Page images
PDF
EPUB

hatalmában lesznek, mert a visszatérés joga azzal a fictióval jár, hogy az, ki fogságba került, folyvást az államban volt: ha azonban a fogságban meghal, a fiú úgy tekintetik, mintha önjogúvá lett volna azon időtől fogva, melyben atyja fogságba esett. Épen úgy mondjuk, ha a fiu vagy unoka esett fogságba, hogy a szülői hatalom joga a visszatérési jog miatt függőben van. Létrejött pedig a postliminium elnevezés a limen és post szó összetételéből; a ki tehát az ellenséges fogságból határaink közé visszatér, arról mondjuk, hogy postliminiumon át tért vissza. Mert, valamint a küszöb (limina) a háznak határát jelzi, ugy a régiek a birodalom határát is küszöbnek nézték azért is nevezték limesnek, mint az állam határát és végét. Innen nevezik postliminiumnak, mert ugyanazon küszübön át tért vissza, melyen távozott volt. De azt is, a kit a megvert ellenségtől visszaváltanak, úgy tekintjük, mint a ki postliminiummal tért vissza. Azonkivül a gyermekek a hatalomból 6 való elbocsátás (az emancipatió) által is megszünnek az atya hatalmában lenni. Ez az emancipatio pedig annakelőtte vagy régi törvényes szokás alapján történt, a mi szinlelt adásvevések és közben szabadonbocsátások által ünnepélyesen ment végbe, vagy pedig császári rescriptum által. De a mi gondoskodásunk ezt is külön constitutióval megjavította, úgy hogy az előbbi színlelt adás-vétel felhagyásával az atyák egyenesen az illetékes birákhoz vagy hatóságokhoz mennek, és fiaikat vagy leányaikat, fiú- vagy leányunokáikat stb. hatalmuk alól így bocsátják el. És aztán a praetor edictuma szerint az atyai hatalom alól így felszabadúlt fiúnak vagy leánynak, fiúvagy leányunokának javain az atyának ugyanazon jogai vannak, melyek a szabadonbocsátót a szabadon bocsátott rabszolga javain illetik meg; és azonfelül, ha a fiú vagy leány stb. serdületlen, maga az apa a hatalomból való elbocsátás által felettük a gyámságot is megszerzi. Meg kell egyébiránt jegyeznünk, hogy annak, ki 7 fiát és ettől való fiú- vagy leányunokáját hatalmában tartja, szabadságában áll fiát szabadon bocsátani, unokáját pedig visszatartani, és viszont fiát hatalmában megtartani, unokáját pedig szabadon bocsátani, (és ezt ugy kell venni, hogy ez a dédunokákról is áll), vagy végül mindnyájukat önjogúakká tenni. De ha az atya fiát, kit hatalmában tart, vérszerinti nagyatyjának vagy dédatyjának az erről szóló constitutiónk szerint adoptióba adja, azaz: ha ő ezt a biróságnál az illetékes biró előtt ünnepélyesen kijelenti az adoptálandó és az adoptáló jelenlétében, és ezek ellent nem mondanak, akkor a vérszerinti atyának hatalmi joga ugyan feloldatik, de átszáll az ilyképen gyermekké fogadó atyára, kinek személyében, miként előbb mondottuk, a legteljesb gyermekkéfogadás forog

8

9 diximus. Illud autem scire oportet, quod, si nurus tua ex filio tuo conceperit et filium postea emancipaveris vel in adoptionem dederis praegnante nuru tua, nihilo minus quod ex ea nascitur in potestate tua nascitur: quod si post emancipationem vel adoptionem fuerit conceptum, patris sui emancipati vel avi adoptivi potestati 10 subicitur: et quod neque naturales liberi neque adoptivi ullo paene modo possunt cogere parentem de potestate sua eos dimittere.

XIII

DE TUTELIS.

Transeamus nunc ad aliam divisionem. nam ex his personis, quae in potestate non sunt, quaedam vel in tutela sunt vel in curatione, quaedam neutro iure tenentur. videamus igitur de his, quae in tutela vel in curatione sunt: ita enim intellegemus ceteras personas, quae neutro iure tenentur. ac prius dispiciamus de his quae 1 in tutela sunt. Est autem tutela, ut Servius definivit, ius ac potestas

