Page images
PDF
EPUB

senatoris et parentis patronique, aliter extranei et humilis personae iniuria aestimatur. nonnumquam et locus vulneris atrocem iniuriam facit, veluti si in oculo quis percussus sit. parvi autem refert. utrum patri familias an filio familias talis iniuria facta sit: nam et

10 haec atrox aestimabitur. In summa sciendum est de omni iniuria eum qui passus est posse vei criminaliter agere vei civiliter. et si quidem civiliter agatur, aestimatione facta secundum quod dictum est poena imponitur. sin autem criminaliter, officio iudicis extraordinaria poena reo irrogatur: hoc videlicet observando. quod Zenoniana constitutio introduxit, ut viri illustres quique supra eos sunt et per procuratores possint actionem iniuriarum criminaliter vei persequi vei suscipere secundum eius teno

11 rem, qui ex ipsa manifestius apparet. Non solum autem is iniuriarum tenetur qui fecit iniuriam, hoc est qui percussit: verum ille quoque continebitur, qui dolo fecit vei qui curavit, ut cui mala

12 pugno percuteretur. Haec actio dissimulatione aboletur: et ideo, si quis iniuriam deleriquerit, hoc est statim passus ad animum suum non revocaverit, postea ex paenitentia remissam iniuriam non poterit recolere.

V.

DE OBLIGAT1ON1BUS QUAE QUASI EX DELICTO NASCUNTÜR.

Si iudex ütem suam fecerit, non proprie ex maleficio obligatus videtur. sed quia neque ex contractu obligatus est et utique peccasse aliquid intellegitur, licet per imprudentiam: ideo videtur quasi ex maleficio teneri, et in quantum de ea reaequum religioni 1 iudicantis videbitur, poenam sustinebit. Item is, ex cuius cenaculo vei proprio ipsius vei conducto vei in quo gratis habitabat deiectum effusumve aliquid est, ita ut alicui noceretur, quasi ex maleficio obligatus intellegitur: ideo autem non proprie ex maleficio obligatus intellegitur. quia plerumque ob alterius culpam tenetur aut servi aut liberi. cui similis est is, qui ea parte, qua vulgo iter fieri solet, id positum aut suspensum habet, quod potest, si ceciderit, alicui nocere: quo casu poena decem aureorum constituta est. de eo vero quod deiectum effusumve est dupli quanti damnum datum sit constituta est actio. ob hominem vero liberum occisum szabadonbocsátóját sértette meg a gyermek vagy a szabados, mert másként minősül a senatoron, a szülőn és szabadonbocsátón, másként az idegenen és alacsonyabb rendű személyen elkövetett sértés. Néha a sebnek helye is súlyossá teszi a sértést, pl. ha valakit szemén ütöttek meg. És alig tesz különbséget, vajjon családapán, vagy családfiún követték-e el az ilyen sértést, mert az utóbbi is súlyosnak minősül. Általában tudni kell, hogy minden sértés miatt 10 az, a ki szenvedte, vagy bűnvádi, vagy polgári úton perelhet, Még pedig, ha polgári keresetet indít, akkor először a becslés megy végbe a mondottak szerint, és aztán rója ki a biró a büntetést, ha pedig bűnvádilag perpl, akkor a bíró hivatalból szab a bűnösre rendkivüli büntetést; szem előtt tartva azt, a mit a constitutio Zenoniana behozott, hogy t, i. méltóságos és az ezek lelett álló férfiak az actio iniuriarumot bűnvádi úton ügyészeik által is emelhetik vagy vállalhatják el annak a constitutiónak tartalma szerint, a mi magából a constitutióból határozottabban kitűnik, De nemcsak az felelős a sértésért, a 11 ki elkövette a sértést, azaz a ki megütött, hanem az is felelős, a ki csellel tette, vagy okozta, hogy valakit megöklözzenek, E kereset 12 a figyelembe nem vétel által veszendőbe megy; és azért, ha valaki valamely sértést figyelmére nem méltat, azaz nyomban, mihelyt szenvedte, fel nem vette, akkor ha később ezt megbánja, a mellőzött sértést többé nem hozhatja fel.

V

VÉTSÉGSZERŰ TÉNYÁLLÁSBÓL EREDŐ KÖTELMEK.

