Page images
PDF
EPUB

setet indít, hogy joga van, teszem valamely telket vagy épületet haszonélvezni, vagy a szomszéd telken átjárni, marhát áthajtani, vagy a szomszéd telkéről vizet átvezetni, ez is in rem kereset. Ugyanilyen a városi telkeken való jog iránti kereset, pl. ha valaki keresetet indít, hogy neki joga van épületét magasabbra emelni, vagy joga van szabad kilátásra, vagy. valami nyúlványt kibocsátani, vagy azt a szomszéd épületbe betolni. Fordítva is támadtak a haszonélvezet és a mezei és városi telkeken való szolgalmak iránt keresetek, teszem valaki azt állítja, hogy az ellenfélnek nincs haszonélvezeti, átjárási, áthajtási vízvezetési joga, nincs joga magasabbra építkezni, nincs szabad kilátási, nyúlványkibocsátási vagy rúdbetolási szolgalma, ezek is in rem keresetek, csakhogy nemlegesek. A kereseteknek ez a neme a testi dolgok fölötti vitáknál nem fordul elű; mert ezeknél az indít keresetet, a ki nem birtokol : annak pedig, a ki birtokol, nincs olyan keresete, melylyel tagadná, hogy a dolog felperesé. Csak egyetlen esetben foglalja el a birtokos a felperes helyét, miként az a Digesták terjedelmes könyveiből körülménycsen ki fog tűnni. Azok a keresetek, melyekről említést tettünk, és az ezekhez 3 hasonlók, törvényes és civilis alapokból származnak. Vannak azonban más keresetek is, a melyeket a praetor saját joghatóságánál togva ad, szintén úgy in rem, mint in personam keresetek; ezeket is meg kell világosítani példákkal, Igy többnyire in rem actiot ad, teszem ha felperes azt állítja, hogy a dolgot mintegy elbirtokolta, bár tényleg még nem birtokolta el. vagy megfordítva, a birtokos azt állítja, hogy ellenfele nem birtokolta el, holott elbirtokolt. Mert 4 ha valakinek valamely dolgot jogszerű czímen átadtak pl. vétel vagy ajándékozás, vagy hozomány, vagy hagyományok czímén, s az még sem lett annak tulajdonosává, akkor, hafannak a dolognak a birtokából véletlenül kiesik, a dolog megszerzésére egyenes dologbeli keresete nincs, hiszen a ius civile szerint a keresetek arra szolgálnak, hogy valaki tulajdonát követelje vissza. De mivel valóban kemény volt, hogy abban az esetben keresetnek nem volt helye, a praetor egy keresetet gondolt ki, melyben az, aki a birtokból kiesett, azt állítja, hogy azt a dolgot elbirtokolta, s ekként, mintha az övé volna, visszaköveteli. Ezt a keresetet Publiciana-nak nevezzük, minthogy Publicius praetor vette először edictumába. Ismét fordítva, ha 5 valaki, míg államügyekben távol, vagy ellenség hatalmában van, oly valakinek a dolgát, a ki az államban van, elbirtokolta, akkor megengedik a tulajdonosnak, hogy, ha a birtokos már nincs távol az állam dolgában, ettől fogva egy év alatt az elbirtoklás feloldásával azt visszakövetelhesse, azaz akként követelhessen, hogy azt

quibusdam simili aequitate motus praetor aocommodat,sicut ex latiore

6 digestorum seu pandectarum volumine intellegere licet, Item si quis in fraudem creditorum rem suam alicui tradiderit, bonis eius a creditoribus ex sententia praesidis possessis permittitur ipsis creditoribus rescissa traditione eam rem petere, id est dicere eam rem

7 traditam non esse et ob id in bonis debitoris mansisse. Item Serviana et quasi Serviana, quae etiam hypothecaria vocatur. ex ipsius praetoris iurisdictione substantiam capit, Serviana autem experi'ur quis de rebus colon;, quae pignoris iure pro mercedibus fundi ei tenentur: quasi Serviana autem qua creditores pignora hypothecasve persequuntur. inter pignus autem et hypothecam quantum ad actionem hypothecariam nihil interest: nam de qua re inter creditorem et debitorem convenerit, ut sit pro debito obligata. utraque hac appellatione continetur. sed in aliis differentia est : nam pignoris appellatione eam proprie contineri dicimus, quae simul etiam traditur creditori. maxime si mobilis sit: at eam, quae sine traditione nuda conventione tenetur, proprie hypothecae appellatione

8 contineri dicimus. In personam quoque actiones ex sua iurisdictione propositas habet praetor. veluti de pecunia constituta. cui similis videbatur recepticia: sed ex nostra constitutione, cum et, si quid plenius habebat, hoc in pecuniam constitutatn transfusuin est, ea quasi supervacua iussa est cum sua auctoritate a nostris legibus recedere, item praetor proposuit de peculio servorum filiorumque familias et ex qua quaeritur. an actor iuraverit, et alias

g complures. De pecunia autem constituta cum omnibus agitur, quicumque vei pro se vei pro alio soluturos se constituerint, nulla scilicet stipulatione interposita, nam alioquin si stipulanti promise

10 rint, iure civili tenentur. Actiones autem de peculio ideo adversus patrem dominumve comparavit praetor. quia licet ex contractu flliorum servorumve ipso iure non teneantur, aequum tamen esset peculio tenus, quod veluti patrimonium est filiorum filiarumque.

