Page images
PDF
EPUB

tehát törvényes gyám, hal meg, akkor fiai is törvényes gyámok lesznek, mert a megholtnak fia, ha atyja éltében a hatalomból őt el nem bocsátotta volna, ennek halála után önjogúvá lett volna, és nem esett volna megint fivérei hatalmába, tehát gyámsága alá sem; de a szabadonbocsátott, ha rabszolga maradt volna, urának halálával ugyanazon hatalom alatt állott volna ura gyermekeinél. Ezek mindazonáltal csak akkor hivatnak meg a gyámsághoz, ha teljes korúak. Ennek figyelembe vételét minden gyámság- és gondnokságnál egy constitutiónkban meghagytuk.

XX.

ATILIAI ÉS A LEX JULIA ÉS TITIA ALAPJÁN KINEVEZETT GYÁM.

Ha már valakinek semmiféle gyámja sincsen, akkor neki Rómában a lex Atilia szerint a városi praetor és a néptribunusok többsége, a tartományokban pedig a lex Julia és Titia szerint a tartományi főnök rendelt gyámot. De akkor is, ha a végrendeletben a gyám 1 föltétel vagy bizonyos időhatározmány alatt volt kirendelve, arra az időre, a míg a föltétel vagy a kellő nap be nem állott, ugyanazon törvények szerint lehetett gyámot adni. Még ha a gyám föltétlenül rendeltetett is ki, míg a végrendelet alapján örökös nem jelentkezett, ugyanazon törvény szerint kellett gyámot keresni, ki azonban megszünt gyám lenni, mihelyt a föltétel, vagy a kellő nap beállott, vagy az örökös fellépett. Ha valamely gyám ellensé- 2 ges fogságba esett, akkor ezen törvények szerint szintén más gyámot rendeltek, kinek tiszte megszünt, mihelyt az elfogott viszszatért a városba: mert visszatértekor a ius postliminii alapján visszanyerte a gyámságot. Serdületlenek számára ezen törvény szerint 3 történt gyámkirendelés azonban megszünt, miután mindkét nembeli serdületleneknek gyámokat eleinte a consulok kezdtek rendelni előleges ügyvizsgálat után, utóbb a praetorok a császári constitutiókhoz képest. A fentnevezett törvényekben ugyanis sem a gyámok részéről a gyámoltak vagyonának épségben tartásáért adandó óvadékról, sem a gyámoknak a gyámság vitelében teljesítendő kötelességeiről legkevésbbé sem volt gondoskodva. Mostani jogunk 4 azonban úgy áll, hogy Rómában a városfőnök vagy a praetor, joghatóságához képest, a tartományokban pedig a főnökök előleges ügyvizsgálat után neveznek ki gyámokat, vagy a hatóságok a főnökök meghagyására, ha a serdült vagyona nem nagy. De mi egy 5 constitutiónkban az ilynemű nehézségek elkerülésére azt rendeltük, hogy a főnök felhatalmazását be nem várva, ha a serdületlen vagy serdült vagyona ötszáz aranyra rúg, a városok elöljárói, egyetemben a

6

civitatis religiosissimo antistite vel apud alias publicas personas, id est magitratus, vel iuridicum Alexandrinae civitatis tutores vel curatores creare, legitima cautela secundum eiusdem constitutionis normam praestanda, videlicet eorum periculo qui eam accipiant.

Impuberes autem in tutela esse naturali iure conveniens est. 7 ut is qui perfectae aetatis non sit alterius tutela regatur. Cum igitur pupillorum pupillarumque tutores negotia gerunt, post pubertatem tutelae iudicio rationem reddunt.

XXI.

DE AUCTORITATE TUTORUM.

Auctoritas autem tutoris in quibusdam causis necessaria pupillis est, in quibusdam non est necessaria. ut ecce si quid dari sibi stipulentur, non est necessaria tutoris auctoritas: quod si aliis pupilli promittant, necessaria est: namque placuit meliorem quidem suam condicionem licere eis facere etiam sine tutoris auctoritate. deteriorem vero non aliter quam tutore auctore. unde in his causis, ex quibus mutuae obligationes nascuntur, in emptionibus venditionibus, locationibus conductionibus, mandatis, depositis, si tutoris auctoritas non interveniat, ipsi quidem qui cum his 1 contrahunt obligantur, at invicem pupilli non obligantur. Neque tamen hereditatem adire neque bonorum possessionem petere neque hereditatem ex fideicommisso suscipere aliter possunt nisi tutoris 2 auctoritate, quamvis lucrosa sit neque ullum damnum habeat. Tutor autem statim in ipso negotio praesens debet auctor fieri, si hoc pupillo prodesse existimaverit. post tempus vero aut per epistulam inter3 posita auctoritas nihil agit. Si inter tutorem pupillumve iudicium agendum sit, quia ipse tutor in rem suam auctor esse non potest, non praetorius tutor ut olim constituitur, sed curator in locum eius datur, quo interveniente iudicium peragitur et eo peracto curator esse dessinit.

