Page images
PDF
EPUB

után, hogy t. i. a császári constitutiókat olvashassák, ahhoz mi most azonnal bocsátunk benneteket, méltónak tartván arra a kitüntetésre és érdemeseknek arra a szerencsére, hogy a jogi oktatásnak úgy kezdete, mint vége császári ajkról hangozzék el számotokra. A Digesták vagyis Pandekták ötven könyve után tehát, 4 melyekben az egész régi jog össze van gyüjtve, (és a melyeket ugyanazzal a kiváló férfiúval, Tribonianussal, s más kitünő és tudós férfiakkal készíttettünk el,) kiadtuk a rendeletet, hogy ezeket az Institutiókat a következő 4 könyvbe oszszák be, hogy az egész jogtudomány első elemei legyenek. Bennük röviden ki van fejtve 5 mindaz, a mi annak előtte hatályban volt, és az is, a mi később használat hiján elhomályosult, de császári segitséggel ismét napfényre került. Miután a fentnevezett 3 tudós férfiú ezt a művet, a 6 mely a régiek összes Institutiói és különösen Gaiusunknak az „Institutióka-hoz és „Mindennapi jogesetek“-hez irt commentárjai és egyéb sok más commentár alapján készült, nekünk előterjesztette, mi azt elolvastuk, áttanulmányoztuk és constitutióink teljes hatályával és erejével ruháztuk fel.

Fogadjátok tehát ezen törvényeinket teljes buzgalommal s 7 erős tudni-vágygyal s mutassátok magatokat akként képzetteknek, hogy az a szép remény kecsegtessen benneteket, hogy egykor, ha majd teljes jogtanulmányotokat bevégeztétek, birodalmunkat a rátok bizandó hivatalokban kormányozni képesek lesztek.

Kelt Konstantinápolyban, november 21-én, mindig felséges urunk, Justinianus harmadik consulsága alatt.

DOMINI NOSTRI IUSTINIANI PERPETUO AUGUSTI

INSTITUTIONUM SIVE ELEMENTORUM

COMPOSITORUM PER TRIBONIANUM VIRUM EXCELSUM MAGIS TRUM ET EX QUAESTORE
SACRI PALATII IURISQUE DOCTISSIMUM ET THEOPHILUM VIRUM MAGNIFICUM IURIS
PERITUM ET ANTECESSOREM HUIUS ALMAE URBIS ET DOROTHEUM VIRUM MACNIFI-
CUM QUAESTORIUM 1
AESTORIUM IURIS PERITUM ET ANTECESSOREM BERYTENSIUM INCLITAE

CIVITATIS

LIBER PRIMUS.

DE IUSTITIA ET IURE.

Iustitia est constans et perpetua voluntas ius suum cuique 1 tribuens. Iuris prudentia est divinarum atque humanarum rerum

notitia, iusti atque iniusti scientia. 2 His generaliter cognitis et incipientibus nobis exponere iura

populi Romani ita maxime videntur posse tradi commodissime, si primo levi ac simplici, post deinde diligentissima atque exactissima interpretatione singula tradantur. alioquin si statim ab initio rudem adhuc et infirmum animum studiosi multitudine ac varietate rerum oneraverimus, duorum alterum aut desertorem studiorum efficiemus aut cum magno labore eius, saepe etiam cum diffidentia. quae plerumque iuvenes avertit. serius ad id perducamus, ad quod leniore via ductus sine magno labore et sine ulla diffidentia maturius perduci potuisset.

luris praecepta sunt haec: honeste vivere. alterum non laedere, 4 suum cuique tribuere. Huius studii duae sunt positiones, publicum

et privatum. publicum ius est. quod ad statum rei Romanae spectat, privatum, quod ad singulorum utilitatem pertinet. dicendum est igitur de iure privato, quod est tripertitum: collectum est enim ex naturalibus praeceptis aut gentium aut civilibus.

[merged small][merged small][ocr errors][merged small][ocr errors][merged small]

Igazság azon állandó és folytonos törekvés, hogy mindenkinek a maga jogát megadjuk. A jogtudomány az isteni és emberi intéz- 1 mények ismerete, az igazságosnak és igazságtalannak tudománya.

Ezeket általánosságban ismerve, és a római nép jogainak tár- 2 gyalásához fogva, ezeket a legczélszerűbben ligy adhatjuk elő, ha előszőr könnyű és egyszerű, később azután a legpontosabb és legrészletesebb fejtegetéssel tárgyaljuk az egyes intézményeket. Máskülönben, ha mindjárt kezdetben a tanulónak még műveletlen és gyenge elméjét oly sok és különféle dologgal terheljük meg, kettő közül egyet fogunk elérni: vagy azt, hogy ott hagyja a tanulmányt, vagy pedig, hogy nagy fáradtságával, gyakran még bizalmatlanságával is, mely az ifjakat többnyire eltéríti, később vezetjük el oda, a hova könnyebb úton vezetve, minden nagy fáradtság és minden bizalmatlanság nélkül gyorsabban juthatott volna el.

A jognak főparancsai ezek: élj becsületesen, ne sérts meg 3 senkit, add meg mindenkinek a magáét. Ennek a tudománynak két 4 förésze van: közjog és magánjog. Közjog az, mi a római államra vonatkozik, magánjog, a mi az egyesek hasznára való. Mi a magánjogos tárgyaljuk, mely 3 részből áll; össze van ugyanis téve. a természeti, az általános és a polgári parancsokból.

