Page images
PDF
EPUB

Titii effici arborem dicimus: rationem etenim non permittere, ut alterius arbor esse intellegatur, quam cuius in fundum radices egisset, et ideo prope confinium arbor posita si etiam in vicini fnndum

32 radices egerit, communis fit, Qua ratione autem plantae, quae terra coalescvmt, solo cedunt, eadem ratione frumenta quoque, quae sata sunt, solo cedere intelleguntur. ceterum sicut is qui in alieno solo aedificaverit, si ab eo dominus petat aedificium, defendi potest per exceptionem doli mali secundum ea quae diximus: ita eiusdem exceptionis auxilio tutus esse potest is qui

33 alienum fundum sua impensa bona fide consevit, Litterae quoque, licet aureae sint, perinde chartis membranisque cedunt, acsi solo cedere solent ea quae inaedificantur aut inseruntur: ideoque si in chartis membranisve tuis carmen vei historiam vei orationem Titius scripserit, huius corporis non Titius, sed tu dominus esse iudiceris. sed si a Titio petas tuos libros tuasve membranas esse nec impensam scripturae solvere paratus sis, poterit se Titius defendere per exceptionem doli mali, utique si bona fide

.34 earum chartarum membranarumve possessionem nanctus est, Si quis in aliena tabula pinxerit, quidam putant tabulam picturae cedere: aliis videtur picturam. qualiscumque sit, tabulae cedere. sed nobis videtur melius esse tabulam picturae cedere:, ridiculum est enim picturam Apellis vei Parrhasii in acessionem vilissimae tabulae cedere. unde si a domino tabulae imaginem possidente is qui pinxit eam petat nec solvat pretium tabulae, poterit per exceptionem doli mali summoveri: at si is qui pinxit possideat, consequens est, ut utilis actio domino tabulae adversus eum detur, quo casu, si non solvat impensam picturae, poterit per exceptionem doli mali repelli, utique si bona fide possessor fuerit ille qui picturam imposuit, illud enim palam est, quod, sive is qui pinxit subripuit tabulas sive alius. competit domino tabularum furti actio.

35 Si quis a non domino, quem dominum esse crederet, bona fide fundum emerit vei ex donatione aliave qua iusta causa aeqne bona fide acceperit: naturali ratione piacuit fructus quos percepit eius esse pro cultura et cura, et ideo si postea dominus supervenerit et fundum vindicet, de fructibus ab eo consumptis agere non potest, ei vero, qui sciens alienum fundum possederit, non idem concessum est, itaque cum fundo etiam fructus, licet consumpti

36 sint, cogitur restituere. Is, ad quem usus fructus fundi pertinet, non aliter fructuum dominus efficitur, quam si eos ipse perceperit, et ideo licet maturis fructibus, nondum tamen perceptis decesserit, esik, hogy abba gyökeret hajtott, akkor a fát Titiusénak mondjuk: mert tiltja a józan gondolkozás, hogy másé legyen a fa, mint a kinek telkébe gyökeret hajtott. Azért a határszélen ültetett fa, ha a szomszéd telkébe is hajt gyökeret, közös lesz. Valamint a növé- 32 nyek, melyek a földben teremnek, a telekhez tartoznak, ugyanúgy az elvetett gabona is a telekhez tartozik. Továbbá ép úgy, mint a hogy az, a ki idegen telken épitett, ha a tulajdonos követeli tőle az épületet, az elmondottak alapján védheti magát exceptio doli mali-val: úgy ugyanezzel az exceptioval biztosíthatja magát az is, ki idegen telken a saját költségén jóhiszeműleg vetett. A betűk is, 33 még ha aranyból valók is, a papírnak vagy pergamennek növedékei ép úgy, mint a földnek növedékei a ráépített vagy beültetett dolog; ezért, ha Titius a te papírodra vagy pergamenedre verset, elbeszélést vagy beszédet írt, ennek a dolognak tulajdonosa nem Titius, hanem te leszel. Hanem ha Titiustól magadnak követeled a te könyvedet vagy pergamenedet, és nem akarod az irás költségét viselni, Titius védheti magát exceptio doli mali-val, persze, ha jóhiszeműleg jutott azoknak a lapoknak vagy a pergamennek a birtokába. Ha valaki 34 idegen vásznon fest. némelyek a vásznat veszik a festmény növedékének, má3ok a festményt, bármilyen is, a vászon növedékének. De mi jobbnak tartjuk, hogy a vászon járuljon a festményhez: mert az nevetséges, hogy Apelles vagy Parrhasius festménye egy hitvány vászondarabnak legyen növedékképenajáruléka.Ezért, ha a vászon volt tulajdonosától,kiaképnek is birtokosa, a festő aképet követeli, és a vászonnak árát nem fizeti meg, exceptio doli mali-val visszausitható. Ha ellenben a festő birtokosa, a következetesség azt hozza magágával, hogy a vászon tulajdonosának ellene utilis actioja legyen, mely esetben, ha nem fizeti meg a festmény költségeit, a festő exceptio mali doli-val utasíthatja vissza, persze ha jóhiszemű birtokos volt. Az ugyanis világos, hogy ha akár a festő, akár más elrabolta a vásznat, a vászon tulajdonosát actio furti illeti meg.

