be és ki szoktak járni, és kikről még sem tagadhatja senki, hogy vad természetök van. Ezekre az állatokra pedig, melyek megszokásból eltávozni és visszatérni szoktak, az a szabály van érvényben, hogy addig tekintetnek tieidnek, míg visszatérési szándékuk van: mert ha visszatérési szándékukat elvesztik, megszűnnek a tieid lenni, és az elfogókéi lesznek. Visszatérési szándékuk akkor tekinthető elveszettnek, ha a visszatérési megszokást elvesztik. A tyúkoknak és ludak- 16 nak természete nem vad, ezt pedig onnan tudhatjuk, hogy mások a tyúkok, melyeket vadaknak, és mások a ludak, melyeket vadaknak nevezünk. Azért, ha ludaid vagy tyúkjaid véletlenül felriasztva elröpülnek, még ha látkörön túl is esnek, bárhol vannak is, a tieid: és a ki gazdagodási szándékkal ezeket az állatokat visszatartja,, lopást követ el. Azok a dolgok is, miket az ellenségtől elfoglalunk, a ius 17 gentium szerint rögtön a mieink, még pedig olyannyira, hogy a szabad emberek is szolgaságba hurczoltatnak, a kik azonban, ha hatalmunk elől kiszabadítják magukat és övéikhez visszatérnek, előbbi állapotukat nyerik vissza. Drágakövek, ékkövek stb., mit a tenger- 18 parton lehet találni, a ius naturale szerint rögtön a találóéi lesznek. A mit a te tulajdonodban lévő állatod nemz, azt ugyanazon jog 19 alapján neked hozza létre.

Továbbá, a mit a folyó a te partodhoz hozzámos, a mit allu- 20 viónak, rakodmánynak hivunk, a ius gentium szerint a te tulajdonod. Az alluvio észrevétlen növekedés. Alluvio által pedig az mondható hozzámosottnak, a mi lassanként mosódik hozzá olyannyira, hogy észre sem veheted, egy-egy pillanatban mennyi rakódik hozzá. Ha a folyam áradata telked egy részét elragadja, és szomszédod telkéhez sodorja, világos, hogy az a tied marad. Ha azonban hosszabb 21 ideig szomszédod telkével összefügg, és a fák, miket magával vitt, az ő telkében gyökereket hajtanak, ettől az időtől fogva szomszédod telkéhez tartozik. A tenger közepén keletkezett sziget, a mi 22 ritkán esik meg, az elfoglalóé, mert res nulliusnak tekinthető. De a folyóban keletkezett, a mi gyakrabban történik meg, ha a folyó közepén van, közös tulajdona azoknak, kiknek a folyó két partján telkük van, telkeik szélessége arányában, a mely szélesség a part melletti telek szerint számítandó. Ha a az egyik parthoz közelebb esik a sziget, akkor csak azoké, kiknek a folyó azon részén van a part mentében telkük. Ha a folyó valahol két ágra szakad, és alul ismét összefolyik, és ez által valakinek telkét sziget formájára kivágja, az a telek azé marad, a kié volt. Ha folyó természetes medrét 23 egyáltalában elhagyja és másfelé kezd folyni, akkor a régi meder a partmenti telektulajdonosoké, természetesen mindegyik telkének partmenti szélessége arányában; az uj meder pedig oly jogúvá lesz, Besnyő: Iustinianus institutiói.

5

et ipsum flumen, id est publicus. quodsi post aliquod tempus ad priorem alveum reversum fuerit flumen, rursus novus alveus eorum 24 esse incipit, qui prope ripam eius praedia possident. Alia sane causa est, si cuius totus ager inundatus fuerit. neque enim inundatio speciem fundi commutat et ob id, si recceserit aqua, palam est eum fundum eius manere, cuius et fuit.

