Page images
PDF
EPUB

szándéka iá elegendő, pl. haa dolgot neked valaki haszonkölcsönbe adta, vagy bérbe adta, vagy nálad letétbe helyezte, neked eladja, vagy odaajándékozza, Ámbár e czímen külön nem adta át neked, mégis ép az által, hogy tiedének ismeri el, rögtön megszerzed a tulajdont, mintha csak ezen a czímen adta volna át neked. Ha valaki a rak- 45 tárában elhelyezett árút adja el, és a vevőnek a raktár kulcsát is átadja, az árúk feletti tulajdon átmegy a vevőre. Sőt mi több, néha 46 a tulajdonosnak bizonytalan személyekkel szemben nyilvánított akarata is átruházza a dolog tulajdonjogát: például a praetorok, vagy consulok, kik pénzeket dobálnak a nép közé, nem tudják, hogy kiki mit fog elkapni, és mégis, minthogy azt akarják, hogy ki mit elkap, az övé legyen, rögtön annak tulajdonosává teszik, Ugyanígy 47 még inkább igaz, hogy, ha valaki egy tulajdonosa által elhagyott dolgot elfoglal, rögtön annak tulajdonosává lesz. Elhagyottnak pedig az tekintetik, a mit a tulajdonos azzal a szándékkal dob el, hogy az az ő dolgai közé ne tartozzék, és azért mindjárt meg is szűnik tulajdonos lenni. Más elbírálás alá esnek azok a dolgok, miket ten- 48 geri vihar alkalmával a hajó súlyának könnyítése czéljából dobnak ki. Ezek tulajdonosaikéi maradnak, mert nyilvánvaló, hogy azokat nem azért dobták el, mintha az illető őket nem akarná többé, hanem hogy hajójával együtt minél könnyebben menekülhessen a tengeri vészből: ezért, ha valaki ilyen dolgot, akár a hullám sodorta ki, akár ő maga vette ki a tengerből, gazdagodási szándékkal elidegenít, lopást követ el. És ezektől nem igen tekinthetők különbözőknek azok a dolgok, melyek a tulajdonos tudta nélkül a gördülő kocsiról leesnek,

II.

A TESTETLEN DOLGOK.

Már most némely dolgok testiek, mások testetlenek, Testi 1 dolgok azok, melyeket természetük szerint meg lehet érinteni: pl. a telek, a rabszolga, a ruha, az arany, az ezüst s végre számtalan más dolog. Testetlenek pedig, miket megérinteni nem lehet, Ilyenek 2 azok, melyek valamely jogot alkotnak, pl. örökség, haszonélvezet, bármily módon megállapított kötelmek, S mit sem tesz, hogy az örökségben testi dolgok foglaltatnak: hiszen a gyümölcs is, melyet egy telek nyújt, testi dolog, és az, a mi kötelmi úton nekünk jár, leggyakrabban testi dolog, pl. telek, rabszolga, pénz: mégis maga az örökségi jog, maga a haszonélvezeti jog és maga a kötelmi jog testetlen. Ide tartoznak a városi és mezei telkek jogai is. miket szol- 3 galmaknak is hívunk,

m.

DE SERVITUTIBUS.

Rusticorum praediorum iura sunt haec: iter actus via aquae ductus. iter est ius eundi ambulandi homini. non etiam iumentum agendi vei vehiculum: actus est ius agendi vei iumentum vei vehiculum. itaque qui iter habet, actum non habet, qui actum habet, et iter habet eoque uti potest etiam sine iumento. via est ius eundi et agendi et ambulandi: nam et iter et actum in se via continet, aquae ductus est ius aquae ducemlae per fundum alie

1 num. Praediorum urbanorum sunt servitutes, quae aedificiis inhaerent, ideo urbanorum praediorum dictae. quoniam aedificia omnia urbana praedia appellantur, etsi in villa aedificata sunt, item praediorum urbanorum servitutes sunt hae: ut vicinus onera vicini sustineat: ut in parietem eius liceat vicino tignum immittere: ut stillicidium ver mimen recipiat quis in aedes suas. vei in aream. vei non recipiat: et ne altius tollat quis aedes suas ne lumini

2 bus vicini officiatur. In rusticorum praediormfi servitutes quídam computari recte putant aquae haustum, pecoris ad aquam adpulsum, ius pascendi, calcis coquendae, harenae fodiendae.

