Page images
PDF
EPUB

menyeinek ötödik könyvében írja; mert ez az időköz csak azoknak jut, a kiket új gyámságokra hívnak meg. Kik valamely közhatalmat 3 nyernek, szintén kérhetik felmentésüket, miként azt dicsőült Marcus császár rendelé ; de a már elvállalt gyámságot azért le nem tehetik, Továbbá oly per miatt, a melyet gyámoltjával, illetőleg gondnokolt- 4 jávai a gyám vagy gondnok visz, nem kérheti felmentését, csak ha a per az egész vagyon vagy örökség iránt foly. Három nem 5 keresett gyámság vagy gondnokság terhe a többiekre nézve mentességet biztosít, mig azok ügykezelése tart ; de több ugyanazzal a vagyontömeggel bíró gyámolt feletti gyámság vagy gondnokság, pl. testvérek felett, egynek számíttatik, Hogy szegénység miatt 6 is lehessen kérni a felmentést, úgy a császári fivérek, mint dicsőült Marcus császár is rendelte, ha valaki ki tudja mutatni, hogy e miatt a rárótt terhet nem tudja elviselni. Szintúgy helye van a felmentés 7 kérésének oly betegség miatt, mely miatt még a saját ügyeit sem képes ellátni. Ép úgy igényelhet dicsőült Pius császár rendelete folytán g mentességet az irni és olvasni nem tudó, noha az irni és olvasni nem tudók az ügykezelésre képesek lehetnek, Ha az atya végrendele- 9 tében ellenségeskedésből rendelt valakit gyámul, akkor ez mentő okot szolgáltat; ellenben nem mentetnek fel azok, a kik az atyának megígérték, hogy a serdületlenek felett a gyámságot vinni fogják, Ki 10 azonban csak arra hivatkozik, hogy ő a serdületlenek atyját nem ismeri, annak felmentési kérelme, miként azt a dicsőült császári testvérek rendelték, visszautasítandó. Oly ellenségeskedés, melyben H valaki a serdületlennek vagy felnőttnek atyjával élt, ha az halálos ellenségeskedés volt, és kibékülés nem jött létre, a gyámság vagy gondnokság alól felmentő okúi szokott szolgálni. A kinek jogsze- 12 mélyiségét a gyámolandók atyja megtámadta, az szintén felmentetik a gyámság alól. Ki hetven évnél öregebb, a gyámság- és gondnokság 13 alól kérheti felmentését, A huszonöt évnél fiatalabbak annakelőtte szintén kérhették felmentésüket a gyámság alól, de constítutiónk a gyám- vagy gondnokság elnyerését is lehetetlenné teszi nekik,úgy hogy felmentésre nincs is szükség. Ebben a constitutiónkban meg van tiltva, hogy serdületlen vagy kiskorú serdült törvényes gyámságra meghivassék: minthogy az ellenmondás volna, hogy azok, a kik saját ügyeik kezelésénél idegen segélyt nem nélkülözhetnek és mások vezetésére szorulnak, mások felett gyám- vagy gondnokságot vigyenek, Ugyanez áll a katonáról, úgy, hogy ez, még ha akarná is, sem 14 bocsáttatik a gyámi tisztséghez. Továbbá a nyelvtanítók, a nyilvános 15 iskolatanitók és orvosok Rómában, valamint azok, a kik a maguk hazájában űzik ezeket a foglalkozásokat és a (törvényes) számhoz tartoznak, a gyám- és gondnokságtól szintén mentesek,

16 Qui autem se vult excusare. si plures habeat excusationes et de quibusdam non probaverit, aliis uti intra tempora non prohibetur. qui excusare se volunt, non appellant : sed intra dies quinquaginta continuos, ex quo cognoverunt, excusare se debent (cuiuscumque generis sunt, id est qualitercumque dati fuerint tutores), si intra centesimum lapidem sunt ab eo loco, ubi tutores dati sunt : si vero ultra centesimum habitant, dinumeratione facta viginti millium diurnorum et amplius triginta dierum. quod tamen. ut Scaevola dicebat, sic debet computari, ne minus sint quam quinquaginta

17 dies. Datus autem tutor ad universum patrimonium datus esse cre

18 ditur. Qui tutelam alicuius gessit, invitus curator eiusdem fieri non compellitur, in tantum ut, licet pater, qui testamento tutorem dederit, adiecit se eundem curatorem dare, tamen invitum eum curam suscipere non cogendum divi Severus et Antoninus rescrip

19 serunt, Idem rescripserunt maritum uxori suae curatorem datum

20 excusare se posse, licet se immisceat, Si quis autem falsis allegationibus excusationem tutelae meruit, non est liberatus onere tutelae.

XXVI.

DE SUSPECTIS TUTORIBUS ET CURATORIBUS.

Sciendum est suspecti crimen e lege duodecim tabularum

1 descendere. Datum est autem ius removendi suspectos tutores Romae praetori et in provinciis praesidibus earum et legato proconsulis.

