Page images
PDF
EPUB

praetor valamit vagy megparancsolt, vagy megtiltott. Ezt leginkább ekkor tette, mikor birtok vagy quasi birtokról folyt a per.

Az interdectumok főfelosztása pedig az, hogy vagy tiltók, vagy 1 valaminek visszaadását, vagy kiadását rendelők. Tiltók azok, melyekkel a praetor megtiltja, hogy valami megtörténjen, pl. az erőszakot a hiba nélkül birtokló ellen, vagy azon, a ki holttestet oda temet el, a hol eltemetni joga volt, vagy hogy valaki szent helyen építsen, vagy hogy közfolyóban vagy annak partján valami olyast tegyen valaki, a mi a hajózást megnehezíti. Visszaadást rendelők azok, melyekben azt parancsolja, hogy valamit vissza kell adni, pl. a praetori örökösnek annak birtokát, a mit valaki abból az örökségből örököskép vagy birtokoskép birtokol, vagy midőn megparancsolja, hogy az, akit a telek birtokából erőszakkal kiütöttek, ismét a birtokot visszanyerje. Kiadást rendelők azok, melyekben valakinek azt parancsolja, hogy valakit kiadjon, pl. azt, a kinek szabadságáról szó van, vagy a szabadost, a kitől a szabadonbocsátó munkálatokat kér, vagy hogy valaki az atyának azokat a gyermekeket adja ki, akik az ő hatalmában vannak. Vannak azonban, a kik úgy vélekednek, hogy interdumoknak tulajdonképen azokat kell hívni, a melyek tiltók, mivel interdicere annyi, mint tiltakozni és megtiltani; a vissza- és kiadást rendelőket pedig tulajdonképen rendeleteknek, (decretumoknak) nevezik. Hanem mégis uralkodó az a nézet, hogy valamennyit interdictumoknak kell nevezni, minthogy „inter duos dicuntur" kettő között döntenek. Az interdictumok egy 2 másik osztályzása az, hogy némelyek a birtok megszerzésére, mások megtartására és ismét mások visszaszerzésére szolgálnak. A birtok 3 megszerzésére a praetori örökös kap interdictumot, melyet „quorum bonorum"-nak neveznek, s ennek ereje és hatálya az, hogy a mit bárki azon hagyatékból, melynek birtokát más valaki kapta, örökös- vagy birtokoskép birtokol, azt annak, a ki a praetori öröklést kapta, adja ki. Örököskép pedig az birtokol, ki magát örökösnek tartja, birtokoskép pedig az birtokol, a ki az örökségi dolgot, vagy akár az egész örökséget minden jog nélkül birtokolja, bár tudja, hogy az őt meg nem illeti. Azért nevezik ezt az interdictumet birtok megszerzőnek, mivel csak annak használ, a ki először akarja a dolog birtokát megszerezni. Ha tehát valaki, miután megszerezte, elveszti a birtokot, akkor ez az interdictum nem használ neki. Az az interdictum is, melynek neve Salvianum, a birtok megszerzése czéljából készült, s vele a telek tulajdonosa él haszonbérlőjének azon dolgai iránt, melyeket ez a mezei jószág béréért zálogul rendelt. A birtok 4 megtartására behozott interdictumok: az uti possidetis" és az „utrubi" interdictumok, midőn t. i. mindkét fél a maga részéről azt

facit, ut alius possideat, alius a possidente petat. et quia longe commodius est possidere potius quam petere, ideo plerumque et fere semper ingens existit contentio de ipsa possessione. commodum autem possidendi in eo est, quod, etiamsi eius res non sit qui possidet, si modo actor non potuerit suam esse probare, remanet suo loco possessio: propter quam causam, cum obscura sint utrius4a que iura, contra petitorem iudicari solet Sed interdicto quidem uti possidetis de fundi vel aedium possessione contenditur, utrubi vero interdicto de rerum mobilium possessione. quorum vis et potestas plurimam inter se differentiam apud veteres habebat: nam uti possidetis interdicto is vincebat, qui interdicti tempore possidebat, si modo nec vi nec clam nec praecario nanctus fuerat ab adversario possessionem, etiamsi alium vi expulerit aut clam abripuerit alienam possessionem aut pecario rogaverat aliquem, ut sibi possidere liceret: utrubi vero interdicto is vincebat, qui maiore parte eius anni nec vi nec clam nec precario ab adversario possidebat. hodie tamen aliter observatur; nam utriusque interdicti potetas, quantum ad possessionem pertinet exaequata est, ut ille vincat et in re soli et in re mobili, qui possessionem nec vi nec clam nec 5 precario ab adversario litis contestationis tempore detinet. Possidere autem videtur quisque non solum, si ipse possideat, sed et si eius nomine aliquis in possessione sit, licet is eius iuri subiectus non sit, qualis est colonus et inquilinus: per eos quoque, apud quos deposuerit quis aut quibus commodaverit, ipse possidere videtur: et hoc est, quod dicitur retinere possessionem posse aliquem per quemlibet, qui eius nomine sit in possessione. quin etiam animo quoque retineri possessionem placet, id est ut, quamvis neque ipse sit in possessione neque eius nomine alius. tamen si non relinquendae possessionis animo, sed postea reversurus nde discesserit, retinere possessionem videtur. adipisci vero possessionem per quos aliquis potest, secundo libro exposuimus. nec ulla dubitatio est, quin animo solo 6 possessionem adipisci nemo potest. Reciperandae possessionis causa solet interdici, si quis ex possessione fundi vel aedium vi deiectus. fuerit: nam ei proponitur interdictum unde vi, per quod is qui