3 Ideo autem hae servitutes praediorum appellantur. quoniam sine praediis constitui non possunt, nemo enim potest servitutem adquirere urbani vei rustici praedii, nisi qui habet praedium, nec

4 quisquam debere, nisi qui habet praedium. Si quis velit vicino aliquod ius constituere, pactionibus atque stipulationibus id eftícere debet, potest etiam in testamento quis heredem suum damnare, ne altius tollat, ne luminibus aedium vicini oftíciat: vei ut patiatur eum tignum in parietem immittere vei stillicidium habere: vei ut patiatur eum per fundum ire agere aquamve ex eo ducere.

IV.

DE USU FRUCTU.

Usus fructus est ius alienis

substantia, est enim

rebus utendi fruendi

[ocr errors]

ius in corpore: quo sublato necesse est, Usus fructus a proprietate separationem recipit idque plurimis modis accidit, ut ecce si quis alicui usum fructum legaverit: nam heres nudam habet proprietatem, legatarius usum fructum: m.

A SZOLGALMAK.

Mezei telki jogok ezek: ösvény, hajtás, út, vízvezetéki jog. Ösvény az a jog. hogy az ember járhat-kelhet, de nem hajthatja át a barmot vagy a kocsit: hajtás azon jog, hogy akár barmot, akár kocsit hajthat keresztül. Tehát, a kinek ösvénye van, még nincs hajtási joga, a kinek hajtási joga van, annak átjárási joga(örvénye) is van, és élhet vele barom nélkül is. Úti jog azon jog, hogy az ember járhat, hajthat, sétálhat: mert az úti magában foglalja az átjárási és áthajtási jogot is. Vízvezetéki jog azon jog, hogy vizet vihetünk keresztül idegen telken. Városi telkeknek szolgalmai azok, melyek 1 az épületekkel vannak összefüggésben; nevük azért van kötve a városi telkekhez, mert az összes építményeket, még ha faluhelyt épültek is, városi telkeknek hívjuk. A városi telkek szolgalmai ezek: hogy a szomszéd szomszédja házának terhét elviselje, hogy az ő . épületébe legyen szabad a szomszédnak gerendát beépítenie, vagy hogy valaki megengedje, hogy az ő udvarába folyjon le az eresz vagy .csatorna vize, vagy hogy meg ne engedje, végül, hogy valaki ne épitse házát túlmagasra, nehogy szomszédja elől a világosságot elfogja. Némelyek helyesen a mezei telki szolgalmak közé számít- 2 ják a vizmerités, a barmoknak a vízhez való odahajtása, a legeltetés. a mészégetés, homokásás jogát.

Ezeket azért nevezik telki szolgalmaknak, mivel telkek nélkül 3 nem létesülhetnek. Senki sem szerezhet sem városi, sem mezei telki szolgalmat, ha nincsen telke, és nem is tartozhatik véle, ha telke nincsen. Ha valaki szomszédjának valami jogot akar adni, azt pac- 4 tiókkal és stipulatiókkal érheti el. A végrendeletben is lehet az örököst arra utasítani, hogy házát ne építse túlmagasra, nehogy szomszédja elől a világosságot elfogja: vagy hogy tűrje el, hogy ez gerendát építsen be az ő falába, vagy hogy csatornája legyen, vagy hogy engedje meg neki a telkén való átjárást, a marhahajtást vagy vízvezetést,

IV.

A HASZONÉLVEZET.

A haszonélvezet azon jog, hogy a dolog lényegének épségben tartása mellett idegen dolgot használhatok, gyümölcsöztethetek. Ez pedig testen való jog: a test elenyésztével a jog is szükségképen elenyészik. A haszonélvezet a tulajdontól el van választva, és ez 1 többíéleképen történhetik. Pl. ha valaki valakinek haszonélvezetet hagyományoz; mert az örökös a puszta tulajdont kapja, a hagyo

et contra si fundum legaverit deducto usu fructu, legatarius nudam habet proprietatem, heres vero usum fructum: item alii usum fructum. alii deducto eo fundum legare potest. sine testamento vero si quis velit alii usum fructum constátuere, pactionibus et stipulationibus id efficere debet. ne tamen in universum inutiles essent proprietates semper abscedente usu fructu. piacuit certis modis extingui

2 usum fructum et ad proprietatem reverti. Constituitur autem usus fructus non tantum in fundo et aedibus, verum etiam in servis et iumentis ceterisque rebus exceptis his quae ipso usu consumuntur: nam eae neque naturali ratione neque civili recipiunt usum fructum. quo numero

sunt vinum oleum frumentum vejtimenta^Viquibus proxima est "J pecunia numerata: namque in ipso usu adsidua permutatione jí quodammodo extinguitur. sed utilitatis causa senatus censuit ^cii^. posse etiam earum rerum usum fructum constitui, ut tamen eo nomine heredi utiliter caveatur. itaque si pecuniae usus fructus legatus sit, ita datur legatario, ut eius fiat, et legatarius satisdat heredi de tanta pecunia restituenda, si morietur aut capite minuetur. ceterae quoque ^res ita traduntur legatario, ut eius fiant: sed aestimatis his satisdatur, ut, si morietur aut capite minuetur, tanta pecunia restituatur, quanti eae fuerint aestimatae. ergo senatus non fecit quidem earum rerum usum fructum (nec enim poterat), sed per cautionem quasi usum fructum constituit.

