Page images
PDF
EPUB

mit eskü óvadéknak neveznek, vagy személyisége szerint puszta ígéretre, vagy biztosítékadásra szorítják. Ha ellenben a pert ügyvivő 3 indítja meg, vagy vállalja magára, akkor, ha felperest helyettesíti, és sem az iratok közé nincs meghatalmazás csatolva, sem a pernek ura nem erősiti meg személyesen a bíróság előtt az ügyvivő személyét, akkor biztosítékadásra szorítják az iránt, hogy a per ura, a képviselt, az ügyet jóvá fogja hagyni (ratam rem dominum habiturum), ugyanez a szabály még akkor is, ha gyám vagy gondnok vagy más hasonszemélyek, kik mások ügyeinek igazgatását átvették, valaki ellen más valaki által indítanak pert. Ha pedig valaki, a kit 4 beperelnek, a bíróság előtt kész ügyvivőt rendelni, akkor vagy maga jöhet a bíróság elé és megerősítheti ügyvivőjének személyét ünnepélyes stipulátiókkal, a melyekben azt ígéri, hogy arról biztosít, hogy a megítéltet meg fogják fizetni, vagy bíróságon kívül adhat biztosítékot, a melylyel maga lesz ügyvivője kezesévé a megítéltek megfizetése iránti minden óvadéka tekintetében. Ekkor arra is szorítják, hogy vagyonán jelzálogot is rendeljen akár bíróság előtt ígért, akár bíróságon kívül kezeskedett úgy, hogy úgy ő maga, mint örökösei köteleztessenek. Azonkívül még egy másik biztosítékot kell saját személye iránt adnia, hogy az ítélet kimondása idejében a bíróság előtt meg fog jelenni, vagy ha meg nem jelennék, a kezes mindent meg fog adni, a mit a marasztalás tartalmaz, hacsak nem felebbez. Ha pedig alperes bármely okból nincs jelen. és más valaki akarja 5 védelmét elvállalni, akkor az in rem és in personam keresetek közti minden különbség nélkül teheti azt, mégis úgy, hogy az ítélet teljesítésére biztosítékot kell adnia a perbecsűhöz képest. Mert régi szabály szerint, miként már mondottuk, senki sem tekinthető biztosítékadás nélkül idegen ügy alkalmas védőjének. Mindez világosan és tökéle- 6 tesen kitűnik a bíróságok mindennapi gyakorlatából maguknak az ügyeknek menetében. Ezen formának a megtartását nemcsak ezen 7 szék városunkban, hanem minden tartományunkban is elrendeljük. habár egyet mást tudatlanságból netán másként alkalmaznak, minthogy szükséges, hogy minden tartomány összes államainknak fejét, azaz ezen székvárosunkat, s annak szokását kövesse.

XII.

AZ ÖRÖKÖS ÉS IDŐLEGES KERESETEK ÉS AZ ÖRÖKÖSÖKRE
ÉS ÖRÖKÖSÖK ELLEN ÁTSZÁLLÓ KERESETEK.

Ezen a helyen meg kell jegyeznünk, hogy azok a keresetek, a melyek törvényen, a senatus consultumon, vagy szent constitutiókon alapúlnak. régente örök érvényüek voltak. míg szent

nes tam in rem quam personalibus actionibus certos fines dederunt: eas vero, quae ex propria praetoris iurisdictione pendent, plerumque intra annum vivere (nam et ipsius praetoris intra annum erat imperium). aliquando tamen et in perpetuum extenduntur, id est usque ad finem constitutionibus introductum: quales sunt hae, quas bonorum possessori ceterisque qui heredis loco sunt accommodat. furti quoque manifesti actio, quamvis ex ipsius praetoris iurisdictione proficiscatur, tamen perpetuo datur: absurdum enim esse 1 existimavit anno eam terminari. Non omnes autem actiones, quae n aliquem aut ipso iure competunt aut a praetore dantur. et in. heredem aeque competunt aut dari solent. est enim certissima iulis regula ex maleficiis poenales actiones in heredem non competere, veluti furti, vi bonorum raptorum, iniuriarum, damni iniuriae. sed heredibus huiusmodi actiones competunt nec denegantur, excepta iniuriarum actione et si qua alia similis inveniatur. aliquando tamen etiam ex contractu actio contra heredem non competit, cum testator dolose versatus sit et ad heredem eius nihil ex eo dolo pervenerit. poenales autem actiones, quas supra diximus. si ab ipsis principalibus personis fuerint contestatae, et heredibus, 2 dantur et contra heredes transeunt. Superest ut admoneamus quod si ante rem iudicatam is cumquo actum est satisfaciat actori officio iudicis convenit eum absolvere. licet iudicii accipiendi tempore in ea causa fuisset ut damnari debeat: et hoc est quod ante vulgo dicebatur omnia iudicia absolutoria esse.

