Page images
PDF
EPUB
[ocr errors][merged small]

I De hereditatibus quao ab intestato deferuutur 166

II legitima- adgnatorum síiccessione 176

III De senatus consulto Tertuliiano - ... 182

IV De senatus oonsulto Orfitiano 186

V De successione cognatorum ... --- 188

VI De gradibis cognationis .. lM

VII De successione libertorum 104

De adsignatione libertorum ... 200

IX De bonorum possossioiiibus ... ... 200

X De adquisitione per adrogatlonem 206

XI De co cui libertatis causa bona addieuntur 208

XII De successionibus Bublatis, quae flobant per bonorum venditionem

et ex senatus consulto Claudiano ... ... ... 210

XIII De obligationibus - — 212

XIV Quibus modis re contrabitur obligatio 212

XV De verborum obligatione 216

XVI De duobus reis stipulandi et promittendi 220

XVII De stipulatione servorum 220

XVIII De divisione stipulationum ... ... 222

XIX De inulilibus stipulationibus 222

XX De fideiussoribus .. ... ... 230

XXI De litterarum obligatione 232

XXII De consensu obligatione ... ... 232

XXIII De emptione et venditione 234

XXIV De locatione et conductione 238

XXV De societate 242

XXVI De mandato — 244

XXVII Dő obligationibus quasi ex contractu ... .. 248

XXVIII Per <pias persouas nobis obligatio adquiritur 252

XXIX Quibus modis obligatio tollitur 2;>4

LIBER QUARTUS.

I De obligationibus quae ex delicto nascuntur 258

II Vi bonorum raptorum — 268

III De lege Aquilia 270

IV De iniuriis 276

V De obligationibus, quae quasi ex delicto nascuntur 280

VI De actionibus 282

VII Quod eum eo qui in aliena potestate est negotium gestum esse

dicitur ... --. 302

VIII De noxalibus actionibus ... 306

IX Si quadnipes pauperiem fecisse dicitur ... ... 310

X De Ilis, per quos agere possumus ... 310

XI De satisdationibus 312

XII De perpetuis et temporalibus actionibus et quae ad heredes vei in

horedes transcunt ... 314

XIII Do exceptionibus 316

XIV De replicationibus ... — ... 320

XV De interdictis --- 322

XVI De poena temere litigantium 328

XVII De officio iudicis .. 332

XVIII De publicis iudiciis .. ... ... ... 334

[merged small][ocr errors]

IN NOMINE DOMININOSTR! IESU CHRISTI

IMPERÁTOR CAKSAR FLAVIUS IUSTLNIANLS ALAMANNICL'S GOTilICUS FRANCICUS
GERMANICüS ANTICLS ALANICUS VANDALICUS AFRICANUS PIUS FÉLIX INCLYTOS
VICTOR AC TRIUMPHATOR SEMPER AUGUSTUS
CUPIDAE LEGUM IUVENTUTI

Imj^atorjajn_majestatem non solum armis decoratam, sed etiam legibus oportet esse armatam, ut utrumque tempus et bellorum et pacis recte possit gubernari et princeps Romanus victor existat non solum in hostilibus proeliis, sed etiam per legitimos tramites calumniantium iniquitates expellens. et fiat tam iui'is religiosissimus quam victis hostibus triumphator.

1 Quorum utramque viam cum summis vigiliis et summa pro

videntia adnuente deo perfecimus. et bellicos quidem sudores nostros barbaricae gentes sub iuga nostra deductae cognoscunt et tam Africa quam aliae innumerosae provinciae post tanta temporum spatia nostris victoriis a caelesti numine praestitis iterum dicioni Romanae nostroque additae imperio protestantur. omnes vero populi

•2 legibus iam a nobis vei promulgatis vei compositis reguntur. Et cum sacratissimas constitutiones antea confusas in luculentam ereximus consonantiam. tunc nostram extendimus curam et ad immensa prudentiao veteris volumina, et opus desperatum quasi per medium

3 profundum euntes caelesti favore iam adimplevimus. Cumque hoc deo propitio peractum est, Triboniano viro mag ni fi co magistro et exquaestore sacri palatii nostri nec non Theophilo et Dorotheo viris illustribus antecessoribus, quorum omnium sollertiam et legum scientiam et circa nostras iussiones fidem iam ex multis rerum argumentis accepimus, convocatis specialiter mandavimus, ut nostra auctoritate nostrisque suasionibus cíjmponant institutiones: ut liceat vobis prima legum cunabula jion. .ab autlquis fabulis discere, sed ab imperiali splendore appetere et tam aures quam animae vestrae nihil inutile nihilque perperam positum. sed quod in ipsis rerum optinet argumentis accipiant: et quod in priore tempore vix post URUNK JÉZUS KRISZTUS NEVÉBEN.