2 Ostendimus, quipossuntde suspecto cognoscere: nunc videamus, qui suspecti fieri possunt, Et quidem omnes tutores possunt, sive testamentarii sint sive non, sed alterius generis tutores. quare et si legitimus sit tutor, accusari poterit, quid si patronus? adhuc idem erit dicendum: dummodo meminerimus, farnae^ patroni parcendum, licet ut

3 suspecti cemataa £uerit Consequens est, ut videamus, qui possint suspectos postulare. et sciendum est quasi publicam esse hanc actionem, hoc est omnibus patere, quin immo et mulieres admittuntur ex rescripto divorum Severi et Antonini, sed hae solae, quae pietatis necessitudine ductae ad hoc procedunt, ut puta mater: nutrix quoque et avia possunt, potest et soror: sed et si qua mulier iuerit, cuius praetor perpensam pietatem intellexerit non sexus verecundiam egredientem. sed pietate productam non conti

4 nere iniuriam pupillorum. admittit eam ad accusationem. Impuberes

A ki felmentését akarja kérni és arra több oka van, az, a mennyi- 16 ben néhányat be nem bizonyíthatott, a meghatározott időn belül másokra is hivatkozhatik. A kik felmentésüket akarják, azoknak felebbezniök nem kell, hanem 50 egymásután következő nap alatt, attól fogva, hogy kinevezésük* tudtokra esett, csak vissza kell utasitaniok e tisztet, (bármilyenek is, az az bárminőmódon vannak is gyámokul kirendelve), ha száz mértföldnél messzebb nem laknak azon helytől, hol gyámokul kineveztettek; ha pedig száz mértföldnél messzebb laknak, minden húsz mértföldre egy-egy nap, s azon felül harmincz nap számíttatik. Ezt azonban, mint a hogy Scaevola mondá, akként kell számítani, hogy ötven napnál kevesebb ne legyen. Akiren- 17 delt gyám az összes vagyonra nézve tekintetik kirendeltnek. Ki valaki 18 felett gyámságot viselt, akarata ellenére nem szorítható arra, hogy ugyanannak gondnokává is legyen, úgy hogy, mikép Severus és Antoninus császárok rendelték, habár a családatya, ki végrendeletében gyámot rendelt, hozzá is tette, hogy ugyanazt gondnokul is rendeli, ez akarata ellenére a gondnokság átvételére nem szorítható. Ugyanazok 19' elrendelték, hogy a nejének gondnokává rendelt férj a gondnokságot visszautasíthassa, noha abba már belebocsátkozott. Ki hamis 20 okokkal menekült a gyámságtól, az annak terhétől nem ment.

XXVI.

AZ AGGÁLYOS GYÁMOK ÉS GONDNOKOK.

Megjegyzendő, hogy az aggályosság vádja a tizenkcttáblás törvényből származik. Aggályos gyámokat elmozdítani Rómában a 1 praetor, a tartományokban a főnök és a proconsul legatusa van hivatva. Kimutattuk, hogy kiket illet az aggályok feletti itélet : lás- 2 suk most, kik lehetnek aggályosokká. Ilyenné lehet minden gyám, akár végrendeletben akár nem ilyen, hanem másmilyen: ezért a törvényes gyám is bevádolható. De hogyan áll a dolog a szabadonbocsátóval? Erről is ugyanaz áll, csupán azt kell megjegyeznünk, hogy a patronus híre kimélendő, még ha mint aggályosat elmozdították is. Most azt kell vizsgálnunk a következőkben, hogy kik vádolhatják be az aggályos gyámokat, Tudnunk kell, hogy ez a kereset mintegy közkereset, azaz mindenki megindíthatja, sőt dicsőült Severus és Antoninus császárok leirata szerint még nőknek is meg van ez engedve, de csupán azoknak, kik természetes vonzalomtól indíttatva lépnek fel, u. m. az anya. a dajka, a nagyanya és a nővér is. Hanem ha más nő is az. a praetor, ha felismeri, hogy tiszta vonzalomtól indíttatva és nemének illemén tul nem lépve, csupán szeretetből nem akarja tűrni a gyámol

non possunt tutores suos suspectus postulare: puberes autem curatores suos ex consilio necessariorum suspectos possunt arguere: et

5 ita divi Severus et Antoninus rescripserunt, Suspectus est autem, ,quj_non ex firie tutelam fTPrit ItCflt ^nlvpnflr^" '. 111 'iBiifiggttraoque scripsit, sed et ante, quam incipiat gerere tutelam tutor, posse eum qTTcCFi suspectum removeri idem Julianus scripsit et secundum

6 eum constitutum est, Suspectus autem remotus, si quidem ob dolum,

7 famosus est: si ob culpam, non aeque. Si.quis autem suspectus postulatur, quoad cognitio finiatur, interdicitur ei adminfötratio. ut

