Page images
PDF
EPUB

agentium quam eorum cum quibus agitur modo pecuniaria poena, modo iurisiurandi religione, modo metu infamiae coercetur. Ecce enim iusiurandum omnibus qui conveniuntur ex nostra constitutione defertur : nam reus non aliter suis allegationibus utitur, nisi prius iuraverit, quod putans se bona instantia uti ad contradicenvenedum pervenit. at adversus infitiantes ex quibusdam causis dupli vel tripli actio constituitur, veluti si damni iniuriae aut legatorum locis rabilibus relictorum nomine agitur, statim autem ab initio pluris quam simpli est actio veluti furti manifesti quadrupli, nec manifesti dupli : nam ex his causis et aliis quibusdam, sive quis neget sive fateatur, pluris quam simpli est actio. item actoris quoque calumnia coercetur : nam etiam actor pro calumnia iurare cogitur ex nostra constitutione. utriusque etiam partis advocati iusiurandum subeunt, quod alia nostra constitutione comprehensum est. haec autem omnia pro veteris calumniae actione introducta sunt, quae in desuetudinem abiit, quia in partem decimam litis actorem multabat, quod nusquam factum esse invenimus: sed pro his introductum est et praefatum iusiurandum et ut improbus litigator etiam damnum et impensas litis inferre adversario suo cogatur. Ex quibusdam iudiciis damnati ignominiosi fiunt, veluti furti, vi bonorum raptorum, iniuriarum, de dolo, item tutelae, mandati, depositi. directis non contrariis actionibus, item pro socio, quae ab utraque parte directa est et ob id quilibet ex sociis eo iudicio damnatus ignominia notatur. sed furti quidem aut vi bonorum raptorum aut iniuriarum aut de dolo non solum damnati notantur ignominia, sed etiam pacti, et recte : plurimum enim interest, utrum ex delicto aliquis an ex contractu debitor sit.

Omnium autem actionum instituendarum principium ab ea parte edicti proficiscitur, qua praetor edicit de in ius vocando : utique enim in primis adversarius in ius vocandus est, id est ad eum vocandus est, qui ius dicturus sit. qua parte praetor parentibus et patronis, item liberis parentibusque patronorum et patronarum hunc praestat honorem, ut non aliter liceat liberis libertisque eos in ius vocare, quam si id ab ipso praetore postulaverint et impetraverint: et si quis aliter vocaverit, in eum poenam solidorum quinquaginta constituit.

pedig legkönnyebben úgy érhetjük el, hogy felpereseknek konokságátép úgy, min: alperesekét, majd pénzbírsággal, majd az eskü szentségével, majd a becstelenségtől való félelemmel korlátozzuk, Ezért 1 aztán constitutiónk folytán mindenkinek, a ki ellen keresetet indítanak, esküt kinálunk fel ; mert alperes csak akkor élhet jogorvoslataival, ha előbb megesküdött, hogy azon hiszemben fog az ellenmondáshoz, hogy jó ügyet véd. De a tagadók ellen némely ügyekben kétszeresre vagy háromszorosra adunk keresetet, pl. ha jogtalan kártétel vagy tiszteletreméltó helyek részére tett hagyományok miatt foly a per. Mindjárt kezdettől fogva pedig egyszeresnél többre megy a kereset, pl. tettenért lopás miatt négyszeresre, rajta nem kapott miatt kétszeresre ; ezeknél és némely más ügyeknél akár tagad az alperes, akár beismeri, egyszeresnél többre megy a kereset, Épúgy felperes patvarkodásának tcalumnia) is elejét veszszük : mert constitutiónk szerint felperes is köteles megesküdni, hogy nem patvarkodásból perel. Mind a két félnek ügyvédei is esküt tesznek, a melyet egy másik constitutiónk tartalmaz. Mindezt pedig a régi patvarkodási kereset (actio calumniae) helyett hoztuk be. a mely a használatból kiment,mert felperest a perérték tizedrészével bírságolta meg. a mit pedig, úgy tapasztaltuk, sehol sem alkalmaztak :hel yette behoztuk az előbb említett esküt, és azt is. hogy anem becsületesen perlekedő a kárt és a perköltségeket is köteles ellenfelének megtéríteni. Némely kereset folytán az elmarasztaltak becstelenekké 2 lesznek, pl. lopás-, rablás-, sértés-, csalárdság miattiak folytán, továbbá egyenes gyámsági. megbízási és letétkeresetek, de nem az ellenkeresetek folytán, azután társasági kereset folytán, mely mindkét részről egyenes kereset, és ezért minden, annak alapján elmarasztalt társtag becstelnné lesz. De lopás vagy rablás, vagy sértés vagy csalárdság miatt nemcsak azok lesznek becstelenekké, a kiket elmarasztalnak, hanem azok is. a kik kiegyezkedtek, és pedig méltán: mert nagy a különbség, vajjon valaki vétségből, avagy0 szerződésből tartozik-e.

