Page images
PDF
EPUB

után, hogy t. i. a császári constitutiókat olvashassák, ahhoz mi most azonnal bocsátunk benneteket, méltónak tartván arra a kitüntetésre és érdemeseknek arra a szerencsére, hogy a jogi oktatásnak úgy kezdete, mint vége császári ajkról hangozzék el számotokra. A Digesták vagyis Pandekták ötven könyve után tehát, 4 melyekben az egész régi jog össze van gyűjtve, (és a melyeket ugyanazzal a kiváló férfiúval, Tribonianussal. s más kitünő és tudós férfiakkal készíttettünk el,) kiadtuk a rendeletet, hogy ezeket az Institutiókat a következő 4 könyvbe oszszák be, hogy az egész jogtudomány első elemei legyenek. Bennük röviden ki van fejtve 5 mindaz, a mi annak előtte hatályban volt, és az is, a mi később használat hiján elhomályosult, de császári segítséggel ismét napfényre került. Miután a fentnevezett 3 tudós férfiú ezt a művet, a ti mely a régiek összes Institutiói és különösen Gaiusunknak az „Institutiók--hoz és „Mindennapi jogesetekéhez irt commentárjai és egyéb sok más commentár alapján készült, nekünk előterjesztette, mi azt elolvastuk, áttanulmányoztuk és constitutióink teljes hatályával és erejével ruháztuk fel.

Fogadjátok tehát ezen törvényeinket teljes buzgalommal s 7 erős tudni-vágygyal s mutassátok magatokat akként képzetteknek, hogy az a szép remény kecsegtessen benneteket, hogy egykor, ha majd teljes jogtanulmányotokat bevégeztétek, birodalmunkat a rátok bízandó hivatalokban kormányozni képesek lesztek.

Kelt Konstantinápolyban, november 2l-én, mindig felséges urunk, Justinianus harmadik consulsága alatt.

DOMINI NOSTRI IUSTINIANI PERPETUO AUGUSTI

INSTITUTIONUM SIYE ELEMENTORUM

COMPOSITORIM PER TRHiONIANUM VIRUM EXCELSUM MAGISIRUM ET KX QUAESTORÉ SACRI PALATH 1URISQUE DOCTISSIML'M ET THEOPHILUM VIRUM MAGNIKICUM IURIS PER1TUM ET ANTECESSOREM HL'IL'S ALMAE URBIS ET DOROTHEUM VIRUM MACNIFICUM QUAESTOR1UM IURIS PER1TUM ET ANTECESSOREM BERYTENSIUM INCL1TAE

CIV1TAT1S

LIBER PRIMUS.

[.

DE IUSTITIA ET IURE.

Iugtitia est constans et perpetua _vol_unta£_Jus_siiiini cuiyjj&_

1 tribjiejis. Iuris prudentia est Hivinan>m__ atuuP rerum notitia. iusti atuue iniusjj scipntia.

2 His generaliter cognitis et incipientibus nobis exponere iura populi Romani ita maxime videntur posse tradi commodissime, si primo levi ac simplici. post deinde diligentissima atque exactissima interpretatione singula tradantur. alioquin si statim ab initio rudem adhuo et infirmum animum studiosi multitudine ac varietate rerum oneraverimus, duorum alterum aut desertorem studiorum efficiemus aut cum mai,'no labore eius. saepe etiam cum diffidentia, quae plerumque iuvenes avertit. serius ad id perducamus, ad quod leniore viaductus sine magno labore et sine ulla diffidentia maturius perduci potuisset.

:t Iuris praecepta sunt haec: honeste vivere. alterum. non laedere,

4 .smmxj^^2Íue~^r'^^?i^mus studíPduae sunt positiones. publicum et privatum. publicum ius est. quod ad statum rei Romftnae spectatj piÍY.atum. d.uod .a£Lsiagüío«ina utilitatem pertinet. dicendum est igitur de iure privato. quod est tripertitum: collectum est enim ex naturalibus praeceptis aut gentium aut civilibus.