25

Cum ex aliena materia species aliqua facta sit ab aliquo, quaeri solet, quis eorum naturali ratione dominus sit, utrum is qui fecerit, an ille potius qui materiae dominus fuerit: ut ecce si quis ex alienis uvis aut olivis aut spicis vinum aut oleum aut frumentum fecerit, aut ex alieno auro vel argento vel aere vas aliquod fecerit, vel ex alieno vino et melle mulsum miscuerit, vel ex alienis medicamentis emplastrum aut collyrium composuerit, vel ex aliena lana vestimentum fecerit, vel ex alienis tabulis navem vel armarium vel subsellium fabricaverit. et post multas Sabinianorum et Proculianorum ambiguitates placuit media sententia existimantium, si ea species ad materiam reduci possit, eum videri dominum esse, qui materiae dominus fuerat, si non possit reduci, eum potius intellegi dominum qui fecerit: ut ecce vas conflatum potest ad rudem massam aeris vel argenti vel auri reduci, vinum autem aut oleum aut frumentum ad uvas et olivas et spicas reverti non potest ac ne mulsum quidem ad vinum et mel resolvi potest. quodsi partim ex sua materia, partim ex aliena speciem aliquam fecerit quisque. veluti ex suo vino et alieno melle mulsum aut ex suis et alienis medicamentis emplastrum aut collyrium aut ex sua et aliena lana vestimentum fecerit, dubitandum non est hoc casu eum esse dominum qui fecerit: cum non solum operam suam dedit, sed et par26 tem eiusdem materiae praestavit. Si tamen alienam purpuram quis intexuit suo vestimento, licet pretiosior est purpura, accessionis vice cedit vestimento: et qui dominus fuit purpurae, adversus eum qui subripuit habet furti actionem et condictionem, sive ipse est qui vestimentum fecit, sive alius. nam extinctae res licet vindicari non possint, condici tamen a furibus et a quibusdam aliis posses27 soribus possunt. Si duorum materiae ex voluntate dominorum confusae sint, totum id corpus, quod ex confusione fit, utriusque commune est, veluti si qui vina sua confuderint aut massas argenti vel auri conflaverint. sed si diversae materiae sint et ob id propria species facta sit, forte ex vino et melle mulsum aut ex auro et argento electrum, idem iuris est: nam et eo casu communem esse speciem non dubitatur. quodsi fortuitu et non voluntate dominorum confusae fuerint vel diversae materiae vel quae eiusdem generis

mint maga a folyó, azaz közjogúvá. Ha bizonyos idő mulva a régi medrébe tér vissza a folyó, az uj meder ismét azoké lesz, kiknek a part mentében telkük van. Egészen más dolog az, ha valakinek az 24 egész földjét árasztja el a viz. Ez az áradás meg nem változtatja a telek külsejét és azért, ha a viz elfolyik, nyilvánvaló, hogy a telek azé marad, a kié volt.

