Page images
PDF
EPUB

az

indítottak, akkor az egyes dolgokat az egyes örökösöknek kell odaitélnie, és ha azt látja, hogy az egyik személynek túlsokat itélt oda, akkor azt viszont marasztalja el, hogy öröktársának bizonyos pénzösszeget fizessen. Azon a czímen is elmarasztalandó egyik örököstárs a másik javára, hogy egyedül húzta az örökségi telek gyümölcsét, vagy hogy az örökségi dolgot megrongálta, vagy elköltötte. Ez hasonlóképen áll akkor is, ha kettőnél több örökös van. Ugyanez tör- 5 ténik akkor is, ha több közös dolog felosztására irányul a kereset. Hogyha egy dolog, pl. egy telekről van szó, akkor, ha azt a telket fekvése szerint jól fel lehet osztani, mindegyiknek felerészt kell odaitélnie, s ha az egyiknek része nagyobbnak mutatkozik, ezt viszont bizonyos pénzösszeg megfizetésében kell elmarasztalnia a másik javára. Ha azonban nem lehet jól felosztani pl. ha rabszolga vagy öszvér az, a mi iránt keresetet indítottak, akkor az egészet egynek télje oda, s ezt viszont a másik javára bizonyos pénzösszeg megfizetésében marasztalja el. Ha határigazítás iránt indítottak kere- 6 setet, akkor a bírónak tekintetbe kell vennie, vajjon szükség van-e odaitélésre. Egy esetben feltétlenül van rá szükség, ha előnyösebb a szántóföldeket szembeszökőbb határokkal elkülöníteni egymástól, mint a hogy azelőtt voltak; mert ekkor szükséges, hogy az egyiknek szántóföldéből egy részt a másik szántóföld tulajdonosának itéljen oda. Ez esetben természetes, hogy ezt meg amannak javára bizonyos pénzösszeg fizetésére kell elmarasztalnia. Azon a czímen is elmarasztalandó valaki, hogy a határok ellen gonosz szándékból valamit elkövetett, pl. a határköveteket ellopta, vagy a határfákat kivágta. Makacsság miatt is el lehet marasztalni valakit ezen kereset folytán, pl. ha valaki szántóföldeit a bíró parancsára nem engedte lemérni. A mit pedig a bíró ezen keresetek nyomán vala- 7 kinek odaitél, az nyomban annak tulajdona lesz, a kinek odaitélte.

XVIII

A NYILVÁNOS ELJÁRÁSOK.

A nyilvános eljárásokat nem keresetekkel indítjuk meg, egyáltalában nem is hasonlítanak a másik eljáráshoz, a melyről szóltunk, és nagy különbség van köztük úgy megalapítás, mint gyakorlás dolgában. Nyilvánosoknak pedig azért neveztük őket, minthogy többnyire bárki inditványozhatja a nép közől. A nyilvános eljárások közől némelyek főbenjárók, mások nem főbenjárók. Főbenjáróknak azokat nevezzük, melyek a legnagyobb büntetést (halálbüntetést) vonják magok után, vagy víz- és tűztől való eltiltást

3

aquae et ignis interdictione vel deportatione vel metallo: cetera si qua infamiam irrogant cum damno pecuniaro, haec publica quidem sunt, non tamen capitalia.

Publica autem iudicia sunt haec. lex Iulia maiestatis, quae in eos, qui contra imperatorem vel rem publicam aliquid moliti sunt, suum vigorem extendit. cuius poena animae amissionem sustinet et 4 memoria rei et post mortem damnatur. Item lex Iulia de adulteriis coercendis, quae non solum temeratores alienarum nuptiarum gladio punit sed etiam eos, qui cum masculis infandam libidinem exercere audent. sed eadem lege Iulia etiam stupri flagitium punitur, cum quis sine vi vel virginem vel viduam honeste viventem stupraverit. poenam autem eadem lex irrogat peccatoribus, si honesti sunt, publicationem partis dimidiae bonorum, si humiles, corporis coerci5 tionem cum relegatione. Item lex Cornelia de sicariis, quae homicidas ultore ferro persequitur vel eos, qui hominis occidendi causa cum telo ambulant. telum autem, ut Gaius noster in interpretatione legis duodecim tabularum scriptum reliquit, vulgo quidem id appellatur, quod ab arcu mittitur: sed et omne significatur, quod manu cuiusdam mittitur: sequitur ergo, ut et lapis et lignum et ferrum hoc nomine contineatur. dictumque ab eo, quod in longinquum mittitur, a Graeca voce figuratum, ало τоv vrlov: et hanc significationem invenire possumus et in Graeco nomine: nam quod nos telum appellamus, illi 205 appellant nõ тov ßážkяóða admonet nos Xenophon; nam ita scripsit: καὶ τὰ βέλη ὁμοῦ ἐφέρετο, λόγχαι, τοξεύματα, σφενδόναι, πλεῖστοι δὲ καὶ λίθοι sicarii autem appellantur a sica, quod significat ferreum cultrum. eadem lege et venefici capite 6 damnantur, qui artibus odiosis, tam venenis quam susurris magicis homines occiderunt vel mala medicamenta publice vendiderunt. Alia deinde lex asperrimum crimen nova poena persequitur, quae Pompeia de parricidiis vocatur. qua cavetur, ut, si quis parentis aut filii aut omnino adfectionis eius, quae nuncupatione parricidii continetur, fata properaverit, sive clam sive palam id ausus fuerit, nec non is, cuius dolo malo id factum est, vel conscius criminis existit, licet extraneus sit, poena parricidii punietur et neque gladio neque ignibus neque ulli alia sollemni poena subiicietur, sed insutus culleo

