Page images
PDF
EPUB

désből. megbízás nélküli ügyvitelből, megbízásból, társasági szerződésből, gyámságból, haszonkölcsönből, zálogszerződésböl, hagyatéki osztályból, közös vagyon felosztásából származó keresetek, továbbá az actio praescriptis verbis, úgy, az a mely bizomány, mint az, mely csere alapján indítható, végül az örökségi kereset (hereditatis petitio). Mert noha eddig kétséges volt, vajjon ez utóbbi a méltányos keresetekhez számítandó-e, vagy se, a mi constitutiönk határozottan bonae tídeinek nyilvánította, Azelőtt az actio rei uxoriae is a mél- 29 tányos keresetek közé tartozott, De minthogy úgy találtuk, hogy az actio ex stipulatu tökéletesebb, azért mindazt a hatályt, a mi a feleség hozományára vonatkozott sokféle osztályozással együtt átvittük az actio ex stiDulatu-ba, melynek a hozomány behajtása végett van helye. Minthogy az actio rei uxoriaet méltán eltöröltük, azért az actio ex stipulatu, a melyet e helyett behoztunk, felvette a méltányos kereset természetét, de csak a mennyiben a hozomány behajtására vonatkozik, Hanem hallgatólagos zálogjogot is adtunk a nőnek, De elrendeltük, hogy más hitelezőket csak akkor előzzön meg a zálogjogban, ha ő maga indít keresetet hozománya iránt, mert csak róla való gondoskodásból hoztuk be azt az inzézményt, Méltányos kereseteknél a bíró szabad hatalmat nyer. hogy a 30 méltányosság szerint ma' a állapítsa meg azt, hogy alperes mennyit szolgáltasson felperesnek, Ebben az is foglaltatik, hogy, ha viszont felperesnek is kell valamit szolgáltatnia, alperest ennek beszámításával a maradékban kell elmarasztalnia, De dicsőült Marcus császár rescriptuma a szigorú jogú kereseteknél is behozta a beszámítást (compensatio) ha exceptio doli mali-t vetettek ellene. A mi constitutiónk a beszámításokat, ha világos jogalapon nyugszanak, még tágabban kiterjesztette, úgy hogy a kereseteket magánál a jognál fogva (ipso iure) csökkentik, akár in rem, akár személyesek, akár másfélék a keresetek, kivévén csupán csak a letéti keresetet, mert, hogy ennek beszámítás czímén valamit ellenvethessenek, azt igen erkölcstelennek tartottuk, nehogy valakit beszámítás ürügye alatt a letett dolog visszakövetelésében kijátszszanak, Azonkivül né- :n mely keresetet arbritraria-nak, bíró belátásától függőnek neve

zünk, melyeknél alperest el kell marasztalni, hacsak a bíró belátásához képest felperesnek eleget nem tesz, pl. a dolgot vissza nem szolgáltatja (restituit). vagy ki nem adja (exhibet), vagy meg nem fizet, vagy kártétel esetén a rabszolgát ki nem adja, Ily keresetek vannak in rem is, személyesek is. In rem pl. a Publiciana, a Serviana a haszonbérlő dolgai iránt, a quasi Serviana, melyet hypothecarianak is neveznek: személyesek, pl. azok, melyekkel az iránt perelnünk, a mit megfélemedés vagy csalás folytán tettünk, továbbá est, petitur. ad exhibendum quoque actio ex arbitrio iudicis pendet. in his enim actionibus et ceteris similibus permittitur iudici ex bono et aequo secundum cuiusque rei de qua actum est naturam aestimare. quemadmodum actori satisfieri oporteat.

32 Curare autem debet iudex, ut omnimodo, quantum possibile ei sit, certae pecuniae vei rei sententiam ferat, etiam si de incerta quantitate apud eum actum est.

33 Si quis agens in intentione sua plus complexus fuerit, quam ad eum pertinet, causa cadebat, id est rem amittebat. nec facile in integrum a praetore restituebatur, nisi minor erat viginti quinque annis. huic enim sicut in aliis causis causa cognita succurebatur, si lapsus iuventute iuerat, ita et in hac causa succuri solitum erat. sane si tam magna causa iusti erroris interveniebat. ut etiam constantissimus quisque labi posset, etiam maiori viginti quinque annis sucurrebatur: veluti si quis totum legatum petierit, post deinde prolati fuerint codicilli, quibus aut pars legati adempta sit aut quibusdam aliis legata data sint, quae efficiebant, ut plus petisse videretur petitor quam dodrantem. atque Jideo lege Fal

3;ia cidia legata minuebantur. Plus autem quattuor modis petitur: re, tempore. loco, causa. re: veluti si quis pro decem aureis qui ei debebantur viginti petierit, aut si is, euius ex parte res est, totam

33b eam vei maiore ex parte suam esse intenderit. Tempore: veluti si quis ante diem vei ante condicionem petierit. qua ratione enim qui tardius solvit, quam solvere deberet, minus solvere intellegitur,