MINDIG FELSÉGES URUNK, JUSTINIANUS

INSTITUTIÓINAK VAGYIS AZ ALAPFOGALMAKNAK,

MELYEKET TRIBONIANUS, A HlRES FÉRFIÚ É3 KIVÁLÓ JOGTUDÓS, FÖüDVARMESTERL'NK ÉS A CSÁSZÁRI PALOTÁNAK VOLT QUAESTORA, ÉS THEOPHILUS, A HlRES ÉS .10GBAN JÁRTAS FÉRFIÚ, A HELYBELI INTÉZKT TANÁRA, ÉS DOROTHEUS, A QUAESTORVISELT ES JOGTUDÓS KIVÁLÓ FÉRFIÚ, A BERYTUSI HlRES INTÉZET TANÁRA, ÖSSZEÁLLlTOTTÁK

ELSŐ KÖNYVE.

'I.

IGAZSÁG ÉS JOG.

Igazság azon állandó és folytonos törekvés, hogy mindenkinek a maga jogát megadjuk. A jogtudomány az isteni és emberi intéz- 1 menyek ismerete, az igazságosnak és igazságtalannak tudománya.

Ezeket általánosságban ismerve, és a római nép jogainak tár- 2 gyalásához fogva, ezeket a legczélszerübben úgy adhatjuk elő, ha előszőr könnyű és egyszerű, később azután a legpontosabb és legrészletesebb fejtegetéssel tárgyaljuk az egyes intézményeket. Máskülönben, ha mindjárt kezdetben a tanulónak még műveletlen és gyenge elméjét oly sok és különféle dologgal terheljük meg, kettő közül egyet fogunk elérni: vagy azt, hogy ott hagyja a tanulmányt, vagy pedig, hogy nagy fáradtságával, gyakran még bizalmatlanságával is, mely az ifjakat többnyire eltéríti, később vezetjük el oda, a hova könnyebb úton vezetve, minden nagy fáradtság és minden bizalmatlanság nélkül gyorsabban juthatott volna el.

A jognak főparancsai ezek: élj becsületesen, ne sérts meg << senkit, add meg mindenkinek a magáét. Ennek a tudománynak két 4 főrésze van: közjog és magánjog. Közjog az, mi a római államra vonatkozik, magánjog, a mi az egyesek hasznára való. Mi a magánjogot tárgyaljuk, mely 3 részből áll; össze van ugyanis téve a természeti, az általános és a polgári parancsokbói.

II.

DE IURE NATURALI ET GENTIUM ET CIVILI.

Ius naturale est, quod natura omnia animjilia docuit. nam ius istud non humanPgeneris proprium est. sed omnium animalium, quae in caelo, quae in terra, quae in man nascuntur. hinc descendit maris atque feminae coniugatio. quam nos matrimonium appellamus, hinc liberorum procreatio et educatio: videmus etenim

1 cetera quoque animalia istius iuris peritia censeri. Ius autem civile vei gentium ita dividitur: omnes populi. qui legibus et moribus reguntur, partim suo proprio, partim communi omnium hominum iure utuntur: nam quod quisque populus ipse sibi ius constituit. id ipsius proprium civitatis est vocaturque ius civile, quasi ius proprium ipsius civitatis: quod vero naturalis ratio inter omnes homines constituit, id ap"ud omnes populos peraeque custoditur vocaturque ius gentium, quasi quo iure omnes gentes utuntur. etp^pj^u^jtaq^ue Rpjnaaus partim suo proprio. partim communi omninm homjnnm-Luj^.^