CAESAR FLAVILS JUSTINIANUS ALAMANNICUS GOTHICUS FRANCICÜS GERMANICUS
ANTICUS VANDALICUS AFWCANUS, A KEGYES, A BOLDOG, A HlRES, A GYŐZTES ÉS
DIADALMASKODÓ, A MINDIG FELSÉGES CSÁSZÁR
A JOGOT MEGISMERNI VÁGYÓ IFJÚSÁGNAK.

A császári felségnek nemcsak fegyvertényekkel kell feldíszítve, hanem törvényekkel is felfegyverkezve kell lennie, hogy úgy háború, mint béke idején helyesen uralkodhassék, és a római császár győztes maradjon nemcsak az ellenséggel vívott háborúkban, hanem a jog útvesztőjében is megakadályozza a csalárd emberek jogtalanságait, és hogy ép oly lelkiismeretes legyen a jog terén, mint a milyen diadalmaskodó a legyőzött ellenségen.

Isten segítségével mind a két utat teljes buzgalommal és 1 nagy gondosságai bejártuk. Egyfelől hadi működésünket ismerik a hatalmunk alá hajtott barbár népek és tanúságot tesz róla Africa ép úgy. mint más számtalan tartomány, melyeket oly nagy időköz után az égi kegyelemtől adott győzelmeinkkel ismét Róma fenhatósága alá és a mi birodalmunkba bekebeleztünk. Már most az összes népek általunk vagy szerkesztett, vagy kihirdetett törvények alatt élnek. Másfelől miután az eddig rendezetlen császári consti- 2 tutiókat világos összhangba hoztuk, kiterjesztettük tígyelmünket a régi jogtudomány megszámlálhatatlan köteteire is, és a kétségbeejtően nagy művet, mintegy a mélység közepén haladva, égi segítséggel már be is fejeztük. Miután mindezt Isten jóvoltából bevégeztük, meghívtuk 3 Tribonianust. ezt a nagy férfiút, főudvarmesterünket és császári palotánk volt quaestorát, valamint Theophilust és Dorotheust. a kitűnő férfiakat és jogtanárokat, kiknek szorgalmát, törvénytudását s parancsaink iránt tanúsított hódolatát már több alkalommal megismertük, s különösen meghagytuk nekik, hogy tekintélyünk alatt s utasításaink szerint Institutiókat készítsenek, hogy ti a jogtudomány alapfogalmait ne elavult mesékből tanuljátok, hanem a császári felségtől ismerjétek meg, s se fületek, se szellemetek semmi haszontalant és helytelent ne vegyen be. hanem csak a dolgoknak igazi lényegét. És a mi azelőtt alig volt keresztülvihető 4 évi tanfolyam

quadriennium prioribus contingebat, ut tunc constitutiones imperatorias legerent, hoc vos a primordio ingrediamini digni tanto honore tantaque reperti felicitate, ut et initium vobis et finis legum erudi

4 tionis a voce principali procedat, Igitur post libros quinquaginta digestorum seu pandectarum, in quos omne ius antiquum collatum est (quos per eundem virum excelsum Tribonianum nec non ceteros viros illustres et facundissimos confecimus), in hos quattuor libros easdem institutiones partiri iussimus. ut sint totius legitimae scientiae

5 prima elementa, Quibus breviter expositum est et quod antea optinebat et quod postea desuetudine inumbratum ab imperiali re

6 medio illuminatum est, Quas ex omnibus antiquorum institutionibus et praecipne ex commentariis Gaii nostri tam institutionum quam rerum cottidianarum aliisque multis commentariis compositas cum tres praedicti viri prudentes nobis optulerunt, et legimus et cognovimus et plenissimum nostrarum constitutíonum robur eis accommodavimus.

7 Summa itaque ope et alaeri studio has leges nostras acci

pite et vosmet ipsos sic eruditos ostendite, ut spes vos pulcherrima foveat toto legitimo opere perfecto posse etiam nostram rem publicam in partibus eius vobis credendis gubernare.

Data undecimo kalendas Decembres Constantinopoli domino nostro Iustiniano perpetuo Augusto tertium consule.

« PreviousContinue »