33c eadem ratione qui praemature petit plus petere videtur. Loco plus petitur, veluti cum quis id. quod certo loco sibi stipulatus est, alio loco petit sine commemoratione illius loci, in quo sibi dari stipulatus fuerit: verbi gratia si is, qui ita stipulatus fuerit 'Ephesi 'dare spondes?' Romae pure intendat dari sibi oportere. ideo autem plus petere intellegitur, quia utilitatem, quam habuit promissor, si Ephesi solveret, adimit ei pura intentione: propter quam causam alio loco petenti arbitraria actio proponitur, in qua scilicet ratio habetur utilitatis, quae promissori competitura fuisset, si illo loco solveret. quae utilitas plerumque in mercibus maxima iuvenitur, a melylyel azt követeljük, a mit bizonyos helyre igértek, s a kiadás iránti kereset (actio ad exhibendum) is a bíró belátásától függ. Ezeknél s a többi hasonló kereseteknél ugyanis a bíró azt a jogot nyeri, hogy azon ügynek, melyről szó van, természetéből a méltányosság szerint becsülje meg, miként nyerjen felperes kielégítést.

Gondoskodnia kell azonban a bírónak arról, hogy, ha csak 32 lehetséges. itéletét mindenkor bizonyos pénzösszegre vagy dologra hozza meg. még akkor is. ha bizonytalan pénzösszegre indították előtte a keresetet.

Ha valaki keresete intentiójában többet követelt, mint a mennyi 33 Őt megilleti, akkor perét elvesztette, azaz elvesztette a dolgot, s a praetor nem egykönnyen helyezte vissza előbbi állapotába, hacsak huszonöt évnél nem volt fiatalabb. Mert a praetor az ilyennek, valamint ügyvizsgálat után segélyt nyújtott más ügyekben, ha fiatalsága miatt kárt szenvedett, úgy ez ügyben is szokott neki segélyt nyújtani. De ha oly alapos okú menthető tévedés forgott fenn, hogy még a legmegállapodottabb férfiú is beleesett volna, akkor a praetor huszonöt évnél idősebbnek is adott segélyt, pl. ha valaki az egész hagyományt követelte, később pedig fiókvégrendeletek kerültek napfényre, a melyekben vagy visszavonták tőle a hagyományok egy részét vagy mások nyertek hagyományokat, melyek aztán azt okozták, hogy a felperes a háromnegyed résznél többet követelt; a lex Falcidia tudvalevőleg ennyire szorította a hagyományokat. Többet pedig négyfélekép lehet követelni: tárgy, idő. hely és mód33a tekintetében. Tárgy tekintetében: pl. ha valaki tíz arany helyett, a melylyel neki tartoznak, húszat követel, vagy ha az, a kié a dolog, csak felerészben, ezt egészen vagy tulajdonánál nagyobb részben követeli. Idő tekintetében: pl. ha valaki a meghatározott nap vagy 33b föltétel beállta előtt követel. Mert a mint valakit a ki későbben fizet, mint a mikor fizetnie kellene, olybá veszünk, hogy kevesebbet fizetett, ép úgy az is, a ki idő előtt követel, többet követel. Hely 33c tekintetében többet követel: pl. ha valaki azt. a mit bizonyos helyen stipulált magának, más helyen pereli annak a helynek megemlítése nélkül, a melyen a teljesítést magának igértette volt, plha az, a ki ekként stipulált volt: „fogadod-e, hogy Ephesusban adsz?" egyszerűen Rómában követeli- a teljesítést. Azért tekintjük pedig többet követelőnek, minthogy az igérőt attól az előnytől, mely neki akkor lett volna, ha Ephesusban fizetne, föltétlen keresetével megfosztja; ezért az, a ki más helyen indít keresetet, arbitraria keresetet nyer, melyben t. i. tekintet van arra az előnyre, mely az ígérőnek jutott volna, ha a kikötött helyen fizetne. Ez az előny az árúknál

veluti vino oleo frumento. quae per singulas regiones diversa habent pretia: sed et pecuniae numeratae non in omnibus regionibus sub isdem usuris fenerantur. si quis tamen Ephesi petat, id est eo loco petat, quo ut sibi detur stipulatus est, pura actionu recte agit: idciue etiam praetor monstrat, scilicet quia utilitas solvendi