Ha valaki idegen anyagból uj dolgot készít, az a kérdés 25 merül fel, ki annak a természetes jog szerint a tulajdonosa, vajjon az, a ki csinálta, vagy inkább az, a ki az anyagnak tulajdonosa volt: így például ha valaki idegen szőlőből, vagy olajbogyóból, vagy kalászból, bort, vagy olajat, vagy gabonát készített, vagy idegen aranyból, vagy ezüstből, vagy érczből valami edényt öntött, vagy idegen borból és mézből mézsört kevert, vagy idegen gyógyszerekből tapaszt, vagy kenőcsöt csinált, vagy idegen gyapjúból ruhát varrt, vagy idegen fából hajót, vagy szekrényt, vagy széket gyártott. A sabinianusok és proculianusok számos ellenvéleménye után érvényt nyert az egyesitő nézete azoknak, a kik így vélekedtek: Ha az a dolog anyagára visszavihető, akkor az anyag tulajdonosa tekintendő tulajdonosnak, ha nem vihető vissza, inkább a feldolgozó a tulajdonos: pl. az öntött edény visszavihető a nyers ércz-, ezüst-, vagy aranytömegre, azonban a bor, vagy az olaj, vagy a gabona nem vihető vissza a szőlőre, bogyóba, vagy kalászokra, és a mézsör sem oldható fel borra és mézre. Ha valaki részint a saját, részint idegen anyagból valami dolgot készít pl. saját borából és idegen mézből sört, vagy saját és idegen gyógyszerekből tapaszt, vagy kenőcsöt, vagy saját és idegen gyapjúból ruhát készített, kétségtelen, hogy ez esetben a feldolgozó a tulajdonos: hiszen nemcsak fáradozott rajta, hanem hozzáadta még az anyagnak egy részét is. Ha valaki idegen 26 bíbort szőtt be a maga ruhájába, bár a bíbor értékesebb, növedékképen a ruhához járul, és a bibor tulajdonosa a rabló (tolvaj) ellen felléphet actio furtival, condictióval, akár ez maga csinálta a ruhát, akár más. Mert a megszűnt dolgot vindicatióval visszakövetelni nem lehet, de igényt lehet támasztani condictióval a tolvaj és más birtokosok ellen. Ha a tulajdonosok elhatározásából anyagaik össze- 27 vegyültek, a vegyülés utján előállt egész dolog kettőjüknek közös tulajdona lesz, pl. ha boraikat öntik össze, vagy ezüst vagy arany rudaikat összeolvasztják. Sőt, hogyha az anyagok különbözők is, és ezért egész új dolog keletkezett, pl. borból és mézből mézsör, vagy aranyból és ezüstből öntvény: erre ugyanaz a szabály áll: mert kétségtelen, hogy ez esetben is közös tulajdon lesz az új dolog. Ha véletlenül és nem a tulajonosok elhatározásából vegyültek össze különböző anyagú vagy egynemű dolgok, ezekre is ez a szabály

28 sunt, idem iuris esse placuit. Quodsi frumentum Titii tuo frumento mixtum fuerit, si quidem ex voluntate vestra, commune erit, quia singula corpora, id est singula grana, quae cuiusque propria fuerunt, ex consensu vestro communicata sunt. quodsi casu id mixtum fuerit vel Titius id miscuerit sine voluntate tua, non videtur commune esse, quia singula corpora in sua substantia durant nec magis istis casibus commune. fit frumentum, quam grex communis esse intellegitur, si pecora Titii tuis pecoribus mixta fuerint: sed si ab alterutro vestrum id totum frumentum retineatur, in rem quidem actio pro modo frumenti cuiusque competat, arbitrio autem iudicis. 29 continetur, ut is aestimet, quale cuiusque frumentum fuerit. Cum in suo solo aliquis aliena materia aedificaverit, ipse dominus intellegitur aedificii, quia omne quod inaedificatur solo cedit. nec tamen ideo is, qui materiae dominus fuerat, desinit eius dominus esse: sed tantisper neque vindicare eam potest neque ad exhibendum de ea re agere propter legem duodecim tabularum, qua cavetur, ne quis tignum alienum aedibus suis iniunctum eximere cogatur, sed duplum pro eo praestet per actionem quae vocatur de tigno iuncto (appellatione autem tigni omnis materia significatur, ex qua aedificia fiunt): quod ideo provisum est, ne aedificia rescindi necesse sit. sed si aliqua ex causa dirutum sit aedificium, poterit materiae dominus, si non fuerit duplum iam persecutus, tunc eam vindicare 30 et ad exhibendum agere. Ex diverso si quis in alieno solo sua materia domum aedificaverit, illius fit domus, cuius et solum est. sed hoc casu materiae dominus proprietatem eius amittit, quia voluntate eius alienata intellegitur, utique si non ignorabat in alieno solo se aedifiicare: et ideo, licet diruta sit domus, vindicare materiam non possit. certe illud constat, si in possessione constituto aedificatore soli dominus petat domum suam esse nec solvat pretium materiae et mercedes fabrorum, posse eum per exceptionem doli mali repelli, utique si bonae fidei possessor fuit qui aedificasset: nam scienti alienum esse solum potest culpa obici, quod temere aedeficaverit in eo solo, quod intellegeret alienum 31 esse. Si Titius alienam plantam in suo solo posuerit, ipsius erit: et ex diverso si Titius suam plantam in Maevii solo posuerit, Maevii planta erit, si modo utroque casu radices egerit. antequam autem radices egerit, eius permanet, cuius et fuerat. adeo autem ex eo, ex quo radices agit planta, proprietas eius commutatur, ut, si vicini arborem ita terra Titii presserit, ut in eits fundum radices ageret,