in capite libero ad tuendum eum, qui propter aetatem se defendere l

2 nequit, iure civili data ac permissa. Tutores autem sunt, qui eam vim ac potestatem habent, ex qua re ipsa nomen ceperunt. itaque appellantur tutores quasi tuitores atque defensores, sicut aeditui 3 dicuntur qui aedes tuentur. Permissum est itaque parentibus liberis impuberibus, quos in potestate habent, testamento tutores dare. et hoc in filio filiaqae omnimodo procedit; nepotibus tamen neptibusque ita demum parentes possunt testamento tutores dare, si post mortem eorum in patris sui potestatem recasuri non sunt. itaque si filius tuus mortis tuae tempore in potestate tua sit, nepotes ex eo non poterunt testamento tuo tutorem habere, quamvis in potestate tua fuerint; scilicet quia mortuo te in patris sui potestatem reca4 suri sunt. Cum autem in compluribus aliis causis postumi pro iam natis habentur, et in hac causa placuit non minus postumis quam iam natis testamento tutores dari posse, si modo in ea causa sint, ui, si vivis parentibus nascerentur, sui et in potestate eorum fierent 5 Sed si emancipato filio tutor a patre testamento datus fuerit, confirmandus est ex sententia praesidis omnimodo, id est sine inquisitione.

fenn. Egyébiránt tudnunk kell, hogy ha a te menyed fiadtól viselős, 9 és te fiadat később hatalmadból elbocsátod, vagy őt menyed viselőssége alatt adoptióba adtad, a tőle születendő gyermek mégis hatalmad alá születik. De ha a gyermek már az emancipatió vagy adoptió után fogantatott, ugy emancipált atyjának vagy a fogadó nagyatyjának hatalma alá kerül. Sem a vérszerinti, sem a fogadott 10 gyermekek semmikép sem kényszeríthetik szüleiket, hogy hatalmukból elbocsássák őket.

[merged small][merged small][ocr errors]

Térjünk most át egy más felosztásra. Mert azon személyek közül, kik hatalom alatt nem állanak, némelyek vagy gyámság vagy gondnokság alatt vannak, mások egyikében sincsenek e jogviszonyoknak. Lássuk tehát azokat, kik gyámság vagy gondnokság alatt vannak, mert ilyképen ismerni fogjuk a többi személyeket is, kik e viszonyok egyikében sem állnak. Még pedig nézzük először is azokat, a kik gyámság alatt vannak. A gyámság (tutela), mint Servius meg- 1 határozza, a civiljog által adott és engedett jog és hatalom szabad ember felett, védelméül neki, a ki magát ifjúkora miatt megvédelmezni nem képes. Gyámok pedig azok, kik ezen hatalmat és fölebb- 2 valóságot viselik, s nevöket is innen nyerték. T. i. azért neveztetnek azok tutores-nek, mivel mintegy tuitores vagy védők, miként templomőrzőknek neveztetnek azok, kik a templomok fölött örködnek. Szabad tehát a szülőknek azon serdületlen gyermekeik részére, kik 3 hatalmukban vannak, végrendeletben gyámot rendelni. Fiaikra és leányaikra ez mindenesetre kiterjed. Már a fiú és leányunokáknak a nagyszülők csak akkor rendelhetnek végrendeletben gyámot, ha azok az ő haláluk után nem esnek megint atyjuk hatalmába. Ha tehát halálod idejében fiad hatalmadban van, akkor tőle származó unokáid végrendeletben nem nyerhetnek gyámot, noha a te hatalmadban voltak. Ezek ugyanis haláloddal atyjuk hatalma alá kerülnek. Minthogy azonban egyéb más tekintetben is az 4 atyjuk halála után született gyermekek már megszületetteknek tekintetnek, azért erre nézve is elfogadtatott elvül, hogy ezen utószülötteknek is épenúgy, mint a már születetteknek, végrendeletben gyámok rendelhetők, feltévén, hogy oly viszonyban állnak, hogy ha szüleik életében születtek volna, suusok és azok hatalma alatt állók lettek volna. De akkor is, ha a hatalomból elbocsátott fiúnak rendelt 5 atyja végrendeletében gyámot, a tartományi elnök határozata alapján mindenesetre, azaz, minden ügyvizsgálat nélkül, meg kell azt erősiteni.

XIV

QUI DARI TUTORES TESTAMENTO POSSUNT.

Dari autem potest tutor non solum pater familias, sed etiam 1 filius familias. Sed et servus proprius testamento cum libertate recte tutor dari potest. sed sciendum est eum et sine libertate tutorem datum tacite et libertatem directam accepisse videri et per hoc recte tutorem esse. plane si per errorem quasi liber tutor datus sit, aliud dicendum est. servus autem alienus pure inutiliter datur testamento tutor sed ita „cum liber erit" utiliter datur. proprius 2 autem servus inutiliter eo modo datur tutor. Furiosus vel minor viginti quinque annis tutor testamento datus tutor erit, cum compos mentis aut maior viginti quinque annis fuerit factus.

