Page images
PDF
EPUB

194

216

220

230 232

LIBER TERTIUS.
I De hereditatibus quae ab intestato deferuntur ...

166 II De legitima adgnatorum successione ...

176 III De senatus consulto Tertulliano

182 IV De senatus consulto Orfitiano ... -

186 V De successione cognatorum

188 VI De gradibis cognationis ...

190 VII De successione libertorum VIII De adsignatione libertorum

200 IX De bonorum possessionibus

200 X De adquisitione per adrogationem

206 XI De eo cui libertatis causa bona addicuntur

208 XII De successionibus sublatis, quae fiebant per bonorum venditionen et ex senatus consulto Claudiano ----

210 XIII De obligationibus

212 XIV. Quibus modis re contrahitur obligatio ...

212 XV De verborum obligatione .... XVI De duobus reis stipulandi et promittendi

220 XVII De stipulatione servorum XVIII De divisione stipulationum

222 XIX De inulilibus stipulationibus

222 XX De fideiussoribus ... ---- -XXI De litterarum obligatione ..... XXII De consensu obligatione

232 XXIII De emptione et venditione

234 XXIV De locatione et conductione

238 XXV De societate --

242 XXVI De mandato ... XXVII Dő obligationibus quasi ex contractu XXVIII Per quas personas nobis obligatio adquiritur XXIX Quibus modis obligatio tollitur -- -- -- -

254 LIBER QUARTUS. I De obligationibus quae ex delicto nascuntur ... II Vi bonorum raptorum -

... -- --- --

268 III De lege Aquilia .. ...

270

IV De iniuriis

V De obligationibus, quae quasi ex delicto nascuntur ...... 280 VI De actionibus ...

282 VII Quod cum eo qui in aliena potestate est negotium gestum esse dicitur

302 : -- -- -- -- -- -- -VIII De noxalibus actionibus

306

* - -- -- -- -- -IX Si quadrupes pauperiem fecisse dicitur ...

310 X De his, per quos agere possumus

.. ... .. 310 XI De satisdationibus ...

312 XII De perpetuis et temporalibus actionibus et quae ad heredes vel in heredes transeunt ... ..

314 XIII De exceptionibus ...

316 XIV De replicationibus ..

3:20 XV De interdictis

322 XVI De poena temere litigantium

328 XVII De officio iudicis

332 XVIII De publicis iudiciis

334

244 248 252

258

[ocr errors]
[merged small][merged small][ocr errors]

IN NOMINE DOMINI NOSTRI IESU CHRISTI

IMPERATOR CAESAR FLAVICS IUSTINIANUS ALAMANNICUS GOTHICUS FRANCICUS GERMANICUS ANTICUS ALANICUS VANDALICUS AFRICANUS PIUS FELIX INCLYTUS

VICTOR AC TRIUMPHATOR SEMPER AUGUSTUS

CUPIDAE LEGUM IUVENTUTI

Imperatoriam maiestatem non solum armis decoratam, sed etiam legibus oportet esse armatam, ut utrumque tempus et bellorum et pacis recte possit gubernari et princeps Romanus victor existat non solum in hostilibus proeliis, sed etiam per legitimos tramites calumniantium iniquitates expellens, et fiat tam iuris religiosissimus quam victis hostibus triumphator.

Quorum utramque viam cum summis vigiliis et summa providentia adnuente deo perfecimus. et bellicos quidem sudores nostros barbaricae gentes sub iuga nostra deductae cognoscunt et tam Africa quam aliae innumerosae provinciae post tanta temporum spatia nostris victoriis a caelesti numine praestitis iterum dicioni Romanae nostroque additae imperio protestantur. omnes vero populi legibus iam a nobis vel promulgatis vel compositis reguntur. Et cum sacratissimas constitutiones antea confusas in luculentam ereximus consonantiam, tunc nostram extendimus curam et ad immensa

prudentiae veteris volumina, et opus desperatum quasi per medium 3 profundum euntes caelesti favore iam adimplevimus. Cumque hoc

deo propitio peractum est, Triboniano viro magnifico magistro et exquaestore sacri palatii nostri nec non Theophilo et Dorotheo viris illustribus antecessoribus, quorum omnium sollertiam et legum scientiam et circa nostras iussiones fidem iam ex multis rerum argumentis accepimus, convocatis specialiter mandavimus, ut nostra auctoritate nostrisque suasionibus componant institutiones: ut liceat vobis prima legum cunabula non ab antiquis fabulis discere, sed ab imperiali splendore appetere et tam aures quam animae vestrae nihil inutile nihilque perperam positum, sed quod in ipsis rerum optinet argumentis accipiant: et quod in priore tempore vix post

URUNK JÉZUS KRISZTUS NEVÉBEN.