[ocr errors]

"

vitatja, hogy a dolog aző tulajdona, és mindenekelőtt az a kérdés támad hogy melyik birtokoljon a perlekedők közül, és melyik indítson keresetet. Mert ha előbb meg nem allapították, hogy kié kettőjük közül a birtok, nem lehet a perkeresetet megindítani, mert ugy a civiljog, mint a természetes jog azt hozza magával, hogy az egyik birtokoljon és a másik a birtokos ellen indítson tulajdoni keresetet. És mivel sokkal kényelmesebb birtokolni, mint keresetet inditani, azért többnyire s csaknem mindig nagy vita támad magának a birtoklásnak a kérdésében. A birtoklás előnye pedig abban áll, hogy ha a dolog nem is azé, a ki birtokolja, mégis, ha a felperes nem tudja bebizonyitani, hogy a dolog az övé, a birtoklás változatlanul megmarad ott, a hol volt. Ezért, midőn mindkettőnek joga homályos, az itélet felperes hátrányára szokott szólani. Az uti possidetis" interdictummal telek 4a vagy épület birtoklásáról foly a vita, az „utrubi“ interdictummal ellenben ingó dolgok birtokáról. Ezeknek ereje és hatálya a régieknél egymástól igen különböző volt. Mert az uti possidetis" interdictummal az győzött, a ki az interdictum kibocsátása idejében birtokolt, ha persze sem erőszakkal, sem alattomban, sem precarium folytán nem szerezte ellenfelétől a birtokot, még ha más valakit erőszakkal ki is ütött belőle, vagy alattomban foglalt is el idegen birtokot, vagy valakit kéréssel rá is vett, hogy precarium gyanánt birtokolhasson, az „utrubi“-val pedig az győzött, a ki annak az évnek nagyobb részén át birtokolt, még pedig sem erőszakkal, sem alattomban, sem precariumképen az ellenféltől. Ma azonban másként van ez; mert mindkét interdictum hatálya, a mi a birtoklást illeti, egyenlő, úgy, hogy az győz mind ingatlan, mind ingó dolog tekintetében, a ki a perfelvétel időpontjában birtokol, de sem erőszakkal, sem alattomban, sem precariumképen ellenfelétől. Birtoklónak tekintünk azonban valakit 5 nemcsak akkor, ha önmaga birtokol, hanem akkor is, ha az ő nevében más valaki van birtokban, noha ez az ő hatalmának nincs alávetve, a minő a haszonbérlő és a lakásbérlő; azok által is, kiknél valaki letett, vagy a kiknek haszonkölcsönbe adott valamit, ő maga tekintetik birtokosnak, és ez az, a mit úgy mondunk, hogy megtarthatja valaki a birtokot bárki által, a ki az ő nevében van a birtokban. Sőt el van ismerve, hogy a puszta akarat által is megtartható a birtok, azaz, hogy noha valaki sem maga nincs birtokban, sem az ő nevében más valaki, mégis megtartja a birtokot. ha nem azon szándékkal távozott el, hogy a birtokot feladja, hanem azzal a szándékkal, hogy később visszatér. Hogy pedig birtokot kik által szerezhetünk, azt a második könyvben fejtettük ki. De semmi kétség az iránt, hogy birtokot csupán csak akarat által senki sem szerezhet. Birtok visszaszerzésére irányuló interdictumnak akkor 6