XXII.

QUIBUS MODIS TUTELA FINITUR.

Pupilli pupillaeque cum puberes esse coeperint, tutela liberantur. pubertatem autem veteres quidem non solum ex annis, sed etiam ex habitu corporis in masculis aestimari volebant. nostra

város első lelkészével, vagy más közszemélyek, azaz a hatóságok, Alexandria városában az ottani biró, válaszszák meg a gyámokat és gondnokokat; és ugyanaz a consitutio meghatározza azt is, hogy törvényszerű biztositékot kell nyújtani azok veszélyére, a kik elvállalják.

Hogy a serdületlenek gyámság alatt legyenek, teljesen meg- 6 egyező a természetjoggal, hogy az, ki a teljeskort még el nem érte, másnak gyámsága által vezettessék. Minthogy pegig a gyámok gyá- 7 moltjaik ügyeit viszik, a serdültség beálltával a gyámsági kereset alapján elszámolással tartoznak.

XXI.

A GYÁMOK AUCTORITÁSA (HOZZÁJÁRULÁSA).

A gyám auctoritása a gyámoltaknak némely esetekben feltétlenül szükséges, másokban nem. Igy pl. ha stipulatiót kötnek, hogy nekik valami adassék, nem szükséges a gyám auctoritása, de ha a gyámoltak másoknak igérnek valamit, akkor szükséges, mert előnyt a gyám hozzájárulása nélkül ls szabad maguknak szerezniök, de terhet csak a gyám hozzájárulásával szabad vállalniok. Ezért azon esetekben, melyekből kétoldalú kötelezettségek keletkeznek, így az adásvételnél, bérszerződésnél, megbizásnál, letétnél, ha a gyám auctoritása nem járul hozzá, azok, kik a gyámoltakkal szerződnek, ugyan köteleztetnek, de viszont a gyámoltak nem köteleztetnek. Mégis örök- 1 séget elfogadni, bonorum possessiót igényelni, hitbizomány alapján örökségeket átvenni. ezt a gyámoltak csak a gyám auctoritásával tehetik, még ha az bármily előnyös is, és semmi teherrel sem jár. De a 2 gyámoknak mindjárt magánál az ügyletkötésnél kell jelen lenniök és hozzájárulniok, ha ezt gyámoltjaikra nézve előnyösnek tartják; utólag, vagy levélben adva a beleegyezés nem ér semmit. Ha a gyám 3 és gyámolt közt per van folyamatban, akkor, mivel a gyám saját ügyében auctoritását nem érvényesítheti, nem rendeltetik az ő helyébe. mint régebben, praetori gyám, hanem gondnok, s ennek közbelépésével tárgyaltatik az ügy, melynek befejeztével gondnoki tiszte megszűnik.

XXII.

A GYÁMSÁG MEGSZŰNÉSE.

Mindkét nembeli gyámolt megszabadul a gyámság alól, ha serdültté lesz. A régiek pedig a serdültséget nemcsak a kor, hanem a testi fejlődés szempontjából is meg akarták itélni. Császári felsé

autem maiestas dignum esse castitate temporum nostrorum bene putavit, quod in feminis et antiquis impudicum esse visum est, id est inspectionem habitudinis corporis, hoc etiam in masculos extendere: et ideo sancta constitutione promulgata pubertatem in masculis post quartum decimum annum completum ilico initium accipere disposuimus, antiquitatis normam in feminis personis bene positam suo ordine relinquentes, ut post duodecimum annum com1 pletum viripotentes esse credantur. Item finitur tutela, si adrogati sint adhuc impuberes vel deportati: item si in servitutem pupillus 2 redigatur, vel ab hostibus fuerit captus. Sed et si usque ad certam condicionem datus sit testamento, aeque evenit, 3 ut desinat esse tutor existente condicione. Simili modo fini4 tur tutela morte vel tutorum vel puplilorum. Sed et capitis deminutione tutoris, per quam libertas vel civitas eius amittitur, omnis tutela perit, minima autem capitis deminutione tutoris, veluti si se in adoptionem dederit, legitima tantum tutela perit, ceterae non pereunt: sed pupilli et pupillae capitis deminutio licet minima sit, om5 nes tutelas tollit. Praeterea qui ad certum tempus testamento dantur 6 tutores, finito eo deponunt tutelam. Desinunt autem esse tutores, qui vel removentur a tutela ob id quod suspecti visi sunt, vel ex iusta causa sese excusant et onus administrandae tutelae deponunt secundum ea quae inferius proponemus.

