Page images
PDF
EPUB

V.

DE USU ET HABITATIONE. Isdem istis modis, quibus usus fructus constituitur, etiam nmlus usus constitui solet isdemque illis modis finitur, quibus et usus fruc

1 tus desinit, Minus autem scilicet iuris in usu est quam in usu fructu. namque is, qui fundi nudum usum habet, nihil ulterius habere intellegitur, quam ut oleribus pomis floribus feno stramentis lignis ad usum cottidianum utatur: in eoque fundo hactenus ei morari licet, ut neque domino fundi molestus sit neque his. per quos opera rustica fiunt, impedimento sit: nec ulli alii ius quod habet aut vendere aut locare aut gratis concedere potest, cum is qui usum fructum habet

2 potest haec omnia facere. Item is, qui aedium usum habet, hactenus iuris habere intellegitur, ut ipse tantum habitet, nec hoc ius ad alium transferre potest: et vix receptum videtur, ut hospitem ei recipere liceat: et cum uxore sua liberisque suis, item libertis nec non aliis liberis personis, quibus non minus quam servis utitur, habitandi ius habeat: et convenienter si ad mulierem usus aedium

3 pertineat, cum marito habitare liceat, Item is, ad quem servi usus pertinet, ipse tantum operis atipie ministerio eius uti potest: ad alium vero nullo modo ius suum transferre ei concessum est.

4 idem scilicet iuris est et in iumento. Sed si pecoris vei ovium usus legatus fuerit, neque lacte neque agnis neque lana utetur usuarius, quia ea in fructu sunt, plane ad stercorandum agrum suum pecoribus uti potest,

5 Sed si cui habitatio legata sive aliquo modo constituta sit neque usus videtur neque usus fructus, sed quasi proprium aliqixxi ius. quam habitationem habentibus propter rerum utilitatem secundum Marcelli sententiam nostra decisione promulgata permisimus non solum in ea degere, sed etiam aliis locare.

tí Haec de servitutibus et usu fructu et usu et habitatione dixisse

sufficiat, de hereditate autem et de obligationibus suis locis proponamus. exposuimus summatim, quibus modis iure gentium res adquiruntur: modo videamus, quibus modis legitimo et civili iure adquiruntur.

VI.

DE USUCAPIONIBUS ET LONGI TEMPORIS POSSESSIONIBUS. Iure civili constitutum fuerat, ut, qui bona fide ab eo, qui dominus non erat, cum crediderit eum dominum esse, rem emerit vei ex donatione aliave qua iusta causa acceperit, is eam rem. si V.

HASZNÁLAT ÉS LAKÁS. Ugyanazokon a módokon, a melyekkel haszonélvezet alapítható, szokták a puszta használatot is megállapítani, és ugyanazokban az esetekben szűnik is meg, a melyekben a haszonélvezet megszűnik. De a l használat kevesebb jogot foglal magában, mint a haszonélvezet. Mert a kinek a telken puszta használata van, annak csak az a joga van, hogy a veteményeket, gyümölcsöket, virágokat, szénát, szalmát és fát mindennapi, szükségleteire használhatja: a telken csak addig tartózkodhatik. míg a telektulajdonosnak terhére nem válik, és a mezei munkásokat munkájokban nem gátolja, továbbá jogát senkinek sem adhatja el. bérbe nem adhatja, sem el nem ajándékozhatja, míg a haszonélvező mindezt megteheti. A használat valamely épület felett 2 szintén csak annyi jogot foglal magában, hogy maga benne lakhatik, de ezt a jogát másra át nem ruházhatja, és alig fogadható el, hogy vendéget fogadhasson. Feleségével, gyermekeivel, szabadosaival és más szabad személyekkel, kiket szolgákként használ, együtt lakhatik, következésképen, ha a feleségét illeti meg az épület használata, neki meg férjével szabad laknia. Az, a kit szolga fölötti használat illet, csak maga használ- 3 hatja annak munkáját és szolgálatát, másra azonban ezt a jogát semmi szín alatt sem ruházhatja át. Ugyanily joga van a barom fölött is. Ha barom vagy juh fölötti használatot hagyományoznak', a hasz- 4 nálatot nyerő sem a tejet, sem a bárányokat, sem a gyapjút nem használhatja fel, mert ezek gyümölcs számba mennek. De szántóföldjének megtrágyázására használhatja a barmot.

Ha valaki hagyomány útján vagy más módon lakásjogot 5 (habitatio) nyer, annak sem használata, sem haszonélvezete nincs, hanem más, külön joga van. Ilyen habitatito (lakás) jogot bírókra nézve czélszerűségi szempontból Marcellus nézete alapján egy döntvényünkben azt rendeltük el. hogy nem csak ők maguk használhatják, hanem másoknak bérbe is adhatják.