szól. Hogyha Titius gabnája a tiedhez keveredett, még pedig a ti 28 elhatározástokból, akkor ez közös lesz, minthogy az egyes testek, azaz az egyes szemek, melyek egyik-egyiktöknek voltak tulajdonai, a ti beleegyezéstekkel keveredtek össze. Hogyha véletlenül keveredtek össze, vagy Titius a te akaratod nélkül keverte össze, nem lesznek közösek, mert az egyes testecskék állagukra nézve külön állnak, és ép oly kevéssé lesz ez esetben közös a gabona, mint a hogy nem közös a nyáj, ha Titius barmai a te barmaid közé keveredtek: hanem ha egyiktek ezt az egész gabonát magánál tartja, megilleti, a másikat a gabona arányához képest actio in rem, csakhogy a biró bölcs belátására kell bízni, hogy ő becsülje meg, milyen volt mindegyiktek gabonája. Ha valaki saját földjén idegen anyagot épített 29 be, őt tekintjük az épület tulajdonosának, mert minden, a mit valahová beépítenek, a földhöz tartozik. De azért nem áll az, hogy az anyag tulajdonosa megszűnne tulajdonos lenni: de mindamellett sem vindicatióval nem követelheti vissza, sem actio ad exhibendum-ot nem indíthat a 12 táblás törvény miatt, mely szerint meg van tiltva, hogy valakit a maga épületébe beépített idegen gerendának kiadására kényszeritsenek, hanem kétszeresét kell megfizetnie azon actio alapján, melyet actio de tigno iuncto-nak neveznek. (Tignum (gerenda) elnevezés alatt minden épületanyag értendő): erről azért gondoskodtak igy, hogy ne kelljen az épületeket lerombolni. Hanem ha az épületet valamely okból lerombolják, akkor az anyag tulajdonosa. ha nem követelt már kettős értéket, anyagát visszakövetelheti, vagy kiadatását kivánhatja actio ad exhibendum-mal. Ellenben, ha 30 valaki idegen telken saját anyagából épít házat, a ház a telek tulajdonosáé lesz. Sőt ez esetben az anyag tulajdonosa ezt a tulajdonát is elveszti, mert úgy tekinthető, hogy szándékosan akart elidegeníteni, persze, ha tudta, hogy idegen telken épít: és azért, ha le is rombolják a házat, az anyagot vissza nem követelheti. Másrészről azonban áll az, hogy, ha az építkező tényleges birtokban van, és a telek tulajdonosa kéri tőle a házat magának, de nem fizeti meg az anyagnak az árát és a munkások bérét, akkor visszautasíthatja őt az építő exceptio doli mali-val, persze csak akkor, ha jóhiszemű birtokos volt: mert annak, a ki tudja, hogy másé a telek, vétkéül róható fel, hogy vakmerően épített oly telken, melyről tudta, hogy idegen jószág. Ha Titius idegen növényt ültet a saját földjébe, az 31 az övé lesz: és fordítva, ha Titius a saját növényét Maevius földjébe ülteti, a növény Maeviusé lesz, ha ugyanis mindkét esetben gyökeret vert. Mielőtt azonban gyökeret hajt, azé marad, kié volt. Attól fogva, hogy a növény gyökereket hajt, annyira megváltozik a tulajdon, hogy, ha a szomszéd fájához Titius telke annyira közel