1

Et quidem naturali iure communia sunt omnium haec: aer et aqua profluens et mare et per hoc litora maris. nemo igitur ad litus maris accedere prohibetur, dum tamen villis et monumentis et aedificiis abstineat, quia non sunt iuris gentium, sicut et mare. 2 Flumina autem omnia et portus publica sunt: ideoque ius piscandi 3 omnibus commune est in portubus fluminibusque. Est autem litus 4 maris, quatenus hibernus fluctus maximus excurrit. Riparum quoque usus publicus est iuris gentium, sicut ipsius fluminis: itaque navem ad eas appellere, funes ex arboribus ibi natis religare, onus aliquid in his reponere cuilibet liberum est, sicuti per ipsum flumen navigare. sed proprietas earum illorum est, quorum praediis haerent: 5 qua de causa arbores quoque in isdem natae eorundem sunt. Litorum quoque usus publicus iuris gentium est, sicut ipsius maris: et ob id quibuslibet liberum est casam ibi imponere, in qua se recipiant, sicut retia siccare et ex mare deducere. proprietas autem eorum potest intellegi nullius esse, sed eiusdem iuris esse, cuius et mare et quae subiacent mari, terra vel harena.

6

7

Universitatis sunt, non singulorum veluti quae in civitatibus sunt, ut theatra stadia et similia et si qua alia sunt communia civitatium.

Nullius autem sunt res sacrae et religiosae et sanctae: quod 8 enim divini iuris est, id nullius in bonis est. Sacra sunt, quae rite et per pontifices deo consecrata sunt, veluti aedes sacrae et dona, quae rite ad ministerium dei dedicata sunt, quae etiam per nostram constitutionem alienari et obligari prohibuimus, excepta causa redemptionis captivorum. si quis vero auctoritate sua quasi sacrum sibi constituerit, sacrum non est, sed profanum. locus autem, in quo sacrae aedes aedificatae sunt, etiam diruto aedificio adhuc sacer manet, ut et Papinianus scripsit. Religiosum locum unusquisque sua voluntate facit, dum mortuum infert in locum suum. in communem autem locum purum invito socio inferre non licet: in commune vero sepulcrum etiam invitis ceteris licet inferre. item si alienus usus fructus est, proprietarium placet nisi consentiente usufructuario locum religiosum non facere. in alienum locum concedente domino licet inferre: et licet postea ratum habuerit, quam illatus est mortuus, tamen religiosus 10 locus fit. Sanctae quoque res, veluti muri et portae, quodammodo divini iuris sunt et ideo nullius in bonis sunt. ideo autem muros sanctos dicimus, quia poena capitis constituta sit in eos, qui aliquid in muros deliquerint. ideo et legum eas partes, quibus poenas

Még pedig természetes jog szerint közös tulajdonai mindenkinek 1 ezek: a levegő, a folyó viz, a tenger és e mellett a tenger partjai. Senkit sem lehet tehát megakadályozni abban, hogy a tengerpartra menjen, míg ellenben a magánházakból, emlékektől és templomokból eltilthatni bárkit, mert nem nemzetközi jogúak, mint a tenger. Minden folyó 2 és kikötő nyilvános, azért a kikötőkben és folyamokban a halászat joga meg van adva mindenkinek. A tengerpart pedig addig ér, 3 a meddig a legnagyobb téli dagály terjed. A folyópartok közhasz- 4 nálata is a ius-gentiumon alapul, mint magáé a folyóé: ezért bárkinek szabad hajóval ott kikötni, köteleket az ott növő fákhoz kötni, és terhet ott lerakni ép úgy, mint magán a folyón hajózni. De a tulajdona (a partoknak) azoké, kiknek telkeihez érnek, a mely okból az ugyanott növő fák is azokéi. A tengerpartok közhasználata is a 5 ius-gentiumon alapszik, mint magáé a tengeré: és ezért mindenkinek szabad ott házat épitenie, melyben lakhasson, szabad hálókat száritgatnia és a tengerből kivonnia. De a tulajdona (a partnak) senkiének sem tekinthető, hanem ugyanazon jogelv alá esik, mint a tenger és a mi alatta van: a föld vagy föveny.

Nem egyesekéi, hanem az összességéi, pl. a városi épületek: 6 szinházak, versenypályák stb. és más városi közdolgok.