A keresettámasztás kezdete pedig az ediclum azon részéb indul ki, a melyben a praetor a törvénybe való idézésről szól. mert mindenekelőtt perbe kell idézni az ellenfelet, t, i. az elé, a ki igazságot lesz szolgáltatandó. Ebben a részben a praetor a szülőknek és szabadonbocsátóknak, továbbá a szabadonbocsátók és szabadonbocsátónők szüleinek és gyermekeinek azt a tiszteletet adja meg. hogy gyermekeik és szabadosaik csak akkor idézhetik őket perbe, ha előbb magától a praetortól erre engedélyt kértek és kaptak; és ha valaki máskép idézte őket peibe, arra a praetor ötven solidus bírságot szab.

XVII.

DE OFFICIO IUDICIS. Superest, ut de officio iudicis dispiciamus, et quidem in primis illud observare debet iudex, ne aliter iudicet. quam legibusaut constitutionibus aut moribus proditum est. Et ideo si noxali iudicio addictus est, observare debet, ut, si condemnandus videbitur dom!nus, ita debeat condemnare: Publium Maevium Lucio Titio decem 'aureis condemno aut noxam dedere'. Et si in rem actum, sit, sive contra petitorem iudicavit, absolvere debet possessorem, sive contra possessorem, iubere eum debet, ut rem ipsam restituat cum fructibus. sed si in praesenti neget se possessor restituere posse et sine frustratione videbitur tempus restituendi causa petere, indulgendum est ei, ut tamen de litis aestimatione caveat cum fideiussore, si intra tempus, quod ei datum est non restituisset. et si hereditas petita sit, eadem circa fructus interveniunt, quae diximus intervenire in singularum rerum petitione. illorum autem fructuum, quos culpa sua possessor non perceperit, in utraque actione eadem ratio paene fit, si praedo fuerit. si vero bona fide possessor fuerit. non habetur ratio consumptorum neque non perceptorum: post inchoatam autem petitionem etiam illorum ratio habetur, qiu culpa possessoris percepti non sunt vel percepti consumpti sunt. Si ad exhibendum actum fuerit, non sufficit, si exhibeat rem is cum quo actum est, sed opus est, ut etiam causam rei debeat exhibere, id est ut eam causam habeat actor, quam habiturus esset, si, cum primum ad exhibendum egisset, exhibita res fuisset: ideoque si inter moras usucapta sit res a possessore, nihilo minus condemnatur. praeterea fructuum medii temporis, id est eius, quod post acceptum ad exhibendum iudicium ante rem iudicatam intercessit rationem habere debet iudex. quod si neget is, cum quo ad exbibendum actum est, in praesenti exbibere se posse et tempus exhibendi causa petat idque sine frustratione postulare videatur, dari ei debet, ut tamen caveat se restituturum: quod si neque statim iussu iudicis rem exhibeat neque postea exhibiturum se caveat, condemnandus sit in id, quod actoris intererat ab initio rem exhibitam esse. Si familiae erciscundae iudicio actum sit, singulas res

XVII.

A BÍRÓ TISZTE.