3

Ad certum tempus vel ex certo tempore vel sub condicione vel ante heredis institutionem posse dari tutorem non dubitatur. 4 Certae autem rei vel causae tutor dari non potest, quia personae, non causae vel rei datur,

5

Si quis filiabus suis vel filiis tutores dederit, etiam postumae vel postumo videtur dedisse, quia filii vel filiae appellatione et postumus et postuma continentur. quid si nepotes sint, an appellatione filiorum et ipsis tutores dati sunt? dicendum est, ut ipsis quoque dati videantur, si modo liberos dixit. ceterum si filios, non continebuntur: aliter enim filii, aliter nepotes appellantur. plane si postumis dederit, tam filii postumi quam ceteri liberi continebuntur.

1

XV

DE LEGITIMA ADGNATORUM TUTELA.

Quibus autem testamento tutor datus non sit, his ex lege duodecim tabularum adgnati sunt tutores, qui vocantur legitimi. Sunt autem adgnati per virilis sexus cognationem coniuncti, quasi a patre cognati, veluti frater eodem patre natus, fratris filius neposve ex eo, item patruus et patrui filius neposve ex eo. at qui per feminini sexus personas cognatione iunguntur, nont sunt adgnati, sed alias naturali iure cognati. itaque amitae tuae filius non est

XIV

KIK NEVEZHETŐK MEG A VÉGRENDELETBEN GYÁMOKUL?

Gyámul nemcsak családatya, hanem családfiú is rendelhető. Sőt a szabadonbocsátással kapcsolatban saját rabszolgánk is érvé- 1 nyesen kinevezhető gyámnak a végrendeletben. De meg kell jegyezni, hogy, habár szabadonbocsátás nélkül rendeltetett volna is gyámnak, úgy tekintetik, mintha közvetlenül a szabadságot is hallgatólag megnyerte volna és azért egészen rendes gyám. De már máskép áll a dolog, ha valaki tévedésből szabadnak tartatván, rendeltetik gyámul. Ha idegen rabszolga a végrendeletben föltétlenül neveztetik meg gyámnak, akkor a gyámkirendelés érvénytelen, de ha azon esetre rendeltetik ki: „ha szabaddá lesz", akkor érvényes. Saját rabszolgánkat azonban ily módon gyámul kirendelni nem lehet. Ha 2 örült, vagy 25 évnél fiatalabb személy van gyámul végrendeletileg kinevezve, ugy azzá lesz, ha visszanyeri eszét vagy a 25 éves kort eléri.

Nem szenved kétséget, hogy gyámot végrendeletben adni lehet 3 meghatározott időre, vagy meghatározott időponttól fogva, vagy föltételesen, vagy az örökösnevezés előtt. Egyes ügyekre vagy dol- 4 gokra nézve azonban gyámot nem lehet rendelni, mert ez a személy nem pedig az ügy vagy a dolog érdekében rendeltetik.

Ha valaki leányainak vagy fiainak gyámokat rendelt, az úgy te- 5 kintetik, mintha azt az utószülöttek számára is kirendelte volna, mert ezek a fiak és leányok nevezetében szintén benfoglaltatnak. Kérdés, ha unokák vannak, vajjon fiak nevezete alatt nekik is kirendeltett-e a gyám? Azt kell mondanunk, hogy ha a gyermekek" szót használta, rájuk is kiterjed a gyámkirendelés, ellenben, ha a „fiak" nevezetet, öket ez alatt érteni nem lehet: mert más a fiú, más az unoka. De ha utószülöttek számára rendeltetett ki a gyám, ez alatt úgy az utószülött fiak, mint a további gyermekek is értendők.

XV

AZ AGNATUSOK TÖRVÉNYES GYÁMSÁGA.

Azoknak, a kik számára végrendeletben gyámot nem rendeltek, gyámjai a tizenkéttáblás törvény szerint az agnatusok, a kiket ezért törvényes gyámoknak hívunk. Agnatusok pedig a fiágon való 1 rokonok, mint a kik egy apától származnak, p. o. az ugyanazon apától nemzett fivér, a fivérnek a fia, vagy ez ágon való fiunokája, úgyszintén az atya fivére s ennek fia és ez ágon való unokája. A nőági rokonok azonban nem agnatusok, hanem másféle, csak

« PreviousContinue »