Legyen a szolgalmakról, a haszonélvezetről, a használati és la- 6 kasjogról ennyi elég. Az örökjogról és a kötelmekről a maga helyén fogunk beszélni. Felsoroltuk egymás után, hogy a ius gentium szerint miképen szerezzük a vagyonjogokat: most nézzük, hogy hogyan szerezzük törvényes módon, a ius civile szerint.

VI.

ELBIRTOKLÁS (USUCAPIO ÉS LONGI TEMPORIS POSSESS101 A ius civile szabálya volt az, hogy, ha valaki jóhiszemüleg, a nem tulajdonost tulajdonosnak gondolván, tőle egy dolgot vett, vagy ajándék vagy más jogos czímen kapott, az azt a dolgot, ha ingó. bár

Besnyö: lustioianus institutiói. 6

mobilis erat, anno ubique, si immobilis, biennio tantum in Italico solo usucapiat, ne rerum dominia in incerto essent, et cum hoc placitum erat, putantibus antiqutoribus dominis sufficere ad inquirendas res suas praefata tempora, nobis melior sententia resedit, ne domini maturius suis rebus defraudentur neque certo loco beneficium hoc concludatur. et ideo constitutionem super hoc promulgavimus. qua cautum est, ut res quidem mobiles per triennium usucapiantur, immobiles vero per longi temporis possessionem, id est inter praesentes decennio. inter absentes viginti annis usucapiantur et his modis non solum in Italia, sed in omni terra, quae nostro imperio gubernatur. dominium rerum iusta causa possessionis praecedente adquiratur.

1 Sed aliquando etiamsi maxime quis bona fide rem possederit non tamen illi usucapio ullo tempore procedit, veluti si quis liberum hominem vei rem sacram vei religiosam vei servum fugitivum pos

2 sideat, Furtivae quoque res et quae vi possessae sunt, nec si praedicto longo tempore bona fide possessae fuerint, usucapi possunt: nam furtivarum rerum lex duodecim tabularum etlex Atinia inhibet

3 usucapionem, vi possessarum lex Iulia et Plautia, Quod autem dictum est furtivarum et vi possessarum rerum usucapionem per legem probibitam esse, non eo pertinet, ut ne ipse fur quive per vim possidet usucapere possit: nam his alia ratione usucapio non competit, quia scilicet mala fide possident: sed ne ullus alius. quamvis ab eis bona fide emerit vei ex alia causa acceperit, usucapiendi ius habeat, unde in rebus mobilibus non facile procedit, ut bonae fidei possessori usucapio competat. nam qui alienam rem vendidit

4 vei ex alia causa tradidit, furtum eius committit, Sed tamen id aliquando aliter se habet, nam si heres rem defuncto commodatani aut locatam vei apud eum depositam existimans hereditariam esse bona fide accipienti vendiderit aut donaverit aut dotis nomine dederit, quin is qui acceperit usucapere possit, dubium non est, quippe ea res in furti vitium non ceciderit, cum utique heres. qui bona fide

5 tamquam suam alienaverit, furtum non committit, Item si is, ad quem ancillae usus fructus pertinet, partum suum esse credens vendiderit aut donaverit, furtum non committit: furtum enim sino

6 affectu furandi non committitur. Aliis quoque modis accidere potest, ut quis sine vitio furti rem alienam ad aliquem transferat et efficiat, hol egy év alatt, ha ingatlan, két év alatt, de csak ha italiai telek, elbirtokolja, hogy a dolgok tulajdona ne maradjon kétségben. Miután ezt azért határozták így, mert a régiek azt hitték, hogy a lent jelzett idő elegendő arra, hogy a tulajdonos dolgát kikutathassa, azért mi helyesebb nézetet vallunk, hogy t. i. a tulajdonost nem szabad ily gyorsan tulajdonától megfosztani, és hogy ez a kedvezmény ne szorítkozzék csak bizonyos helyre. És azért ez ügyben constitutiót hirdettünk ki, melyben megállapítottuk, hogy ingó dolgokat három év alatt lehet elbirtokolm, ingatlanokat pedig a longi temporis possessio alapján: azaz egy helyen lakók közt 10. különböző helyen lakók közt 20 év alatt lehet elbirtokolni, és ily módon nemcsak Italiában, hanem a kormányzásunk alatt álló helyeken bárhol, szerezhető tulajdon a dolgok fölött, ha helyes jogczímen birtoklás előzte meg.