II.

DE IURE NATURALI ET GENTIUM ET CIVILI.

Ius naturale est, quod natura omnia animalia docuit. nam ius istud non humani generis proprium est, sed omnium animalium, quae in caelo, quae in terra, quae in mari nascuntur. hinc descendit maris atque feminae coniugatio. quam nos matrimonium

appellamus, hinc liberorum procreatio et educatio: videmus etenim 1 cetera quoque animalia istius iuris peritia censeri. Ius autem civile

vel gentium ita dividitur: omnes populi, qui legibus et moribus reguntur, partim suo proprio, partim communi omnium hominum iure utuntur: nam quod quisque populus ipse sibi ius constituit, id ipsius proprium civitatis est vocaturque ius civile, quasi ius proprium ipsius civitatis: quod vero naturalis ratio inter omnes homines constituit, id apud omnes populos peraeque custoditur vocaturque ius gentium, quasi quo iure omnes gentes utuntur. et populus itaque

Romanus partim suo proprio, partim communi omnium hominum jure 2 utitur. quae singula qualia sunt, suis locis proponemus. Sed ius quidem

civile ex unaquaque civitate appellatur, veluti Atheniensium: nam si quis velit Solonis vel Draconis leges appellare ius civile Atheniensium, non erraverit. sic enim et ius, quo populus Romanus utitur, ius civile Romanorum appellamus: vel ius Quiritium, quo Quirites utuntur: Romani enim a Quirino Quirites appellantur. sed quotiens non addimus, cuius sit civitatis, nostrum ius significamus: sicuti cum poetam dicimus nec addimus nomen, subauditur apud Graecos egregius Homerus, apud nos Vergilius. ius autem gentium omni humano generi commune est. nam usu exigente et humanis necessitatibus gentes humanae quaedam sibi constituerunt: bella etenim orta sunt et captivitates secutae et servitutes, quae sunt juri naturali contrariae. iure enim naturali ab initio omnes homines liberi nascebantur. ex hoc iure gentium et omnes paene contractus introducti sunt, ut emptio venditio, locatio conductio, societas, depositum, mutuum et alii innumerabiles.

Constat autem ius nostrum aut ex scripto aut ex non scripto, ut apud Graecos: 201 'Ó! Oi per poco oi, oi de crocyou. Scrip. JUS NATURALE, GENTIUM ÉS CIVILE.

Természetes jog az, mire a természet minden élő lényt megtanított. Mert ez a jog nemcsak az emberi nemnek sajátja, hanem minden élő lényé, mely akár az égben, akár a földön, akár a tengerben születik. Innen származik a férj és nő egyesülése, mit mi házasságnak nevezünk, innen a gyermekeknek nemzése és nevelése: látjuk ugyanis, hogy a többi élőlények is ezen jognak ismeretével birnak. Polgári és általános jog azonban így határozódik meg. Az 1 összes népek, kik törvények és szokások uralma alatt állanak, részint a saját maguk különös, részint az összes emberek közös jogával élnek: mert a mely jogot egy nép maga alkot magának, az magának ennek az államnak a sajátja, és ius civile-nek (polgári jognak) neveztetik, mintegy magának annak az államnak saját joga: a mely jogot pedig a dolgok természete az összes emberek közt létrehoz, azt minden népnél egyaránt megőrzik, és hivjuk ius gentiumnak (általános jog), mintegy, a mely joggal az összes népek élnek. Igy a római nép is részint a saját, részint az összes emberek közös jogával él. Hogy ezek egyenként milyenek, azt a maga helyén fogjuk kifejteni. A ius civile pedig az egyes államtól nyeri nevét. pl. 2 athénei jog; mert ha valaki Solonnak vagy Draconak törvényeit az athéneiek ius civile-jének akarná nevezni, nem tévedne. Igy tehát azt a jogot is, a mely szerint a római nép él, a rómaiak ius civilejének nevezzük. vagy ius Quiritium-nak, hiszen szerinte a quirisek élnek, a rómaiakat ugyanis Quirinustól quirisekrek hivjuk. Sőt valahányszor nem teszszük hozzá, hogy melyik államé, a mi jogunkat értjük, ép úgy, mint hogyha költőről beszélünk és nem teszszük hozzá a nevet, a görögöknél a jeles Homerost, nálunk Vergiliust értjük. A ius gentium ellenben az egész emberi nemre nézve közös. A szokás kényszere és az emberi szükségletek követelményei alapján ugyanis az emberi népek bizonyos jogokat alkottak maguknak: például háborúk keletkeztek, fogságok következtek be és szolgaságok, a melyek a ius naturale-val ellenkeznek, mert az összes emberek a természet rendje szerint kezdettől fogva szabadoknak születtek. Ezen ius gentium hatása alatt hozták be nálunk majdnem az összes szerződéseket, igy az adás-vételt, a bér-, a társasági-, letéti szerződést, kölcsönt és sok mást.

All pedig a mi jogunk vagy irott vagy nem irott jogból, ép 3 úgy mint a görögöknél: törvényekből, melyek le vannak irva. és melyek nincsenek leirva. Trott jog a lex (törvény), plebiscitumok, a senatusconsultumok (tanácshatározatok), a fejedelmek parancsai, a

« PreviousContinue »