XXIII.

DE CURATORIBUS.

Masculi puberes et feminae viripotentes usque ad vicesimum quintum annum completum curatores accipiunt: qui, licet puberes sint, adhuc tamen huius aetatis sunt, ut negotia sua tueri non 1 possint. Dantur autem curatores ab isdem magistratibus, a quibus et tutores. sed curator testamento non datur, sed datus confirmatur 2 decreto praetoris vel praesidis. Item inviti adulescentes curatores non accipiunt praeterquam in litem: curator enim et ad certam 3 causam dari potest. Furiosi quoque et prodigi, licet maiores viginti quinque annis sint, tamen in curatione sunt adgnatorum ex lege duodecim tabularum. sed solent Romae praefectus urbis vel praetor 4 et in provinciis praesides ex inquisitione eis dare curatores. Sed et mente captis et surdis et mutis et qui morbo perpetuo laborant, 5 quia rebus suis superesse non possunt, curatores dandi sunt. Inter

günk azonban tekintetbe vette, hogy korunk erkölcseivel megegyezőbb, hogy azt, mit a nőkre nézve már a régiek is a szeméremmel ellenkezőnek tartottak, t. i. a testi fejlődés megszemlélését, a férfiszemelyeknél is mellőzzük: azért közzétett constitutiónkban azt rendeltük, hogy a serdültség a fiúknál rögtön a tizennegyedik életév betöltésével vegye kezdetét; a nők tekintetében a régibb kor helyes alapon nyugvó törvényének hatályát meghagytuk, hogy a tizenkettedik életév befejeztével férfibíróknak vétessenek. Szintúgy bevégző- 1 dik a gyámság, ha a serdületleneket arrogálják vagy deportálják, továbbá ha a gyámolt rabszolgaságra jut, vagy az ellenségnek fogságába esik. Szintúgy, ha a gyám a végrendeletben bizonyos föltétel 2 beálltáig rendeltetett, megszünik gyám lenni a föltétel beálltával. Hasonlóképen bevégződik a gyámság a gyámoltak vagy a gyámok 3 halálával. De a gyámot érő capitis deminutio által is, ha általa 4 szabadságát és polgárjogát elvesztette, megszünik minden gyámság. De ha a gyám csak a legkisebb capitis deminutiót szenvedi, p. o. ha adoptáltatta magát, csak a törvényes gyámság enyészik el, a többi nem. Ellenben minden a gyámoltat érő capitis deminutio, még a legkisebb is, minden gyámságot felold. A végrendeletben bizo- 5 nyos időre adott gyámok annak lejártával leteszik a gyámságot. Azok is megszünnek gyámok lenni, kik a gyámságtól, gyanúsak lé- 6 vén, elmozdíttatnak, vagy kik jogos czímen a gyámság elvállalása alól való mentességüket kérik, és a gyámság vitelének terhét azok szerint, miket alább fogunk előadni, leteszik.

XXIII.

A GONDNOKOK.

Serdült ifjak és férfibíró nők a befejezett huszonötödik életévig gondnokokat kapnak, mivel ezek, bár serdültek, mindamellett még oly korban vannak, hogy ügyeiket nem vihetik. Gondnokokat 1 ugyanazok a hatóságok rendelnek, a kik gyámokat. De végrendeletben nem lehet gondnokot rendelni, hanem, ha rendeltetett, a praetor vagy a főnök decretummal megerősíti. Akaratuk ellenére az ifjak nem 2 kapnak gondnokot, kivéve a pervitelhez, mert gondnokot egyes ügyekre is lehet adni. Őrültek és tékozlók, habár huszönöt évnél idősebbek, 3 a tizenkéttáblás törvény szerint agnatusaik gondnoksága alatt állnak, de Rómában a városi előljáró vagy a praetor és a tartományokban a főnökök szoktak nekik előleges ügyvizsgálat után gondnokokat rendelni. A gyengeelméjűeknek, a siketeknek, némáknak 4 s örökös betegségben sínlőknek is kell gondnokokat adni, mivel ügyeikben el nem járhatnak. Néha a serdületlenek is kapnak gond- 5 Besnyő: Iustinianus institutiói.

4

« PreviousContinue »