Hátra van. hogy a bíró tisztét vizsgáljuk, A bírónak mindenekelőtt arra kell ügyelnie, hogy máskép ne ítéljen, mint a hcgy azt a törvények, vagy a constitutiók vagy a szokás megállapították, Ha tehát noxalis perben rendelték ki. akkor ügyelnie kell, hogy, ha 1 a tulajdonos elmarasztalandónak mutatkozik, úgy marasztalja el: -Publius Maeviust elmarasztalom. hogy Lucius Titiusnak tíz aranyat adjon, vagy adja ki a kártevőt". És ha dologi keresetet indítanak, 2 akkor. ha felperes ellenére döntött, alperest fel kell mentenie, ha a birtokos ellen, akkor meg kell parancsolnia, hogy magát a dolgot a gyümolcsökkel együtt adja ki. De ha a birtokos kijelenti, hogy most nem tudja kiadni, és ha úgy látszik, hogy nem halogatás végett kér a kiadásra nézve némi időt, akkor meg kell őt hallgatni, azzal a feltétellel, hogy a perérték iránt kezessel biztosítékot nyújtson, ha a neki engedett időn belül a dolgot ki nem adná. És ha örörökségi keresetet támasztunk, akkor a gyümölcsről ugyanazok az intézkedéseket kell megtennie, a melyeket az egyes dolgok követelésénél mondottunk, Azon gyümölcsök tekintetében, melyeket a birtokos saját gondatlansága miatt nem szedett be, mindkét keresetnél csaknem ugyanaz áll, ha rabló volt, Ha ellenben jóhiszemű birtokos volt, akkor nem veszszük tekintetbe sem az elköltött, sem a be nem szedett gyümölcsöket, A kereset megindításától fogva azonban azokra is tekintettel vagyunk, a melyeket a birtokos gondatlansága miatt nem szedett be, vagy, ha beszedte, elfogyasztott, Ha valaminek kiadására indítottak keresetet, akkor nem elég. hogy 3 alperes magát a dolgot adja ki, hanem szükséges, hogy a dolgot teljes állapotban adja ki, azaz, hogy felperes a dolgot oly állapotban kapja, a melyben bírta volna, ha mindjárt akkor adták volna ki, mikor a kiadásra keresetet indított, S azért, ha a birtokos a halogatás közben a dolgot el is birtokolta, mégis el kell őt marasztalni. Azonkivül tekintetbe kell vennie a bírónak az időközi gyümölcsöket is, értve azt az időközt, a mely a kiadási kereset támasztása óta az ítélet hozataláig lefolyt, Ha az, a ki ellen a kiadás iránt keresetet indítottak, kijelenti, hogy azonnal nem tudja kiadni, és a kiadásra időt kér, s látható, hogy ezt nem halogatási czélzatból kéri, akkor meg kell neki adni, de csak azon feltétellel, hogy a kiadás iránt óvadékot adjon. Ha a bíró parancsára sem ki nem adja rögtön a dolgot, sem óvadékot nem ad, hogy később ki fogja adni, akkor elmarasztalandó abban, a mi érdeke felperesnek volt, hogy a dolgot azonnal kiadja, Ha örökségi osztály keresetet 4

singulis heredibus adiudicare debet et, si in alterius persona praegravare videatur adiudicatio, debet hunc invicem coheredi certa pecunia, sicut iam dictum est, condemnare. eo quoque nomine coheredi quisque suo condemnadus est, quod solus fructus hereditarii fundi percepit aut rem hereditariam corrupit aut consumpsit. quae

quidem similiter inter plures quoque quam duos coheredes subse5 quuntur. Eadem interveniunt et si communi dividundo de pluribus

rebus actum fuerit. quod si de una re, veluti de fundo, si quidem iste fundus commode regionibus divisionem recipiat, partes eius singulis adiudicare debet et, si unius pars praegravare videbitur, is invicem certa pecunia alteri condemnandus est: quodsi commode dividi non possit, vel homo forte aut mulus erit de quo actum sit,

uni totus adiudicandus est et is alteri certa pecunia condemnan6 dus. Si finium regundorum actum fuerit, dispicere debet iudex, an

necessaria sit adiudicatio. quae sane uno casu necessaria est, si evidentioribus finibus distingui agros commodius sit, quam olim fuissent distincti: nam tunc necesse est ex alterius agro partem aliquam alterius agri domino adiudicari. quo casu conveniens est. ut is alteri certa pecunia debeat condemnari. eo quoque nomine damnandus est quisque hoc iudicio, quod forte circa fines malitiose aliquid commisit, verbi gratia quia lapides finales furatus est aut arbores finales cecidit. contumaciae quoque nomine quique eo iudicior condemnatur, veluti si quis iubente iudice metiri agros passus non fuerit. Quod autom istis iudiciis alicui adiudicatum sit. id statim eius fit cui adiudicatum est.

XVIII.
DE PUBLICIS IUDICIIS.

Publica iudicia neque per actiones ordinantur nec omnimo quidquam simile habent ceteris iudiciis, de quibus locuti sumus,

magnaque diversitas est eorum et in instituendis et in exercendis. 1 Publica autem dicta sunt, quod cuivis ex populo exsecutio eorum 2 plerumque datur. Publicorum iudiciorum quaedam capitalia sunt, quae

dam non capitalia. capitalia dicimus, quae ultimo supplicio adficiunt vel

« PreviousContinue »