Senkiéi azonban a (szent) egyházi, temetkezési és szentesített 7 dolgok: mert isteni jogú dolgok senkinek magánjószágai nem lehetnek. Egyházi (szent) dolgok (res sacrae) azok, melyeket a papok 8 Istennek szenteltek fel, pl. a szent épületek (templomok) és az istentiszteletre ünnepélyesen felajánlott ajándékok, miknek elidegenitését és elzálogosítását a mi constitutiónk is tiltja, kivéve a foglyok viszszaváltása javára. Ha azonban valaki önkényüleg a saját dolgát szentnek nyilvánitja, az nem egyházi, hanem világi dolog. Az a hely pedig, melyen szent épületek épültek, még az épület lerombolása után is szent marad, mint azt Papinianus is írta. Vallásos (religio- 9 sus) helylyé (temetővé) a maga területét bárki csinálhatja, ha hallottját a maga területébe temeti. Temetőnek még nem használt közös helyre a társ beleegyezése nélkül temetni nem szabad: közös temetőbe pedig a társak beleegyezése nélkül is lehet temetni. Idegen haszonélvezet alatt álló telket a tulajdonosnak nem szabad temetővé tennie, csak ha a haszonélvező ebbe beleegyezik. Idegen telekbe a tulajdonos engedelmével szabad temetni, és ha a beleegyezés csak a halott eltemetése után adatott is meg, a hely religiosussá lesz. A 10 szentesített dolgok, mint például falak, kapuk, bizonyos tekintetben. Isteni jogúak és azért senkinek magánvagyonához nem tartoznak. A falakat pedig azért mondjuk szentesítetteknek, mert halálbünte

་་

11

12

constituimus adversus eos qui contra leges fecerint, sanctiones

Vocamus.

Singulorum autem hominum multis modis res fiunt: quarundam enim rerum dominium nanciscimur iure naturali, quod, sicut diximus, appellatur ius gentium, quarundam iure civili. commodius est itaque a vetustiore iure incipere. palam est autem vetustius esse naturale ius, quod cum ipso genere humano rerum natura prodidit: civilia enim iura tunc coeperunt, cum et civitates condi et magistratus creari et leges scribi coeperunt.

Ferae igitur bestiae et volucres et pisces, id est omnia animalia, quae in terra mari caelo nascuntur, simulatque ab aliquo capta fuerint, iure gentium statim illius esse incipiunt: quod enim ante nullius est, id naturali ratione occupanti conceditur. nec interest, feras bestias et volucres utrum in suo fundo quisque capiat. an in alieno: plane qui in alienum fundum ingreditur venandi aut aucupandi gratia. potest a domino, si is providerit, prohiberi ne ingrediatur. quidquid autem eorum ceperis, eo usque tuum esse intellegitur, donec tua custodia coercetur: cum vero evaserit custodiam tuam et in naturalem libertatem se receperit, tuum esse desinit et rursus occupantis fit. naturalem autem libertatem recipere intellegitur, cum vel oculos tuos effugerit vel ita sit in conspectu tuo, ut difficilis sit eius persecutio. 13 Illud quaesitum est, an, si fera bestia ita vulnerata sit, ut capi possit, statim tua esse intellegatur. quibusdam placuit statim tuam esse et eo usque tuam videri, donec eam persequaris, quodsi desieris persequi, desinere tuam esse et rursus fieri occupantis. alii non aliter putaverunt tuam esse, quam si ceperis. sed posteriorem sententiam nos confirmamus, quia multa accidere solent, ut eam non 14 capias. Apium quoque natura fera est. itaque quae in arbore tua consederint, antequam a te alveo includantur, non magis tuae esse intelleguntur, quam volucres, quae in tua arbore nidum fecerint: ideoque si alius eas incluserit, is earum dominus erit. favos quoque si.quos hae fecerint, quilibet eximere potest. plane integra re si provideris ingredientem in fundum tuum, potes eum iure prohibere ne ingrediatur. examen, quod ex alveo tuo evolaverit, eo usque tuum esse intellegitur, donec in conspectu tuo est nec difficilis eius 15 persecutio est: alioquin occupantis fit. Pavonum et columbarum fera natura est. nec ad rem pertinet, quod ex consuetudine avolare et revolare solent: nam et apes idem faciunt, quarum constat feram esse naturam: cervos quoque ita quidam mansuetos habent, ut in silvas ire et redire soleant, quorum et ipsorum feram esse naturam

tés van azokra kiszabva, kik a falak ellen valamit elkövetnek. Innen a törvényeknek azon részét, melyekben büntetést állapitunk meg. azok ellen, kik a törvények ellen vétenek, szentesitésnek nevezzük.

Egyes emberekéi a dolgok sokféle módon lesznek: némely dol- 11. gok tulajdonát a természetes jog szerint szerezzük meg, melyet mint mondottuk, ius gentiumnak nevezünk, másokat a ius civile szerint. Helyesebb a régibb joggal kezdeni. Az pedig nyilvánvaló, hogy régibb a természetes jog, mert ez a természetes rend szerint magával az emberi nemmel keletkezett: a ius civile-k pedig csak akkor kezdődtek, mikor államokat kezdtek alapítani, magistratusokat választani és törvényeket írni.