Ha valaki a nem tulajdonostól, kit tulajdonosnak hitt, jóhisze- 35 műleg vesz, vagy ajándék útján vagy más jogos czimen, de mindig jóhiszeműleg kap telket: természetszerűleg helyes, hogy a gyümölcs, melyet felszed, az ővé legyen a munka és mívelés fejében. És azért, ha később a tulajdonos jön, hogy telkét visszakövetelje, az általa elfogyasztott gyümölcsöket nem követelheti. Annak azonban, ki tudva idegen telket birtokolt, ez nincs megengedve. Tehát a telekkel együtt a gyümölcsöket is, még ha el is fogyasztotta őket, köteles visszaszolgáltatni. Az, kinek a telekre haszonélvezete van, csak ak- ;íg kor lesz a gyümölcsök tulajdonosa, ha maga be nem szedi őket. És azért, ha meghal, bár érett a gyümölcs, de még le nincs

ad heredem eius non pertinent. sed domino proprietatis adquiruntur.

37 eadem fere et de colono dicuntur. In pecudum fructu etiam fetus est, sicuti lac et pilus et lana: itaque agni et haedi et vituli et equuli statim naturali iure dominii sunt fructuarii. partus vero ancillae in fructu non est itaque ad dominum proprietatis pertinet: absurdum enim videbatur hominem in fructu esse. cum omnes fructus rerum

38 natura hominum gratia comparavit. Sed si gregis usum fructum quis hal>eat, in locum demortuorum capitum ex fetu fructuarius summittere debet, ut et Iuliano visum est, et in vinearum demortuarum vei arborum locum alias debet substituere. recte enim colere debet et quasi bonus pater familias uti debet.

39 Thesauros, quos quis in suo loco invenerit. divus Hadrianus naturalem aequitatem secutus ei concessit qui invenerit. idemque statuit, si quis in sacro aut in religioso loco fortuito casu invenerit. at si quis in alieno loco non data ad hoc opera, sed fortuitu invenerit. dimidium domino soli concessit. et convenienter. si quis in Caesaris loco invenerit. dimidium inventoris, dimidium Caesaris esse statuit. cui conveniens est, ut, si quis in publico loco vei fiscali invenerit, dimidium ipsius esse. dimidium fisci vei civitatis.

40 Per traditionem quoque iure naturali res nobis adquiruntur: nihil enim tam conveniens est naturali aequitati, quam voluntatem domini, volentis rem suam in alium transferre, ratam haberi. et ideo cuiuscumque generis sit corporalis res. tradi potest et a domino tradita alienatur. itaque stipendiaria quoque et tributaria praedia eodem modo alienantur. vocantur autem stipendlaria et tributaria praedia, quae in provinciis sunt, inter quae nec non Italica

41 praedia ex nostra constitutione nulla differentia est. Sed si quidem ex causa donationis aut dotis aut qualibet alia ex causa, tradantur, sine dubio transfenmtur: venditae vero et traditae non aliter emptori adquiruntur, quam si is venditori pretium solverit vei alio modo ei satisfecerit. veluti exprnmissore aut pignore dato. quod cavetur quidem etiam lege duodeoim' tabularum: tamen recte dicitur et iure gentium. id est iure naturali. id efflici. sed si is qui vendidit fidem emptoris secutus fuerit. dicendum est

42 statim rem emptoris fieri. Nihil autem interest, utrum ipse dnrni

43 nus tradat alicui rem, an voluntate eius alius. Qua ratione. si cui libera negotiorum administratio a domino permissa fuerit isque ex his negotiis rem vendiderit et tradiderit, facit eam accipi

44 entis. Interdum etiam sine traditione nuda voluntas sufficit domini szedve, nem az örököst illetik, hanem a telek tulajdonosat, Körülbelül ugyanaz áll a colonusra is. A barom gyümölcse a kölyökállat :?7 is. mint a tej, szőr és gyapjú: igy tehát a bárányok, gödölyék, borjak és csikók rögtön (?) természetszerűleg a haszonélvezőéi. Hanem a rabszolganőnek a magzatját nem számítjuk a gyümölcsök közé. tehát a tulajdonos vagyonához tartozik, mert az képtelenség, hogy ember gyümölcs számba menjen, mikor a természet az összes gyümölcsöket az emberek kedvéért hozza létre. De ha valaki- 38 nek nyáj fölött van haszonélvezete, az eldöglöttek helyét a haszonélvező a magzatból kell. hogy pótolja, a mint Julianus is vélekedik, és az elpusztult szölővenyigéket vagy fákat is másokkal kell pótolnia, Mert rendesen kell művelnie, és mint jó családapának kell bánnia a dologgal.