XIII.

DE EXCEPTIONIBUS.

Sequitur, ut de exceptionibus dispiciamus. comparatae sunt autem exceptiones defendendorum eorum gratia, cum quibus agitur: saepe enim accidit, ut, licet ipsa persecutio qua actor experitur 1 iusta sit, tamen iniqua sit adversus eum cum quo agitur. Verbi gratia si metu coactus aut dolo inductus aut errore lapsus stipulanti Titio promisisti, quod non debueras promittere. palam est iure civili te obligatum esse et actio, qua interditur dare te oportere, efficax est: sed iniquum est te condemnari ideoque datur tibi exceptio metus causa aut doli mali aut in factum composita ad

constutitiók úgy az in rem, mint az in personam kereseteknek bizonyos határokat szabtak. Azokat pedig, melyek a praetornak saját joghatóságán nyugszanak, többnyire egy évig maradnak érvényben; (mert magának a praetornak joghatósága is egy évig tartott). Néha azonban örökre is kiterjesztetnek, azaz a constitutiók által behozott határig: a minők azok, melyeket a praetor a hagyatéki birtokosnak (bonorum possessor) és a többieknek ad, a kik az örökös helyében vannak. A tetten ért lopás miatti kereset is, noha magának a praetornak joghatóságából vette eredetét, mégis örök érvényű; mert képtelenségnek tartotta azt egy évre szorítani. Azonban nem min- 1 den kereset, mely valaki ellen magánál a jognál fogva indítható, vagy a melyet a praetor ad, indítható, vagy szokott adatni az örökös ellen is. Mert kétségtelen jogszabály, hogy a vétségekből eredő büntető keresetek az örökös ellenében nem indíthatók, pl. a lopás, rablás, sértés vagy jogtalan kártétel miattiak. De felperes örököseit megilletik az efféle keresetek s meg nem tagadhatók tőlük, kivéve a sértés miattit (actio iniuriarum) s más ehhez hasonlókat, ha akadnak. Néha azonban szerződésből eredő kereset sem indítható az örökös ellen, midőn az örökhagyó csalárdúl járt el, s örökösére ebből a csalárdságból semmi sem jutott. De a büntető keresetek, melyekről fentebb szóltunk, ha maguk a főszemélyek közt a per már folyamatban van, megadatnak az örökösöknek és az örökö sök ellen is átszállnak. Hátra van, hogy arra figyelmeztessünk, hogy, 2 ha alperes az itélethozatal előtt kielégíti felperest, a bírónak tiszte azt hozza magával, hogy őt felmentse, bár a perbeszállás idejében oly helyzetben volt, hogy el kellett volna marasztalnia; és ez az, a mit azelőtt úgy szoktak mondani, hogy minden per felmentő.

XIII.

AZ EXCEPTIÓK.

Következik, hogy az exceptiókat vizsgáljuk. Behozták pedig az exceptiókat azoknak védelmére, a kik ellen keresetet indítanak; mert gyakran megesik, hogy noha maga az igény, melyet felperes emel, igaz, mégis méltánytalan azzal szemben, a ki ellen támasztják. Pl. ha megfélemedve, vagy rászedve, vagy tévedésbe ejtve Titiusnak 1 stipulatióban azt igérted, a mit nem kellett volna igérned, akkor világos, hogy a civiljog szerint kötelezve vagy, s a kereset, melyet arra indítanak, hogy te valamit adni tartozol, érvényes, de méltánytalan volna, hogy téged elmarasztaljanak; s azért megfélemedés (metus causa), vagy csalárdság alapján (doli mali) vagy a ténynek megfelelően (in factum) szerkesztett kifogást kapsz a kereset