11 item servorum, condemnari eos. Item si quis postulante adversario iuraverit deberi sibi pecuniam quam peteret, neque ei solvatur, iustissime accommodat ei talem actionem, per quam non illud

12 quaeritur, an ei pecunia debeatur. sed an iuraverit, Poenales quoállítja, hogy a birtokos el nem birtokolta, s azért a dolog az övé. Ilyen keresetet hasonló méltányosságtól indíttatva, apraetor másoknak is megad, miként azt a Digesták vagyis Pandecták terjedelmesebb könyvéből ki lehet venni. Továbbá, ha valaki hitelezőinek 6 kijátszására valamely dolgát valakinek átadta, holott javait a hitelezők az elnök határozata nyomán lefoglalták, akkor maguk a hitelezők követelhetik vissza az átadás feloldásával azt a dolgot, azaz azt mondhatják, hogy azt a dolgot át nem adták, s azért az adós vagyonában maradt. A Serviana ős a quasi Serviana actio, a melyet 7 jelzáloginak (hypothecaria) is hívnak, szintén a praetor joghatóságából veszi eredetét. A Servianaval a haszonbérlő javai iránt élhetünk, melyek nekünk mezei telek bérének zálogául szolgálnak; a quasi Serviana pedig az, melylyel a hitelezők kézi- vagy jelzálogaikat követelik vissza. A kézi-ípignus^) és jelzálog (hypotheca) közt pedig, már t. i. a jelzálogi kereset tekintetében nincs különbség; mert a mely dologban hitelező és adós megegyezett, hogy az az adósság fejében le legyen kötve, azt mindkét névvel jelölhetjük. De más tekintetben van különbség: mert kózizálog nevezete alatt tulajdonképen azt értjük, a mit a hitelezőnek egyúttal át is adnak, különösen, ha ingó : a mi pedig átadás nélkül puszta egyezménynél fogva szolgál biztosítékul, azt jelöljük meg tulajdonképen jelzálog elnevezéssel. A praetor joghatóságánál fogva személyes kereseteket 8 állított fel, pl. az actio de pecunia constituta, mely hasonló a recepticiahoz.de minthogy a mi constitutiónknál fogva azt is, a mivel az többet tartalmazott, átvittük az actio de pecunia'constituta-ba, azért mint fölöslegeset parancsunkra egész hatályában törvényeinkből eltöröltük. Továbbá felállíttatott a praetor a rabszolgák és családfiak különvagyona iránt keresetet (actio de peculio), továbbá olyat, melynek az a tárgya, vajjon felperes eskűdött-e. és sok egyebet. Actio 9 de pecunia constituta mind olyanok ellen indítható, a kik megígérték, hogy vagy magukért vagy másvalakiért fizetni fognak, természetesen az ígéret nem stipulatio formájában történt, mert ha stipulatónak ígérték volna, a ius civilinéi fogva volnának perelhetők. A 10 különvagyon iránti kereseteket az atya vagy a rabszolga ura ellen, a praetor pedig azért adta, mivel, noha fiaik vagy rabszolgáik szerződéséből jogilag nem köteleztetnek, mégis méltányos, hogy őket a különvagyon erejéig, amely mintegy a fiu- és leánygyermekeknek, valamint a rabszolgáknak vagyona, elmarasztalják. Továbbá, ha 11 valaki ellenfelének felszólítására megesküdött, hogy tartozik neki a pénzzel, melyet követel, s aztán még sem fizeti meg, akker a praetor igazságosan ad neki oly keresetet, melynél nem azt kérdezzük, vajjon tartozik-e neki a pénzzel, hanem azt, hogy esküdött-e. A 12 que actiones bene multas ex sua iurisdictione introduxit: veluti adversus eum qui quid ex albo eius corrupisset: et in eum qui patronum vei parentem in ius vocasset. cum id non impetrasset: item adversus eum, qui vi exemerit eum qui in ius voca

13 retur, cuiusve dolo alius exemerit: et alias innumerabiles. Praeiudiciales actiones in rem esse videntur, quales sunt, per quas quaeritur, an aliquis liber vei an libertus sit, vei de partu agnoscendo. ex quibus fere una illa legitimam causam habet, per quam quaeritur, an aliquis liber sit: ceterae ex ipsius praetoris iurisdictionesubstantiam