3 Finitur autem usus fructus morte fructuarii et duabus capitis deminutionibus, maxima et media, et non utendo per modum et tempus. quae omnia nostra statuit constitutio. item finitur usus ructus, si domino proprietatis ab usufructuario cedatur (nam extraneo cedendo nihil agitur): vei ex contrario si fructuarius proprietatem rei adquisierit, quae res consolidatio appellatur. eo amplius constat, si aedes incendio consumptae fuerint vei etiam terrae motu aut vitio suo corruerint. extingui usum fructum et

4 ne areae quidem usum fructum deberi. Cum autem finitus fuerit usus fructus. revertitur scilicet ad proprietatem et ex eo tempore nudae proprietatis dominus incipit plenam habere in re potestatem. mányos a haszonélvezetet: ellenben, ha a telket hagyományozza a haszonélvezet levonásával,\i hagyományos pusztán tulajdonos lesz. az örökösé pedig lesz a haszonélvezet; végül lehet másnak a haszonélvezetet és másnak ennek levonásával a telket hagyományozni. Ha pedig valaki végrendelet nélkül akar haszonélvezetet adni, ezt pactiókkal és stipulatiókkal kell tennie. Hogy azonban a tulajdon a haszonélvezet levonásával ne legyen teljesen haszontalan, el van rendelve, hogy bizonyos esetekben a haszonélvezeti jog megszűnik és a tulajdonra visszaszáll. Megállapítható a haszonélvezet nemcsak telken és épüle- 2 ten, hanem rabszolgákon, barmokon és a többi dolgokon is, kivévén a használat által megszűnő dolgokat: ezeken sem a ius gentium, sem a ius civile szerint haszonélvezet nem állapítható meg. Ide tartozik: az olaj, a bor. a gabona, a ruha. Ezekhez legközelebb áll a vert pénz: mert ez is használat közben a folytonos forgalomban bizonyos tekintetben kopik. De czélszerűségi szempontból a senatus úgy határozott, hogy ezeken a dolgokon is lehessen haszonélvezetet létesíteni, de úgy, hogy ez esetben az örökös biztosítékot nyerjen. Tehát, ha a pénznek haszonélvezetét hagyományozzák, azt a hagyományos úgy kapja meg, hogy az övé legyen, de biztosítékot kell nyújtania, hogy az örökös ugyanannyi pénzt fog visszakapni, ha ő meghalna vagy jogszemélyisége csökkenne. A többi dolgokat is úgy adják át a hagyományosnak, hogy övéi legyenek, de ezek megbecslése után is biztosítékot kell adnia, hogy a halál vagy jogszemélyiségőnek csökkenése esetében a becslésnek megfelelő összeget fogja visszaszolgáltatni. Tehát a senatus nem hozott létre azokon a dolgokon haszonélvezetet (ezt nem is tehette), hanem óvadék mellett „quasi" haszonélvezetet állapított meg. Megszűnik pedig a haszonélvezet a haszonélvező halálával és kétféle capitis deminutioval, a nagygyal és középsővel, és az által, hogy nem használja módjával s idejében. Ezt mind a mi constitutiónk alapította meg. Megszűnik továbbá a haszonélvezet, ha a haszonélvező 3 ezt a tulajdonosnak átengedi (mert másra való átruházás nem érvényes), vagy fordítva, ha a haszonélvező megszerzi a dolog tulajdonát: ezt consolidatiónak hívjuk. Annál inkább áll, hogy megszűnik a haszonélvezet, ha tűzvész következtében az épület leégett vagy a földek földrengés, vagy saját hibája folytán lecsuszamlottak, és még az üres telken sem illeti meg a haszonélvezet. Ha 4 pedig a haszonélvezet megszűnik, akkor természetesen a tulajdonra visszaszáll, és ettől az időtől fogva az eddig puszta tulajdonnal rendelkező tulajdonosnak teljes tulajdona lesz.

« PreviousContinue »