Page images
PDF
EPUB

tibi adgnatus. sed cognatus (et invicem scilicet tu illi eodem iure coniungeris), quia qui nascuntur patris, non matris famíliam sequun

2 tur. Quod autem lex ab intestato vocat ad tutelam adgnatos. non hanc habet signih'cationem, si omnino non fecerit testamentum is qui poterat tutores dare, sed si quantum ad tutelam pertinet intestatus decesserit, quod tunc quoque accidere intellegitur, cum is qui

3 datus est tutor vivo testatore decesserit, Sed adgnationis quidem ius omnibus modis capitis deminutione plerumque perimitur: nam adgnatio iuris est nomen. cognationis vero ius non omnibus modis commutatur, quia civilis ratio civilia quidem iura corrumpere potest, naturalia vero non utique.

XVI

DE CAPITIS MINUTIONE.

Est autem capitis deminutio prioris status commutatio. eaque tribus modis accidit: nam aut maxima est capitis deminutio aut

1 minor, quam quidam mediam vocant, aut minima, Maxima est capitis deminutio. cum aliquis simul et civitatem et libertatem amittit, quod accidit in his, qui servi poenae efficiuntur atrocitate sententiae, vei liberti ut ingrati circa patronos condemnati. vei qui

2 ad pretium participandum se venumdari passi sunt, Minor sive media est capitis deminutio. cum civitas quidem amittitur, libertas vero retinetur. quod accidit ei. cui aqua et igni interdictum fuerit,

3 vei ei. qui in insulam deportatus est, Minima est capitis deminutio. cum et civitas et libertas retinetur, sed status hominis commutatur. quod accidit in his, qui, cum sui iuris fuerunt, coeperunt alieno

4 iuri subiecti esse, vei contra, Servus autem manumissus capite non .> minuitur, quia nullum caput habuit, Quibus autem dignitas magis

quam status permutatur, capite non minuuntur: et ideo senatu motos capite non minui constat,

'Quod autem dictum est manere cognationis ius et post capi

tis deminutionem, hoc ita est, si minima capitis deminutio interveniat: manet enim cognatio. nam si maxima capitis deminutio incurrat, ius quoque cognationis perit, ut puta servitute alicuius cognati. et ne quidem, si manumissus fuerit, recipit cognationem. természetjog szerinti rokonok, vérrokonok. Azért atyád nővérének fia nem agnatusod, hanem vérrokonod (cognatusod). (s természetesen te is ugyanezen rokonsági viszonyban állasz ő hozzá); mert a gyermekek atyjok, nem anyjok családjához tartoznak. Hogy pedig a törvény 2 végrendelet nélkül (ab intestatoj az agnatusokat hivja meg a gyámságra, nem azt jelenti, mintha az, a ki gyámokat kirendelhet, épen nem alkotott volna végrendeletet, hanem azt, hogy meghalt a nélkül, hogy a gyámságra nézve intézkedett volna. Ugyanaz az eset akkor is, ha a kirendelt gyám még a végrendelkező életében meghalt. De az agnatio joga többnyire a jogszemélyiség mindennemű meg- 3 változása (capitis deminutio) által megszűnik: mert az agnatio jogviszonyt jelent. A vérrokonság joga azonban nem változik meg minden módon, mert polgárjogi intézmények megszüntethetnek polgári jogokat, de nem mindig természetes jogokat.

XVI.

A JOGSZEMÉLYISÉG MEGVÁLTOZÁSA (CAPITIS DEMINUTIO).