deiecit, cogitur ei restituere possessionem, licet is ab eo, qui vi deiecit vi vel clam vel precario possidebat. sed ex sacris constitutionibus, ut supra diximus, si quis rem per vim occupaverit, si quidem in bonis eius est, dominio eius privatur, si aliena, post eius restitutionem etiam aestimationem rei dare vim passo compellitur. qui autem aliquem de possessione per vim deiecerit, tenetur lege Iulia de vi privata aut de vi publica: sed de vi privata, si sine armis vim fecerit, sin autem cum armis eum de possessione expulerit, de vi publica. armorum autem appellatione non solum scuta et gladios et galeas significari intellegi7 mus, sed et fustes et lapides. Tertia divisio interdictorum haec est, quod aut simplicia sunt aut duplicia. simplicia sunt, veluti in quibus alter actor. alter reus est: qualia sunt omnia restitutoria aut exhibitoria: namque actor est, qui desiderat aut exhiberi aut restitui, reus is, a quo desideratur, ut restituat aut exhibeat. prohibitoriorum autem interdictorum alia simplicia sunt, alia duplicia. simplicia sunt, veluti cum prohibet praetor in loco sacro vel in flumine publico ripave eius aliquid fieri (nam actor est, qui desiderat, ne quid fiat, reus. qui aliquid facere conatur): duplicia sunt veluti uti possidetis interdictum et utrubi. ideo autem duplicia vocantur, quia par utriusque litigatoris in his condicio est nec quisquam praecipue reus vel actor intellegitur, sed unusquisque tam rei quam actoris partem sustinet.

8

De ordine et veteri exitu interdictorum supervacuum est hodie dicere: nam quotiens extra ordinem ius dicitur, qualia sunt hodie omnia iudicia, non est necesse reddi interdictum, sed perinde iudicatur sine interdictis, atque si utilis actio ex causa interdicti reddita fuisset.

XVI.

DE POENA TEMERE LITIGANTIUM.

Nunc admonendi sumus magnam curam egisse eos, qui iura sustinebant, ne facile homines ad litigandum procederent: quod et nobis studio est. idque eo maxime fieri potest, quod temeritas tam

van helye, ha valakit telek vagy épület birtokából erőszakkal kiütöttek mert ennek az „unde vi" interdictum áll rendelkezésére, a melylyel azt, a ki őt kiszorította, arra kényszerítjük, hogy neki a birtokot visszaadja, habár ő attól, a ki őt erőszakkal kiszoritotta, erőszakkal vagy alattomban vagy precariumképen birtokolt is. De császári constitutiók alapján, a mint fentebb mondottuk, az, a ki valamely dolgot. erőszakkal elfoglalt, ha az vagyonához tartozott, elveszt i annak tulajdonát, ha pedig idegen dolog, akkor annak visszaadása után még a dolog értékét is meg tartozik adni annak, a ki az erőszakot elszenvedte. A ki pedig valakit a birtokból erőszakkal kiütött, a magán- és nyilvános hatalmaskodásról szóló lex Julia intézkedései alá esik : és pedig magánhatalmaskodás miatt, ha fegyver nélkül követte el az erőszakot. míg ha fegyverrel üzte azt ki a birtokból, nyilvános hatalmaskodás miatt. Fegyver nevezete alatt pedig nemcsak a paizsokat és kardokat és sisakokat értjük. hanem furkókat és köveket is. Egy harmadik osztályozása az interdictumoknak az, hogy 7 vagy egyoldalúak, vagy kétoldalúak. Egyoldalúak azok, a melyeknél az egyik a felperes. a másik az alperes: ilyen minden visszaadást és kiadást rendelő interdictum; mert felperes az, a ki a vissza-, vagy kiadást óhajtja, alperes az, a kitől kivánja, hogy vissza vagy kiadjon. A tiltó interdictumok közől pedig némelyek egyoldalúak, mások kétoldalúak. Egyoldalúak pl. midőn a praetor megtiltja. hogy szent helyen vagy közfolyóban, vagy ennek partján valaki valamit tegyen; (mert felperes az, ki kivánja, hogy valamit ne tegyenek, alperes az, ki valamit tenni akar.) Kétoldalúak pl. az ,uti possidetis" interdictum és az utrubi". Még pedig azért nevezik őket kétoldalúaknak, mert ezeknél, mindkét perlekedő helyzete egyforma, s egyik sem tekinthető különösen alperesnek vagy felperesnek, hanem mindegyik úgy az alperes, mint a felperes helyzetét foglalja el.

Az interdictumok eljárásáról és régi eredményéről jelenleg 8 szólani fölösleges. Mert valahányszor rendkivüli eljárásban történik az igazságszolgáltatás, a minő mostanában minden eljárás, szükségtelen interdictumot kibocsátani, hanem épen úgy történik az igazságszolgáltatás interdictum nélkül, mintha interdictum alapján kiterjesztett (utilis) kereset adatott volna.

XVI.

A KONOK PERLEKEDÖK BÜNTETÉSE.

Meg kell jegyeznünk, hogy azok, a kik az igazságszolgáltatást vezették, teljes mértékben gondoskodtak arról, hogy az emberek ne fogjanak egykönnyen perlekedéshez, és erre mi is ügyelünk. Ezt

« PreviousContinue »