(számüzetést) vagy deportatiót, vagy bányamunkát. A többiek, ha a becstelenséget pénzbírsággal egyesítik, nyilvánosok ugyan, de nem főbenjárok.

Nyilvános eljárások a következők: A felségről szóló lex Julia, 3 melynek hatálya azokra terjed ki, a kik a császár vagy az állam ellen merényletet követtek el. Ennek büntetése: halál, és a büntettes emléke halála után kárhozott. Továbbá a házasságtörés meg- 4 büntetéséről szóló lex Julia, mely pallossal bünteti nemcsak azokat, a kik a mások házasságát háborgatják, hanem azokat is, a kik férfiakkal természetellenes fajtalanságot űznek. De ugyancsak a lex Julia alapján büntettetik a közösülés is, midőn valaki erőszak nélkül szűzzel vagy tisztességesen élő özvegygyel közösült. A vétkezőkre pedig büntetésül, ha előbbkelőek, vagyonuk felének elkobzását rója ki ez a törvény, ha alacsony rendűek, testi fenyítést és számüzetést. Továbbá a gyilkosokról szóló lex Cornelia, mely a gyilko- 5 sokat, vagy azokat, a kik gyilkolás czéljából fegyverrel járnak, boszuló pallossal üldözi. Fegyvernek pedig, miként Gaiusunk a tizenkéttáblás törvényhez írt magyarázatában mondja, közönségesen ugyan azt nevezzük, a mit az íjből lőnek ki, de jelent minden löveget is, amit a kézzel dobnak; következík tehát, hogy a kő, fa és vas is benne foglaltatik e nevezetben. A szó pedig onnan származik, hogy valamit a távolba dobnak a görög „лò τov rηhov“-ból képeztetik, s ezt a jelentést megtalálhatjuk a görögben is; mert a mit mi telumnak nevezünk, azt ok βέλος-nak bivják, ἀπὸ τοῦ Paleo (a dobni igéből). Erre tanít bennünket Xenophon; mert igy ir: καὶ τά βέλη ὁμοῦ ἐφέςετο λόγχαι, τοξεύματα, σφενδόναι, лheiro de xai i9o." (és össze-vissza dobáltak tőröket, lándzsákat, nyilakat, parittyákat és igen sok követ). Gyilkosoknak sicarii neveztetnek pedig a gyiloktól (a sica), a mely vaskést jelent. Ugyanaz a törvény halálbüntetéssel sújtja a méregkeverőket is, a kik gonosz mesterkedésekkel méreggel, varázslattal embereket öltek meg, vagy ártalmas gyógyszereket nyilvánosan eladogattak. Egy masik törvény továbbá a legsúlyosabb büntényt új 6 büntetéssel üldözi; ennek a neve a rokongyilkosokról szóló (de parricidiis) lex Pompeia". Ez azt rendeli, hogy, ha valaki szüleinek vagy fiának, vagy általában hozzá oly közeli viszonyban állónak, a milyen viszonyra a rokongyilkosság nevezete mutat, halálát siettette, akár titokban, akár nyilvánosan merte ezt tenni, valamint az, a kinek ármánykodása folytán ez történt, vagy a ki e büntettről tudott, még ha nem ís rokon, mindezek a rokongyilkosság büntetésével fenyítendők, és sem pallosnak, sem tűznek, sem más ünnepélyes büntetésnek nem vetendők alá, hanem kutyával, kakassal, kigyóval és majommal együtt Besnyő: Iustinianus institutiói.