De néha, még ha a legnagyobb jóhiszeműséggel is birtokolt 1 valaki egy dolgot, még sem fog soha az ő javára az elbirtoklás beállani, pl. ha valaki szabad embert, vagy egyházi vagy temetői dolgot, vagy szökevény szolgát birtokolt. Lopott és erőszakkal elfog- 2 lalt dolgok, még ha jóhiszeműen birtokolják is azokat a fentmondott ideig, nem birtokolhatók el: mert lopott jószág elbirtoklását tiltja a 12 táblás törvény és a lex Atinia. az erőszakkal elfoglaltakét a lex Julia és Plautia. A mit pedig most mondottunk, hogy t. i. a lopott 3 és erőszakkal elfoglalt dolgok elbirtoklását a törvény tiltja, az nem azt jelenti, hogy a tolvaj vagy az erőszakkal elfoglaló nem birtokolhatja el a dolgot: hisz ezeket az elbirtoklás más okból sem illeti meg, mert hiszen rosszhiszeműleg birtokoltak, de senki másnak sincs elbirtoklási joga, ha ezektől jóhiszeműleg vette is, vagy más jogos czímen kapta is a dolgot. Ezért ingó dolgoknál csak nagy ritkán esik meg, hogy a jóhiszemű birtokost az elbirtoklás megillesse. Mert a ki idegen dolgot ad el, vagy más ezímen ad át, az lopást követ el. De néha másképen áll a dolog. Mert 4 ha az örökös az örökhagyónál haszonkölcsönbe, bérbe vagy letétbe helyezett dolgot az örökséghez tartozónak hisz, és azt jóhiszemű elfogadónak eladja vagy odaajándékozza vagy hozományul adja, kétségtelen, hogy az elfogadó azt elbirtokolhatja, mert hiszen az a dolog a lopás bélyegével bemocskolva nincs, az örökös ugyanis, ki azt jóhiszeműleg mint sajátját elidegenítette, lopást nem követett el. Ugyancsak, ha az, kit valamely rabszolganőnek haszonéi- 5 vezete megillet, annak szülöttjét magáénak gondolván, eladja vagy elajándékozza, lopást nem követ el. mert lopást lopási szándék nélkül nem követnek el. És más módon is megeshetik, hogy valaki 6 lopás vétsége nélkül ruház át valakire idegen dolgot, és így módot ad

7 ut a possessore usucapiatur. Quod autem ad eas res, quae solo continentur, expeditius procedit. ut quis loci vacantis possessionem propter absentiam aut neglegentiam domini, aut quia sine successore decesserit, sine vi nanciscatur. qui quamvis ipse mala fide possidet, quia intellegit se alienum fundum occupasse, tamen, ai alii bona fide accipienti tradiderit, poterit ei longa pussessione les adquiri, quia neque furtivum neque vi possessum accepit. abolita est enim quorundam veterum sententia existimantium etiam fuodi locive furtum fieri et eorum, qui res soli possident, principalibus constitutionibus prospicitur, ne cui longa et indubitata possessio

8 auferri debeat. Aliquando etiam furtiva vei vi possessa res usucapi potest: veluti si in domini potestatem reversa fuerit. tunc enim

9 vitio rei purgato procedit eius usucapio. Res fisci nostri usucapi non potest. sed Papinianus seribit, bonis vacantibus fisco nondum nuntiatis, bona fide emptorem sibi traditam rem ex his bonis usucapere posse: et ita divus Pius et divus Severus et Antoninus res

10 eripserunt. Novissime sciendum est, rem talem esse debere, ut in se non habeat vitium, ut' a bona fide emptore usucapi possit vei qui ex alia iusta causa possidet.

11 Error autem falsae causae usucapionem non iiarit. veluti si quis, cum non emerit, emisse se^existimans possideat: vei cum ei donatum non fuerat. quasi ex donatione pnssideat.

12 Diutina possessio, quae prodesse coeperat defuncto, et heredi et bonornm possessori continuatur, licet ipsesciat praedium alienum: quodsi ille initium iustum non habuit, heredi et bonorum possessori licet ignoranti possessio non prodest. quod nostra constitutio simijiter et in usucapionibus observari constituit. ut tempora continuen

13 tur. Inter venditorem quoque et emptorem coniungi tempora divus Severus et Antoninus reseripserunt.

14 Edicto divi Marci cavetur eum, qui a fisco rem alienam emit, st post venditionem quinquennium praeterierit, posse dominum rei per exceptionem repellere. constitutio autem divae memoriae Zenonis bene prospexit his, qui a fisco per venditionem vei donationem vei alium titulum aliquid accipiunt. ut ipsi quidem securi statim fiant et victores existant, sive conveniantur sive experiantur: adversus sacratissimum autem aerarium usque ad <juadriennium liceat intendere his, qui pro dominio vei hypothecu earum rerum. quae

« PreviousContinue »