CAESAR FLAVIC'S JUSTINIANUS ALAMANNICUS GOTHICUS FRANCICUS GERMANICUS ANTICUS VANDALICUS AFRICANUS, A KEGYES, A BOLDOG, A HIRES, A GYOZTES ÉS

DIADALMASKODÓ, A MINDIG FELSÉGES CSÁSZÁR

A JOGOT MEGISMERNI VÁGYO IFJÚSÁGNAK.

A császári felségnek nemcsak fegyvertényekkel kell feldíszítve, hanem törvényekkel is felfegyverkezve kell lennie, hogy úgy háború, mint béke idején helyesen uralkodhassék, és a római császár győztes maradjon nemcsak az ellenséggel vívott háborúkban, hanem a jog útvesztőjében is megakadályozza a csalárd emberek jogtalanságait, és hogy ép oly lelkiismeretes legyen a jog terén, mint a milyen diadalmaskodó a legyőzött ellenségen.

Isten segitségével mind a két utat teljes buzgalommal és 1 nagy gondosságal bejártuk. Egyfelől hadi müködésünket ismerik a hatalmunk alá hajtott barbár népek és tanúságot tesz róla Africa ép úgy, mint más számtalan tartomány, melyeket oly nagy időköz után az égi kegyelemtől adott győzelmeinkkel ismét Róma fenhatósága alá és a mi birodalmunkba bekebeleztünk. Már most az összes népek általunk vagy szerkesztett, vagy kihirdetett törvények alatt élnek. Másfelől miután az eddig rendezetlen császári consti- 2 tutiókat világos összhangba hoztuk, kiterjesztettük figyelmünket a régi jogtudomány megszámlálhatatlan köteteire is, és a kétségbeejtően nagy művet, mintegy a mélység közepén haladva, égi segitséggel már be is fejeztük. Miután mindezt Isten jóvoltából bevégeztük, meghivtuk 3 Tribonianust. ezt a nagy férfiút, főudvarmesterünket és császári palotánk volt quaestorát, valamint Theophilust és Dorotheust, a kitünő férfiakat és jogtanárokat, kiknek szorgalmát, törvénytudását s parancsaink iránt tanúsitott hódolatát már több alkalommal megismertük, s különösen meghagytuk nekik, hogy tekintélyünk alatt s utasitásaink szerint Institutiókat készitsenek, hogy ti a jogtudomány alapfogalmait ne elavult mesékből tanuljátok, hanem a császári felségtől ismerjétek meg, s se fületek, se szellemetek semmi haszontalant és helytelent ne vegyen be, hanem csak a dolgoknak igazi lényegét. És a mi azelőtt alig volt keresztülvihető 4 évi tanfolyam

quadriennium prioribus contingebat, ut tunc constitutiones imperatorias legerent, hoc vos a primordio ingrediamini digni tanto honore tantaque reperti felicitate, ut et initium vobis et finis legum eruditionis a voce principali procedat. Igitur post libros quinquaginta digestorum seu pandectarum, in quos omne ius antiquum collatum est (quos per eundem virum excelsum Tribonianum nec non ceteros viros illustres et facundissimos confecimus), in hos quattuor libros

easdem institutiones partiri iussimus, ut sint totius legitimae scientiae 5 prima elementa. Quibus breviter expositum est et quod antea

optinebat et quod postea desuetudine inumbratum ab imperiali re6 medio illuminatum est. Quas ex omnibus antiquorum institutionibus

et praecipue ex commentariis Gaii nostri tam institutionum quam rerum cottidianarum aliisque multis commentariis compositas cum tres praedicti viri prudentes nobis optulerunt, et legimus et cognovimus et plenissimum nostrarum constitutionum robur eis accommodavimus.

Summa itaque ope et alacri studio has leges nostras accipite et vosmet ipsos sic eruditos ostendite, ut spes vos pulcherrima foveat toto legitimo opere perfecto posse etiam nostram rem publicam in partibus eius vobis credendis gubernare.

Data undecimo kalendas Decembres Constantinopoli domino nostro Iustiniano perpetuo Augusto tertium consule.

« PreviousContinue »