2

3

4

inpugnandam actionem. Idem iuris est, si quis quasi credendi causa pecuniam stipulatus fuerit neque numeravit. nam eam pecuniam a te petere posse eum certum est: dare enim te oportet, cum ex stipulatu tenearis: sed quia iniquum est eo nomine te condemnari, placet exceptione pecuniae non numeratae te defendi debere, cuius tempora nos. secundum quod iam superioribus libris scriptum est, constitutione nostra coartavimus. Praeterea debitor si pactus fuerit cum creditore, ne a se peteretur, nihilo minus obligatus manet, quia pacto convento obligationes non omnimodo dissolvuntur: qua de causa efficax est adversus eum actio, qua actor intendit' si paret 'eum dare oportere'. sed quia iniquum est contra pactionem eum damnari, defenditur per exceptionem pacti conventi. Aeque si debitor deferente creditore iuraverit nihil se dare oportere, adhuc obligatus permanet, sed quia iniquum est de periurio quaeri, defenditur per exceptionem iurisiurandi. in his quoque actionibus, quibus in rem agitur, aeque necessariae sunt exceptiones: veluti si petitore deferente possessor iuraverit eam rem suam esse et nihilo minus eandem rem petitor vindicet: licet enim verum sit quod intendit, id est rem eius esse, iniquum est tamen possessorem condemnari. Item si iudicio tecum actum fuerit sive in rem sive in personam. nihilo minus obligatio durat et ideo ipso iure postea de eadem re adversus te agi potest: sed debes per exceptionem rei iudicatae adiuvari. Haec exempli causa rettulisse sufficiet. alioquin quam ex multis variisque causis exceptiones necessariae sint, ex latioribus digestorum seu pandectarum libris intellegi potest. Quarum quaedam ex legibus vel ex his, quae legis vicem optinent, vel ex ipsius 8 (7) praetoris iurisdictione substantiam capiunt. Appellantur autem exceptiones aliae perpetuae et peremptoriae, aliae temporales et dila9 (8) toriae. Perpetuae et peremptoriae sunt, quae semper agentibus obstant et semper rem de qua agitur peremunt: qualis est exceptio doli mali et quod metus causa factum est et pacti conventi, 10 (9) cum ita convenerit, ne omnino pecunia peteretur. Temporales atque dilatoriae sunt, quae ad tempus nocent et temporis dilationem tribuunt: qualis est pacti conventi, cum convenerit, ne intra certum tempus ageretur, veluti intra quinquennium. nam finito eo tempore non impeditur actor rem exsequi. ergo hi, quibus intra tempus agere volentibus obicitur exceptio aut pacti conventi aut alia simi

5

6

7

[ocr errors]

2

3

4

megtámadására. Ugyanaz áll, ha valaki, mintha kölcsön akarna neked adni pénzt, stipulált tőled, de aztán nem számolta le neked. Mert, hogy azt a pénzt tőled követelheti, az bizonyos; meg kell adnod, minthogy a stipulátió alapján tartozol; de mivel méltánytalan, hogy téged ezen a czímen elmarasztaljanak, azért a pénznek le nem számítolása czímén (non numeratae pecuniae) kifogással védheted magadat. Ennek határidejét mi azok szerint, a miket már az előbbi könyvekben megírtunk, egy constitutiókkal megszorítottuk. Ha továbbá az adós a hitelezővel megegyezésre jutott az iránt, hogy nem fog tőle követelni, mégis kötelezve marad, mivel puszta egyezmények a kötelmeket nem oldják fel teljesen; és ezért érvényes ellene a kereset, melyben felperes így szól: „ha igaz hogy adnia kell." De mivel igazságtalan, hogy a megegyezés ellenére őt elmarasztalják, megvédi őt az egyezmény alapján (pacti conventi) felhozott kifogás. Szintúgy, ha az adós a hitelezőtől felajánlott esküt leteszi, hogy semmit sem kell szolgáltatnia, tovább is kötelezve marad ugyan, de mivel igazságtalan dolog volna hitszegés miatt nyomozást indítani, megvédi őt az eskű alapján felhozott kifogás, (exceptio iurisiurando). Azoknál a kereseteknél, melyek in rem szólanak, hasonlóképen szükség van a kifogásokra, pl. ha a felperes kinálta esküt a birtokos leteszi, hogy az a dolog az övé, és a felperes a dolog iránt mégis megindítja a tulajdoni keresetet; mert habár igaz is, a mit állít, hogy t. i. a dolog övé, mégis méltánytalan a birtokost elmarasztalni. Továbbá, ha ellened akár in rem, akár személyes kereset alapján per volt folyamatban, akkor a kereset ez alapon mindamellett fenmarad, s azért jogszerint később ugyanazon ügyben keresetet indíthat ellened, hanem az alapon. hogy ez a per el van már döntve, (rei iudicatae) felhozott kifogással védheted magadat. Példának legyen elég ennyi. Egyébiránt, hogy mily sok és különféle okból szükségesek a kifogások, a Digesták vagyis Pandekták terjedelmesebb könyveiből derül ki. Némelyek közülök törvényeken, vagy törvény erejével bíró más forrásokon, mások magának a praetornak joghatóságán alapúlnak. A kifogások egyik cso- 8 (7) portjának neve mindenkorra szólók és szüntetők (peremptoriae); másoknak: időlegesek és halasztók (dilatorae). Mindenkorra szólók és 9 (8) szüntetők azok, a melyek a felpereseknek mindig útját állják, és az ügyet, a mely a per tárgyát képezi, megszüntetik: ilyen a csalárdság, a megfélemedés és az egyezmény alapján felhozott kifogások. Ez utóbbi csak akkor, ha abban történt a megállapodás, hogy a pénzt egyáltalában nem fogják követelni. Időlegesek és halasztók 10 (9) azok, melyek csak egy ideig ártanak felperesnek és alperesek időhaladékot szereznek; ilyen az egyezmény alapján felhozott, midőn

5

6

7

« PreviousContinue »