8 Papiniano visum est- Sed si suspecti cognitio susccpfa fuerit poste9 aque tutor vei curator decesserit, extinguitur cognitio suspecti. Si

quis tutor copiam sui non faciat, ut alimenta pupillo decernantur, cavetur epistula divorum Severi et Antonini, ut in possessionem bonorüm eius pupillus mittatur: et quae mora deteriora futura sunt, dato curatore distrahi iubentur. ergo ut suspectus removeri poterit,

10 qui non praestat alimenta, Sed si quis praesens negat propter inopiam alimenta posse decerni, si hoc per mendacium dicat, remittendum eum esse ad praefectum urbis puniendum piacuit, sicut ille

11 remittitur, qui data pecunia ministerium tutelae redemit, Libertus quoque. si fraudulenter gessisse tutelam filiorum vei nepotum patroni

13 probetur. ad praefectum urbis remittitur puniendus. Novissime sciendum est eos, qui fraudulenter tutelam vei curam administrant, etiamsi saíis oHéfant. removendos a tutekt. ijuia satisüatio |iro'P'O'sirrrrn tntoris malovohim non mutat, sed diutius grassandi in re íamiliari

1;{ iaeultalem praestat. Suspectum enim eum putamus. qui moribus talis est, ut suspectus eit: enimvero • >r vei curator quamvis pauper .est, fidelis tamen et diligens, removendus non est quasi suspectus.

[graphic]

LIBER SECUNDUS.

I.

DE RERUM DIVISIONE. Superiore libro de iure personarum exposuimus: modo videamus de rebus. quae vei in nostto patrimonio vei extra nostrura patrimonium habentur quaedam enim naturali iure communiasunt omnium. quaedam publi('a, quaedam universitatis. quaedarri nullins. pIeraque singulorum, quae variis ex causis cuiqueadquiruntur. oicut ex subiectis apparebit,

ton elkövetett jogtalanságot, a vádhoz bocsáthatja őt. Serdületle- 4 nek gyámjaikat, mint aggályosakat, meg nem támadhatják ; a serdűltek azonban gondnokaikat rokonaik tanácsára mint aggályosokat bevádolhatják, mit dicsőült Severus és Antoninus császárok leiratilag rendeltek. Aggályos pedig az, a ki nem vitte becsületesen a gyámsá- 5 got, habár bír is fizetési képességgel, miként Julianus is írta. Sőt még mielőtt a gyám a gyámság vitelét megkezdette volna, el lehet ú't mint aggályosat mozdítani. így írta szintén Julianus és ez az ő alapján el is rendeltetett. A kit mint aggályosat elmozdítottak, ha csa- ü lárdság volt aá ok, becstelenné lesz; ha csak vétkesség, akkor nem. Ha valakit aggályosság miatt perbe fognak, akkor I'apinianus nézete 7 szerint az ügy eldöntéseig a kezeléstől eltiltandó. Ha a gyám vagy a 8 gondnok a megkezdett vizsgálat után meghal, a vizsgalat megszűnik. Ha a gyám mitsem tesz az iránt, hogy a gyámoltnak tartást itél- 9 jenek meg. dicsőült Severus és Antoninus császárok levelében az van elrendelve, . hogy a gyámolt a gyám vagyonának birtokába utaltassák, s mindazt, mi idővel megromlanék, a kirendelt gondnok adja el. Azért mint agyályos elmozdítható az, a ki a tartást nem szolgáltatja. Ha pedig valaki azzal az állítással lép fel, 10 hogy szegénysége miatt a gyámoltnak eltartására nem utasítható, akkor, ha ez hazugságnak bizonyúl, megbüntetés végett adassék át a városfőnöknek, ép úgy, mint az, a ki megvesztegetéssel veszi meg a gyámsági tisztséget. A szabados is, kiről bebizonyúl, 11 hogy szabadonbocsátója gyermekei vagy unokái felett csalárdul gyámkodott, átadandó a városfőnöknek megbüntetés végett. Végre 12 tudnunk kell. hogy azok, kik gyámságot vagy gondnokságot csalárdul visznek,'habár biztosítékot is ajánlanak fel, mégis elmozditandók á gyámságtól, mivel a biztosíték a gyám gonosz szándékán mit sem ■ változtat, hanem alkalmat nyújt arra, hogy a vagyonban továb is dőzsöljön. Aggályosnak tartjuk azt' is, ki oly életmódot visz, hogy 13 aggályosnak mutatkozik; ellenben a hű és szorgalmas gyám és gondnok, habár szegény is; aggályosság czimén el nem mozdítható.

MÁSODIK KÖNYV. V

I.

A DOLGOK FELOSZTÁSA. » Az előbbi könyvben a személyek jogáról beszéltünk, most nézzük a dolgokat. Ezek vagy tulajdonunkban vagy tulajdonunkon kivül vannak. Némelyek ugyanis a természetes jogrend szerint közös vagyona mindenkinek, mások nyilvánosak, némelyek az összességéi, másoksenkiéi sem.de a legtöbb magántulajdon tárgya,és ezeket különböző czímen lehet szerezni, a mint ez a következőkből ki fog tűnni'.

« PreviousContinue »