2 utitur. quae singula qualia sunt, suis Iocis proponemus. Sed ius quidem civile ex unaquaque civitate appellatur, velnti Atheniensium: nam si quis velit Solonis vei Draconis leges appellare ius civile Atheniensium, non erraverit. sic enim et ius, quo populus Romanus utitur, ius civile Romanorum appellamus: vei ius Quiritium, quo Quirites utuntur: Romani enim a Quirino Quirites appellantur. sed quotiens non addimus, cuius sit civitatis. nostrum ius significamus: sicuti cum poetam dicimus nec addimus nomen, subauditur apud Graecos egregius Homerus, apud nos Vergilius, ius autem gentium omni humano generi commune est. nam usu exigente et humanis necessitatibus gentes humanae quaedam sibi constituerunt: bella etenim orta sunt et captivitates secutae et servitutes. quae sunt iuri naturali contrariae. iure enim naturali ab initio omnes homines liberi nascebantur. ex hoc iure gentium et omnes paene contractus introducti sunt, ut emptio venditio, locatio conductio. societas. depositum. mutuum et alii innumerabiles.

[ocr errors]

II.

JUS NATURALE, GENTIUM ÉS CIVILE.

Természetes jog az, mire a természet minden élő lényt megtanított, Mert ez a jog nemcsak az emberi nemnek sajátja, hanem minden élő lényé, mely akár az égben, akár a földön, akár a tengerben születik, Innen származik a férj és nő egyesülése, mit mi házasságnak nevezünk, innen a gyermekeknek nemzése és nevelése: látjuk ugyanis, hogy a többi élőlények is ezen jognak ismeretével birnak, Polgári és általános jog azonban így határozódik meg. Az 1 összes népek, kik törvények és szokások uralma alatt állanak, részint a saját maguk különös, részint az összes emberek közös jogával élnek: mert a mely jogot egy nép maga alkot magának, az magának ennek az államnak a sajátja, és ius civile-nek (polgári jognak) neveztetik, mintegy magának annak az államnak saját joga: a mely jogot pedig a dolgok természete az összes emberek közt létrehoz, azt minden népnél egyaránt megőrzik, és hívjuk ius gentiumnak (általános jog), mintegy, a mely joggal az összes népek élnek, Igy a római nép is részint a saját, részint az összes emberek közös jogával él. Hogy ezek egyenként milyenek, azt a maga helyén fogjuk kifejteni. A ius civile pedig az egyes államtól nyeri nevét, pl. 2 athénei jog: mert ha valaki Solonnak vagy Draconak törvényeit az athéneiek ius civile-jének akarná nevezni, nem tévedne. Igy tehát azt a jogot is, a mely szerint a római nép él. a rómaiak ius civilejének nevezzük, vagy ius Quiritium-nak, hiszen szerinte a quirisek élnek, a rómaiakat ugyanis Quirinustól quiriseknek hívjuk, Sőt valahányszor nem teszszük hozzá, hogy melyik államé, a mi jogunkat értjük, ép úgy. mint hogyha költőről beszélünk és nem teszszük hozzá a nevet, a görögöknél a jeles Homerost, nálunk Vergiliust értjük, A ius gentium ellenben nz egész emberi nemre nézve közös. A szokás kényszere és az emberi szükségletek követelményei alapján ugyanis az emberi népek bizonyos jogokat alkottak maguknak: például háborúk keletkeztek, fogságok következtek be és szolgaságok, a melyek a ius naturale-val ellenkeznek, mert az összes emberek a természet rendje szerint kezdettől fogva szabadoknak születtek, Ezen ius gentium hatása alatt hozták be nálunk majdnem az összes szerződéseket, igy az adás-vételt, a bér-, a társasági-, letéti szerződést, kölcsönt és sok mást,

Áll pedig a mi jogunk vagy irott vagy nem irott jogból, ép 3 úgy mint a görögöknél: törvényekből, melyek le vannak irva, és melyek nincsenek leirva, Irott jog a lex (törvényi, plebiscitumok, a senatusconsultumok (tanácshatározatok), a fejedelmek parancsai, a

« PreviousContinue »