A capitis deminutio az előbbi jogállapotnak megváltozása. Háromféleképen történhetik: mert van nagy, kisebb, a mit némelyek középsőnek neveznek, és legkisebb capitis deminutio. Nagy a capitis 1 deminutio, midőn valaki egyszerre polgárjogát és szabadságát elveszti ; ez azokkal esik meg, kik az itélet szigora folytán büntetésül rabszolgákká lesznek, vagy azon szabadonbocsátottakkal, kik szabadonbocsátóik iránti hálátlanság miatt erre ítéltetnek, vagy azokkal, kik magukat eladatják, hogy a vételárban részesedjenek. Kisebb vagy középső capitis deminutio az, midőn a polgárjog elvész, 2 de a szabadság megmarad. Ez azt éri, kit tűz- és víztől eltiltanak, vagy azt, ki szigetre deportáltatott. Legkisebb capitis deminutio az, 3 midőn úgy a polgárjog, mint a szabadság megmarad, de a jogszemélyiség mégis változást szenved. Ez azokkal történik meg, kik önjogúak voltak és aztán idegen hatalom alá kerültek, vagy megfordítva. Szabadonbocsátott rabszolga (a szabadonbocsátás által) nem 4 szenved capitis deminutiót. mert ennekelőtte semmi jogszemélyisége nem volt. Azok, kiknek inkább rangjok. mint jogszemélyiségük vál- 5 tozik, nem szenvednek capitis deminutiót: azért a senatusból elmozdítottak nem szenvednek capitis deminutiót.

A mit arra nézve mondtunk, hogy a vérrokonság joga a c. d. C után is fenmarad, csak akkor igaz. ha a legkisebb capitis deminutio áll be ; itt fenmarad a vérrokonság. Mert ha nagy capitis deminutio áll be, a rokonsági jog is elvész, pl. ha valamely vérrokon rabszol

7 sed et si in insulam deportatus quis sit, cognatio solvitur. Cum autem ad adgnatos tutela pertineat, non simul ad omnes pertinet, sed ad eos tantum, qui proximo gradu sunt, vei, si eiusdem gradus sint, ad omnes.

XVII.

DE LEGITIMA PATRONORUM TUTELA.

Ex eadem lege duodecim tabularum libertorum et libertarum tutela ad patronos liberosque eorum pertinet, quae et ipsa legitima tutela vocatur: non quia nominatim ea lege de hac tutela cavetur, sed quia perinde accepta est per interpretationem, atque si verbis legis introducta esset, eo enim ipso. quo hereditates libertorum libertarumque, si intestati decessissent, iusserat lex ad patronos liberosve eorum pertinere, crediderunt veteres voluisse legem etiam tutelas ad eos pertinere, cum et adgnatos, quos ad hereditatem vocat, eosdem et tutores esse iussit et quia plerumque, ubi successionis es^ejfloj^mejntmri^ tutelae onus esse debet, ideo autem diximus plerumque. quia, si a feminalTnpube"s manunüttatur. ipsa ad hereditatem vocatur. cum alius est tutor.

XVIII.

DE LEGITIMA PARENTIUM TUTELA.

Exemplo patronorum recepta est et alia tutela, quae et ipsa legitima vocatur. nam si quis filium aut flliam, nepotem aut neptem ex filio et deinceps impuberes emancipaverit, legitimus eorum tutor erit.

XIX.

DE FIDUCIARIA TUTELA.

Est et alia tutela, quae fiduciaria appellatur, nam si parens filium vei filiam, nepotem vei neptem et deinceps impuberes manumiserit, legitimam nanciscitur eorum tutelam: quo defuncto si liberi virilis sexus extant, fiduciarii tutores filiorum suorum vei fratrisvel sororis et ceterorum efficiuntur. atqui patrono legitimo tutore mortuo, liberi quoque eius legitimi sunt tutores: quoniam filius quidem de^ gává lesz: és nem is éled fel a rokonság, még ha utóbb szabadonbo- 1 csáttatik is. Sőt ha valaki szigetre deportáltatik, akkor is feloldódik a rokonság. Mikor pedig a gyámság az agnatusokra száll, úgy az még sem illeti egyszerre vcrlamennyit, hanem csak a legközelebbi fokúakat; ha ugyanazon fokúak, egyszerre valamennyit,

XVII.

A SZABADONBOCSÁTÓK (PATRONUSOK) TÖRVÉNYES GYÁMSÁGA.