A vadállatok, a szárnyasok és halak, azaz az összes állatok, 12 melyek a szárazföldön. tengerben és égben születnek, mihelyt valaki elfogja őket, a ius gentium alapján, rögtön azéi lesznek. Mert a mi azelőtt senkié sem volt, az természetesen az elfoglalóé lesz. És nem tesz különbséget, hogy a vadállatokat és madarakat valaki a saját telkén fogja-e el, vagy idegen telken; de azt, ki idegen telekre lép vadászni vagy madarászni, a tulajdonos, ha azt előre tudta, a rálépésben megakadályozhatja. A mit csak ezek közül elfogsz, az addig tekintetik a tiednek, a mig a te őrizeted alatt áll. Ha azonban a te fogságodból kimenekül, és természetes szabadságát visszanyeri, megszűnik a tied lenni, és újból az elfoglalóé lesz. Természetes szabadságát akkor mondjuk visszanyertnek, ha szemeid elől eltűnt, vagy úgy van a látkörödben, hogy üldözése nehéz volna. Kérdés merült 13 fel az iránt, vajjon, ha a vadállat úgy van megsebesítve, hogy elfogható, rögtön tiednek tekintendő-e? Sokan úgy döntöttek, hogy rögtön a tied, és mindaddig tiednek tekintendő, míg üldözöd; ha azonban felhagysz az üldözéssel, megszűnik a tied lenni és újból az elfoglalóé lesz. Mások csak azon esetben tartják a tiednek, ha elfogod. Ezt az utóbbi nézetet tartjuk mi helyesnek, mert sok szokott közbejönni, hogy nem foghatod el. A méheknek is vad természetük van. Tehát 14 a te fádon letelepülők, mielőtt kasodba zárod őket, ép oly kevéssé tekinthetők tieidnek, mint a madarak, kik fádon fészket raktak: tehát ha más gyüjti őket egybe, az lesz a tulajdonosuk. A mézet is, melyet ezek esetleg készítenek, bárki elviheti. Annyi azonban. tény, ha látsz valakit telkedre lépni, joggal megtilthatod neki a rálépést. A méhraj, mely a te kasodból kirepül, addig tekintetik a tiednek, míg látkörödben van, és nem nehéz az üldözése: különben az elfogóé lesz. A páváknak és galamboknak is vad a természetök. 15 És nem nyom a latban az, hogy megszokásból ide-oda szoktak röpködni; hiszen a méhek is ezt teszik, kikről pedig el van ismerve, hogy vad természetűek, hiszen vannak olyan szelíditett szarvasok is, kik az erdőbe

nemo negat. in his autem animalibus, quae ex consuetudine abire et redire solent, talis regula comprobata est, ut eo usque tua esse intellegantur, donec animum revertendi habeant: nam si revertendi animum habere desierint, etiam tua esse desinunt et fiunt occupantium. revertendi autem animum videntur desinere habere, cum 16 revertendi consuetudinem deseruerint. Gallinarum et anserum non est fera natura idque ex eo possumus intellegere, quod aliae sunt gallinae, quas feras vocamus, item alii anseres, quos feros appellamus. ideoque si anseres tui aut gallinae tuae aliquo casu turbati turbataeve evolaverint, licet conspectum tuum effugerint, quocumque tamen loco sint, tui tuaeve esse intelleguntur: et qui lucrandi animo ea animalia retinet, furtum com17 mittere intellegitur. Item ea, quae ex hostibus capimus, iure gentium statim nostra fiunt: adeo quidem, ut et liberi homines in servitutem nostram deducantur, qui tamen, si evaserint nostram potestatem et 18 ad suos reversi fuerint, pristinum statum recipiunt. Item lapilli gemmae et cetera, quae in litore inveniuntur, iure naturali statim in19 ventoris fiunt. Item ea, quae ex animalibus dominio tuo subiectis nata sunt, eodem iure tibi adquiruntur.

20

Praeterea quod per alluvionem agro tuo flumen adiecit, iure gentium tibi adquiritur. est autem alluvio incrementum latens. per alluvionem autem id videtur adici, quod ita paulatim adicitur, ut intellegere non possis, quantum quoquo momento temporis adicia21 tur. Quodsi vis fluminis partem aliquam ex tuo praedio detraxerit et vicini praedio appulerit, palam est eam tuam permanere. plane si longiore tempore fundo vicini haeserit arboresque, quas secum traxerit, in eum fundum radices egerint, ex eo tempore videntur 22 vicini fundo adquisitae esse. Insula, quae in mari nata est, quod raro accidit, occupantis fit: nullius enim esse creditur. at in flumine nata, quod frequenter accidit, si quidem mediam partem fluminis teneat, communis est eorum, qui ab utraque parte fluminis prope ripam praedia possident, pro modo latitudinis cuiusque fundi, quae latitudo prope ripam sit. quodsi alteri parti proximior sit, eorum est tantum, qui ab ea parte prope ripam praedia possident. quodsi aliqua parte divisum flumen, deinde infra unitum agrum alicuius in formam insulae redegerit, eiusdem permanet is ager, cuius et fuerat. 23 Quodsi naturali alveo in universum derelicto alia parte fluere coeperit, prior quidem alveus eorum est, qui prope ripam eius praedia possident, pro modo scilicet latitudinis cuiusque agri, quae latitudo prope ripam sit, novus autem alveus eius iuris esse incipit, cuius