A saját telkén talált kincseket a dicsőült Hadrianus, termé- 39 szetes követelménynek eleget téve. annak itéli oda, a ki megtalálta, És ugyanazt rendelte, ha valaki a kincset egyházi vagy temető helyen véletlenül találta, Ha pedig valaki idegen telken fáradtság nélkül véletlenül találta, fele a telek tulajdonosáé. És következetesen, ha valaki a császár telkén talál, fele a találóé. fele pedig a császáré. Ennek megfelelőleg, ha valaki nyilvános vagy fiscusi helyen talál fele az övé, fele a fiscusé vagy az államé.

A természetes jog szerint a dolgok traditió által is tulajdonunkba 40 kerülnek; mert semmi sem felel meg annyira a természetadta méltányosságnak, mint az, hogy a tulajdonos akarata érvényesüljön, ha dolgát másra akarja átruházni. És azért bárminemű legyen is a dolog, átadható, és a tulajdonos által átadatván, el is idegeníttetik, Igy a bérttízető és az adózó telkeket is ugyanily módon idegenítik el. Bértfizető és adózó telkeknek a provinciákban levőket nevezzük, ezek és az italiai telkek közt constitutiőnk óta semmi különbség sincsen. Ha a dolgokat ajándék vagy hozomány czímén vagy bármi 41 más czímen adják át, kétségtelenül a tulajdon átszáll: eladás alkalmával átadott dolgok pedig addig nem szállnak át a vevőre, míg ez az eladónak az árt le nem fizeti, vagy más módon őt ki nem elégíti pl. más vállalja el a tartozást, vagy zálogot ad. Ezt a 12 táblás törvény is elrendeli ugyan, de azért helyesen mondjuk, hogy a ius gentium, azaz a természetes jog rendeli ezt el. De ha az eladó a vevőnek hitelez, azt kell mondanunk, hogy a dolog rögtön a vevőé. Semmiféle különbséget sem tesz. vajjon maga a tulajdo- 42 nos adja-e át valakinek a dolgot, vagy az ő akaratával más valaki. Ezért, ha a tulajdonos ügyeinek szabad vezetését valakire bízza, és 4:í az ezen ügyletek alapján egy dolgot el- és átad, az a dolog az átvevőé lesz. Néha átadás nélkül a tulajdonosnak puszta átadási 44 ad rem transferendam, veluti si rem, quam tibi aliquis commodavit aut locavit aut apud te deposuit, vendiderit tibi aut donaverit. quamvis enim ex ea causa tibi eam non tradiderit, eo tamen ipso, quod patitur tuam esse, statim adqniritur tibi proprietas per

45 inde ac si eu nomine tradita fuisset, Item si quis merces in horreo depositas vendiderit, simul atque claves horrei tradiderit emptori,

46 transfert proprietatem mercium ad emptorem. Hoc amplius interdum et in incertam personam collocata voluntas domini transfert rei proprietatem: ut ecce praetores vei consules, qui missilia iactant in vulgus, ignorant, quid eorum quisque excepturus sit, et tamen, quia volunt quod quisque exceperit eius esse, statim eum dominum

47 efficiunt, Qua ratione verius esse videtur et, si rem pro derelicto a domino habitam occupaverit quis, statim eum dominum effici. pro derelicto autem habetur. quod dominus ea mente abiecerit, ut id rerum suarum esse nollet, ideoque statim dominus esse desinit.

48 Alia causa est earum rerum, quae in tempestate maris levandae navis causa eiciuntur. hae enim dominorum permanent, quia palam est eas non eo animo eici, quo quis eas habere non vult, sed quo magis cum ipsa nave periculum maris effugiat: qua de causa si quis eas rluctibus expulsas vei etiam in ipso mari nactus lucrandi animo abstulerit, furtum committit, nec longe discedere videntur ab his. quae de rheda currente non intellegentibus dominis cadunt.

11.

DE REBUS 1NC0RP0RALIBUS.

1 Quaedam praeterea res corporales sunt, quaedam incorporales. Corporales hae sunt, quae sui natura tangi possunt: veluti fundus homo vestis aurum argentum et denique aliae res innumerabilés. Incorporales autem sunt, quae tangi non possunt, qualia sunt ea, quae in iure consistunt: sicut hereditas, usus fructus, obligationes quoquo modo contractae. nec ad rem pertinet, quod in hereditate res

2 corporales continentur: nam et fructus, qui ex fundo percipiuntur, corporales sunt et id, quod ex aliqua obligatione nobis debetur, plerumque corporale est, veluti fundus homo pecunia: nam ipsum ius hereditatis et ipsum ius utendi fruendi et ipsum ius obligationis

3 incorporale est, Eodem numero sunt iura praediorum urbanorum et rusticorum, quae etiam servitutes vocantur.

« PreviousContinue »