Ugyancsak a tizenkéttáblás törvény szerint a mindkét nembeli szabadonbocsátottak felett a gyámság a szabadonbocsátókat és ezek gyermekeit illeti; és ezt is törvényes gyámságnak nevezik, nem azért, mintha ez a törvény e gyámságot szószerint elrendelné, hanem mert később belemagyarázták, mintha magának a törvénynek szavai hozták volna be. Abból a körülményből, hogy a törvény azt rendelte, hogy a szabadonbocsátottak hagyatéka, ha végrendelkezés nélkül halnak el, a szabadonbocsátóra és gyermekeire szálljon : azt következtették a régiek, hogy a törvény azt is ki akarta fejezni, hogy a gyámságok is őket illessék, mert azt is parancsolta, hogy azok az agnatusok, kiknek örökösödést nyit, gyámok is legyenek, és mivel többnyire azokra, kikre az örökösödés haszna jut, kell hárulnia a gyámság terhének is. Azért mondottuk pedig többnyire, mert ha serdületlen rabszolgát asszony bocsát szabadon, ezt hívják meg ugyan az örökösödéshez, de a gyám más .valaki lesz.

XVIII.

A SZÜLŐK TÖRVÉNYES GYÁMSÁGA.

A szabadonbocsátók mintájára egy másik gyámság is létrejött, melyet szintén törvényesnek neveznek, Ha ugyanis valaki fiát vagy leányát, fiától való fiú- vagy leányunokáját stb. serdületlen korukban hatalmából elbocsátja, ő lesz törvényes gyámjuk,

"XIX.

A BIZALMI (FIDUCIARIUS) GYÁMSÁG.

Van még egy más gyámság, melyet bizalminak hívnak, Mert ha az atya fiát vagy leányát, fiú- vagy leányunokáját stb. serdületlen korukban hatalmából elbocsátja, úgy megnyeri a törvényes gyámságot felettük; haő meghal és utána fiúgyermekek maradnak, akkor ezek bizalmi gyámjaivá lesznek fiaiknak, vagy fivérüknek, nővérüknek s a többieknek, De ha valamely szabadonbocsátó, a ki functi, si non esset a vivo patre emancipatus, post obitum eius sui iuris efficeretur nec in fratrum potestatem recideret ideoque nec in tutelam, libertus autem si servus mansisset, utique eodem iure apud liberos domini post mortem eius futurus esset. ita tamen ii ad tutelam vocantur, si perfectae aetatis sint. quod nostra constitutio generaliter in omnibus tutelis et curationibus observari praecepit.

XX.

DE ATILIANO TUTORE VEL EO QUI EX LEGE IULIA ET TiTIA

DABATUR.

Si cui nullus omnino tutor fuerat, ei dabatur in űrbe quidem Roma a praetore urbano et maiore parte tribunorum plebis tutor .ex lege Atilia, in provinciis vero a praesidibus provinciarum £xjege^ 1 Tnlja et Tjtja. Sed et si testamento tutor sub condicione aut

die certo datus fuerat, quamdiu condicio aut dies pendebat. ex isdem legibus tutor dari poterat. item si pure datus fuerit, quamdiu nemo ex testamento heres existat, tamdiu ex isdem legibus tutor petendus erat. qui desinebat tutor esse, si condicio existeret aut

2 dies veniret aut heres existeret. Ab hostibus quoque tutore capto ex . his legibus tutor petebátur, qui desinebat esse tutor, si is qui captus erat in civitatem reversus fuerat: nam reversus recipiebat

3 tutelam iure postliminii. Sed ex his legibus pupillis tutores desierunt dari, posteaquam primo cünsulés pupillis utriusque sexus tutores ex inquisitione dare coeperunt, deinde praetores ex constitutionibus. nam supra scriptis legibus neque de cautione a tutoribus exigenda rem salvam pupillis fore neque de compellendis tutoribus ad

4 tutelae administrationem quidquam cavetur. Sed hoc iure utimur, ut Romae quidem praefectus urbis vei praetor secundum suam iurisdictionem, in provinciis autem praesides ex inquisitione tutores crearent, vei magistratus iussu praesidum, si non sint magnae

ő pupilli facultates. Nos autem per constitutionem nostram et huiusmodi difficultates hominum resecantes nec exspectata iussione praesidum disposuimus, si facultas pupilli vei adulti usque ad <juingentos solidos valeat. defensores civitatum una cum eiusdem

[graphic]
« PreviousContinue »