14 capiunt. Sic itaque discretis actionibus certum est non posse actorem rem suam ita ab aliquo petere 'si paret eum dare oportere': nec enim quod actoris est id ei dari oportet, quia scilicet dari cuiquam id intellegitur, quod ita datur, ut eius fiat, nec res, quae iam actoris est magis eius fieri potest. plane odio furum, quo magis pluribus actionibus teneantur, effectum est. ut extra poenam dupli aut quadrupli rei recipiendae nomine fures etiam hac actione teneantur 'si paret eos dare oportere', quamvis sit adversus eos etiam

15 haec in rem actio, per quam rem suam quis esse petit. Appellamus autem in rem quidem actiones vindicationes: in personam verő actiones, quibus dare facere oportere intenditur, condictiones. coridicere enim est denuntiare prisca lingua: nunc vero abusive dicimus condictionem actionem in personam esse, qua actor intendit, dari sibi oportere : nulla enim hoc tempore eo nomine denuntiatio fit.

16 Sequens illa divisio est, quod quaedam actiones rei persequendae gratia comparatae sunt, quaedam poenae persequendae.

17 quaedam mixtae sunt. Rei persequendae causa comparatae sunt omnes in rem actiones. earum vero actionum, quae in personam sunt, hae quidem quae ex contractu nascuntur fere omnes rei persequendae causa comparatae videntur : veluti quibus mutuam pecuniam vei in stipulatum deductam petit actor, item commodati. depositi, mandati, pro socio, ex empto vendito, locato conducto. plane si depositi agetur eo nomine, quod tumultus incendii ruinae naufragii causa depositim sit, in duplum actionem praetor reddit.

praetor büntető kereseteket is jó nagy számban hozott be joghatóságánál fogva, pl. az ellen, a ki az ő albumán valamit megrongált, és az ellen, ki szabadonbocsátóját vagy atyját törvény elé idézte a nélkül, hogy erre engedelmet kapott volna ; továbbá az ellen, ki erőszakosan oly valakit feltartóztat, a kit törvény elé idéztek, vagy a kinek a csalárd tanácsára más valaki tartóztatott fel; és számos egyebet, A praeiudicialis (marasztalást nem czélzó) keresetek is 13 in rem actiok, ilyenek azok, melyek azt tárgyazzák, vajjon valaki született szabad-e. vagy szabados: vagy a szülött elismerése iránt; melyek közül[csak annak az egynek van törvényes alapja, mely azt a kérdést veti fel, vajjon valaki szabad-e; a többi a praetor joghatóságából nyerte hatályát, A kereseteknek így kifejtett különféleségénél 14 fogva világos, hogy felperes a maga dolgát valakitől nem követelheti ilykép: „ha kitűnik, hogy neki adnia kell". Mert a mi a felperesé, azt alperes nem adhatja neki, mivel t, i. valakinek adni annyit tesz, mint adni úgy, hogy az övé legyen ; s oly dolog, mely már felperesé, jobban az övé nem lehet, Épen csak tolvajok megbüntetésére, hogy annál több keresettel köteleztessenek, hozták be, hogy a kétszeres vagy négyszeres bírságon kivül a tolvajok a dolog visszaadására ily keresettel is köteleztessenek : „ha kitűnik, hogy adniok kell", noha helye van ellenük azon dologbeli keresetnek is, melylyel kiki a maga dolgát követeli. Nevezzük pedig az in rem 15 aotio-kat, dologbeli kereseteket, vindicatióknak, a személyes kereseteket pedig, melyekkel valaminek adását, szolgáltatását czélozzuk, condictióknak ; mert condicere a régi nyelvben annyi, mint izenni (denunciare). Most azonban rossz szokásból condictiónak nevezzük azokat a személyes keresetet, melylyel felperes azt czélozza, hogy neki alperes valamit adjon; jelenleg azon név alatt semmiféle üzenet sem fordul elő,

További felosztás az, hogy némely keresetek kiegyenlítésre 16 irányulnak (actio, qua rem persequimur), mások büntetést czéloznak, ismét mások vegyesek, Kiegyenlítésre irányulnak az in rem 17 actiók mind. Azon keresetek közül pedig, melyek személyesek, (kötelmiek, in personam), azok, melyek szerződésből származnak, csaknem valamennyien kiegyenlítésre irányulnak, pl. azok, melyekkel kölcsönzött vagy stipulált pénzt igényel felperes, úgyszintén a haszonkölcsön-, letét-, megbízás-, társaság-, adásvevés-, bérszerződési keresetek. Ha a letétkeresetet (actio depositi) azon alapon támasztják, hogy zendülés, tűzvész, összeomlás, hajótörés alkalmával tettek le valamit, akkor a praetor kétszeresre ad keresetet, föltévén, hogy maga az ellen, kinél letették a dolgot, vagy ennek örököse ellen

Besnyó: lustinianus institutiói.

19

« PreviousContinue »