22

cum cane et gallo gallinaceo et vipera et simia et inter eius ferales angustias comprehensus, secundum quod regionis qualitas tulerit, vel in vicinum mare vel in amnem proiciatur, ut omni elementorum usu vivus carere incipiat et ei caelum superstiti, terra mortuo auferatur. si quis autem alias cognatione vel adfinitate coniunctas personas necaverit, poenam legis Corneliae de sicariis sustinebit. 7 Item lex Cornelia de falsis, quae etiam testamentaria vocatur, poenem irrogat ei, qui testamentum vel aliud instrumentum falsum scripserit signaverit recitaverit subiecerit quive signum adulterinum fecerit sculpserit expresserit sciens dolo malo. eiusque legis poena in servos ultimum supplicium est, quod et in lege de sicariis et 8 veneficis servatur, in liberos vero deportatio. Item lex Iulia de vi publica seu privata adversus eos exoritur, qui vim vel armatam vel sine armis commiserint. sed si quidem armata vis arguatur, deportatio ei ex lege Iulia de vi publica irrogatur. si vero sine armis, in tertiam partem bonorum publicatio imponitur, sin autem per vim raptus virginis vel viduae vel sanctimonialis vel aliae fuerit perpetratus, tunc et peccatores et ei, qui opem flagitio dederunt, capite puniuntur secundum nostrae constitutionis definitionem, ex 9 qua haec apertius possibile est scire. Lex Iulia peculatus eos punit, qui pecuniam vel rem publicam vel sacram vel religiosam furati fuerint. sed si quidem ipsi iudices tempore administrationis publicas pecunias subtraxerunt, capitali animadversione puniuntur, et non solum hi, sed etiam qui ministerium eis ad hoc abhibuerunt vel qui subtracta ab his scientes susceperunt: alii vero, qui in hanc 10 legem inciderint, poenae deportationis subiugentur. Est inter publica iudicia lex Fabia de plagiariis, quae interdum capitis poe11 nam ex sacris constitutionibus irrogat, interdum leviorem. Sunt praeterea publica iudicia lex Iulia ambitus et lex Iulia repetundarum et lex Iulia de annona et lex Iulia de residuis, quae de certis capitulis loquuntur et animae quidem amissionem non irrogant, aliis autem poenis eos subiciunt, qui praecepta earum neglexerint.

12

Sed de publicis iudiciis haec exposuimus, ut vobis possibile sit summo digito et quasi per indicem ea tetigisse. alioquin diligentior eorum scientia vobis ex latioribus digestorum sive pandectarum libris deo propitio adventura est.

1

bőrzsákba varrják őket, és ez állatokkal szorosan összekötve, a mint a vidék megengedi, a legközelebbi tenger be vagy folyóba dobják, úgy hogy az elemek használatát még életükben kezdjék nélkülözni, s életükben az ég, halálukban a föld zárassék el előlük. Ha pedig valaki egyéb, a rokonság vagy sógorsággal vele egybe kapcsolt személyeket ölt meg, akkor a gyilkosokról szóló lex Cornelia. szerint nyeri büntetését. A hamisításokról szóló lex Cornelia, a 7 melyet végrendeletinek is hívnak, büntetést szab arra, a ki hamis végrendeletet vagy más hamis okiratot ír, lepecsétel, felolvas, aláír, vagy aki tudva és csalárd szándékból hamis pecsétet készített, metszett vagy lenyomott. Ennek a törvénynek büntetése rabszolgákra nézve a halál, a mi a gyilkosok és méregkeverőkről szóló törvényről is áll, szabadokra nézve pedig a deportatio. Továbbá a köz- és magánhatalmaskodásról széló lex Julia azok ellen írányul, a kik fegyveresen vagy fegyver nélkül erőszakoskodást követtek el. Ès pedig, ha valakit fegyveres erőszakoskodásról vádolnak, az a közhatalmaskodásról szóló lex Julia szerint deportatióval sujtatik, ha pedig fegyver nélküliről, akkor vagyona harmad részének elkobzásával fenyíttetik. De ha szüzen, vagy özvegy asszonyon, vagy apáczán vagy egyéb nőszemélyen követtek el erőszakos rablást, akkor a vétkesek, és azok, a kik a gaztetthez segítséget nyujtottak, halállal bünhődnek constitutiónk rendelése szerint, melyből ezt bővebben megtudhatni. Továbbá a pénztár meglopásáról szóló (pecu- 9 latius) lex Julia azokat bünteti, a kik nyilvános pénzeket vagy dolgot, vagy szentelt vagy temetői dolgot loptak. És pedig, ha a birák sikkasztottak el hivataloskodásuk ideje alatt közpénzeket, akkor halállal bünhödnek; és nemcsak ők, hanem azok is, kik ebben segítségükre voltak, vagy a kik az általok elsikkasztottakat tudva átvették. Másokat pedig, kik e törvény ellen vétenek, a deportatio büntetésével sújtja. A nyilvános eljárások közé tartozik az 10 emberrablókról szóló lex Fabia is, mely a császári constitutiók szerint néha halálbüntetést ró ki, néha enyhébbet. Azonkivül nyil- 11 vános eljárások: a hivatalhajhászásról (de ambitu) szóló lex Julia, a megvesztegetésról (repetundarum) szóló lex Julia, az élelmi szerek felhajtásáról (de annona) szóló lex Julia, és a közpénztárokon elkövetett sikkasztásról (de residuis) szóló lex Julia, melyek bizonyos nemekről szólnak, és nem szabnak halálbüntetést, hanem más büntetést rónak azokra, a kik rendelkezésük ellenére cselekszenek.

Ennyit adtunk elő a nyilvános eljárásokról, hogy azokat mint- 12 egy ujjhegygyel érinthessétek, s legalább névleg megismerhessétek. A digesták vagy pandekták terjedelmesebb könyveiből Isten segitségével amúgy is el fogtok jutni azoknak alaposabb ismeretéhez.

« PreviousContinue »