33d salva est promissori. Huic autem, qui loco plus petere intellegitur, proximus est is, qui causa plus petit: ut ecce si quis ita a te stipulatus sit 'hominem Stichum aut decem aureos dare spondes?'. deinde alterutrum petat, veluti hominem tantum aut decem tantum. ideo autem plus petere intellegitur. quia in eo genere stipulationis promissoris est electio, utrum pecuniam an hominem solvere malit: qui igitur pecuniam tantum vei hominem tantum sibi dari oportere intendit, eripit electionem adversario et eo modo suam quidem meliorem condicionem facit, adversarii vero sui deteriorem. qaa de causa talis in ea re prodita est actio, ut quis intendat hominem Stichum aut aureos decem sibi dari oportere. id est ut eodem modo peteret, quo stipulatus est, praeterea si quis generaliter hominem stipulatus sit et specialiter Stichum petat, aut generaliter vinum stipulatus specialiter Campanum petat, aut generaliter purpuram stipulatus sit, deinde specialiter Tyriam petat: plus petere intellegitur, quia electionem adverarsio tollit, cui stipulationis iure liberum fuit aliud solvere. quam quod peteretur. quin etiam licet vilissimum sit quod quis petat, nihilo minus plus petere intellegitur, quia saepe accidit, ut promissori facilius sit illud

33o solvere, quod maioris pretii est, Sed haec quidem antea in usu fuerant: postea autem lex Zenoniana et nostra rem coartavit, et si quidem tempore plus fuerit petitum, quid statui oportet, Zenonis divae memoriae loquitur constitutio: sin autem quantitate vei alio modo plus fuerit petitum, omne, si quid forte daranum e.x hac causa acciderit ei, contra quem plus petitum fuerit, commissa tripli condemnatione, sicut supra diximus, puniatur.

34 Si minus in intentione complexus fuerit actor, quam ad eum pertineret, veluti si, cum ei decem deberentur, quinque sibi dari oportere intenderit, aut cum totus fundus eius esset, partem dimidiam suam esse petierit, sine periculo agit: in reliquum emm nihilo minus index adversarium in eodem iudicio condemnat ex constitugyakran igen nagy pl. bornál, clajnál, gabonánál, a melyeknek különböző helyeken különböző áruk van: de még vertpénzt sem lehet mindenütt egyenlő kamatért kapni. Ha pedig az illető Ephesusban indítja meg keresét, azaz azon a helyen, melyre a teljesítést stipulálta volt. akkor már indíthat feltétlen keresetet, s ezt maga a praetor is kijelenti, mivel t, i.a fizetésben mutatkozó előny csorbítatlanul megmarad az adósnak. Ahhoz pedig, a ki a hely tekintetében perel33d többre, legközelebb áll az, a ki a mód tekintetében követel többet; így pl. ha valaki így stipulált tőled: „Fogadod-e, hogy Stichus rabszolgát vagy tíz aranyat adsz?" s aztán csak az egyiket követeli keresetében, pl. csak a rabszolgát vagy csak a tíz aranyat. Azért tekinthető pedig többet igénylőnek, mivel az ilyen stipulatio esetében az adóst illeti meg a választás, vajjon inkább a pénzt, vagy a rabszolgát akarja-e megadni; a ki tehát azt igényli, hogy alperes neki csak a pénzt, vagy csak a rabszolgát adja, az az ellenféltől megvonja a választási jogot, s ily módon a saját helyzetét teszi jobbá, az ellenfélét pedig rosszabbá. Ez okból erre az esetre oly keresetet hoztak be, hogy mindenki úgy követeljen, hogy alperes neki vagy Stichus rabszolgát vagy tiz aranyat adjon, vagyis hogy ugyanazon módon perel, a miként stipulált volt. Ha különben valaki egyáltalában rabszolgát stipulált. s felperes meg külön Stichust követeli, vagy ha általában bort stipulált. s külön campaniait követel, vagy ha általában bíbort stipulált, aztán tyrusit követel, azt is olybá veszszük, hogy többet követelt, minthogy ellenfelétől megvonta a választási lehetőséget, a kinek a stipulatio jogánál fogva szabad volt mást fizetnie, mint a mit felperes követelt. Sőt még ha az a legsilányabb is, a mit felperes követel, mégis többet követelőnek tekintendő, mivel gyakran megesik, hogy az adós könnyebben tudja megadni azt, a mi nagyobb értékű. De ezek csak azelőtt voltak hasz-We nálatban; később pedig a lex Zenoniana és egy törvény, a melyet mi bocsátottunk ki, a dolgot megszorította. Még pedig, ha idő tekintetében volt a túlkövetelés, akkor a dicső emlékű Zeno constitutiója határozza meg, hogy mi a szabály: ha pedig mennyiségileg, vagy más módon történt a túlkövetelés, akkor a túlkövetelő, mint fentebb mondottuk, azzal büntetendő, hogy mindannak a kárnak, a mit miatta netán az, a ki ellen a túlkövetelés irányult, szenvedett, háromszoros megfizetésében elmarasztalandó. Ha felperes az intentióba ;;4 kevesebbet vett fel, mint a mennyi őt megilleti, pl. ha azt követeli, hogy alperes ötöt fizessen, holott tízzel tartozik, vagy mikor az egész mezei jószág az övé, csak felét követeli, mint magáét, így minden őt érhető veszély nélkül perelhet, mert dicső emlékű Zeno constitutiója folytán a bíró mindazonáltal ugyanabban a perben a

« PreviousContinue »