Ha a bíró helytelen ítélete folytán valamely pert magáévá tesz, akkor tulajdonkép nem tekinthető vétségből kötelezettnek, De mivel kötelezettsége szerződésből sem származik, és mindenesetre hibát elkövetett, még ha csak tudatlanságból is, azért mintegy vétségből tekintjük kötelezettnek, és a mennyire a bíró ezért méltányosnak látja elitélni. el is veszi büntetését, Továbbá az is, a kinek 1 saját vagy kibérlett vagy ingyen lakott ebédlőjéből valamit kidobtak vagy kiöntöttek úgy, hogy valaki megsérült, mintegy vétségből tekinthető kötelezettnek, mert tulujdonképen vétségből kötelezettnek nem tekinthető, mivel kötelezettsége többnyire más valakinek, vagy rabszolgájának vagy gyermekének gondatlanságából ered. Ehhez hasonló az, a ki oly helyre, mely mellett közönséges út vezet, olyas valamit állított vagy függesztett fel, ami, ha leesik, valakit megkárosíthat: erre az esetre tíz arany bírságot szabtak, Arra pedig, ha valamit ledobtak vagy kiöntöttek, az okozott kárnak kétszeresére menő keresetet állapítottak meg. Ha pedig ez szabad embernek a halálát

quinquaginta aureorum poena oonstituitur: si vero vivet nocitumque ei esse dicetur, quantum ob eam rem aequum iudici videtur, actio datur: iudex enim computare debet mercedes medicis praestitas ceteraque impendia, quae in curatione facta sunt. praeterea operarum, quibus caruit aut cariturus est ob id quod inutilis factus est.

2 Si filius familias seorsum a patre habitaverit et quid ex cenaculo eius deiectum effasumve sit, sive quid positum suspensumve habuerit, culus casus periculosus est: Iuliano piacuit in patrem nullam esse actionem, sed cum ipso filio ageadum. quod et in filio familias

3 iudice observandum est, qui litem suam fecerit. Item exercitor navis aut cauponae aut stabuli de dolo aut furto, cmod in nave aut in caupona aut in stabulo factum erit, quasi ex maleficio teneri videtur, si modo ipsius nullum est maleficium, sed alicuius eorum. quorum opera navem aut cauponam aut stabulum exerceret: cum enim neque ex contractu sit adversus eum constituta haec actio et aliquatenus culpae reus est, quod opera malorum hominum uteretur. ideo quasi ex maleficio teneri videtur. in his autem casibus in factum actio competit, quae heredi quidem datur, adversus heredem autem non competit.

VI.

DE ACTIONIBUS.

Superest. ut de auctionibus loquamur. actio autem nihil aliud est, quam ius persequendi iudico quod sibi debetur.

1 Omnium actionum. quibus inter aliquos apud iudices arbitrosve de quaque re quaeritur, summa divisio in duo genera deducitur: aut enim in rem sunt aut in personam. namque agit unusquisque aut cum eo, qui ei obligatus est vei ex contractu vei ex maleficio, quo casu proditae actiones in personam sünt, per quas intendit adversarium ei dare aut darefacere oportere et aliis quibusdam modis: autcum eo agit. qui nullo iure ei obligatus est, movet tamen alicui de aliqua re controversiam. quo casu proditae actiones in rem sunt. veluti si rem corporalem possideat quis. quam Titius suam esse affirmet, et possessor dominum se esse dicat: nam si Titius suam

2 esse intendat. in rem actio est. Aeque si agat, ius sibi esse okozta, akkor a büntetés 50 arany; de ha életben maradt ős csak megsérült, annyira kap keresetet., a mennyit a biró ez esetben méltányosnak tart. Mert a bírónak számba kell vennie az orvosnak a fizetését és a többi kiadásokat, a melyek a gyógyítás körül felmerültek, azonkivül azon munkákat is, melyeket nem végezhetett, vagy a jövőben nem fog végezhetni azért, mivel rájuk képtelenné lett. Ha a családfiú atyától elkülönítve lakik, és ebédló'jéből valamit le- 2 dobtak vagy kiöntöttek vagy valamit odaállítottak vagy kifüggesztettek, minek leesése veszélyes, akkor Iulianus véleménye szerint az atya ellen nincs keresetnek helye, hanem magát a fiút kell beperelni. Ez oly családfiúra is áll, a ki bíró létére a peit rosszúl döntvén el. magáévá teszi. Továbbá a hajótulajdonos vagy fogadós 3 vagy istállótulajdonos szándékosan elkövetett, vagy lopásból eredő kárért, mely a hajón vagy a fogadóban vagy az istállóban felmerült, mintegy vétségből felelős. föltévén, hogy önmagukat semmi vétség sem terheli, hanem valakit azok közül, kik a hajón vagy a fogadóban vagy az istállóban vannak alkalmazva; mert minthogy e kereset ellenük nem származik szerződésből, és némileg gondatlanságuk miatt vétkesek, hogy nem arra való emberek munkáját használták, azért mintegy vétségből tekinthetők kötelezettnek. Ezen esetekben pedig in factum keresetnek van helye, a mely az örökösnek is megadatik ugyan, de már az örökös ellen nem indítható.

VI.

A KERESETEK.

Hátra van még, hogy a keresetekről szóljunk. A kereset nem egyéb, mint az a jog, hogy a biróság előtt érvényesíthetjük azt, a mi nekünk jár.

Az összes keresetnek, melyeket az emberek a bírák (iudices) 1 vagy arbiterek (szakbírák) előtt bármely ügyre nézve indíthatnak, főfelosztása két nemre történik; mert, vagy általánosak (in rem dologiak),; vagy személyesek (in personamy. Mert vagy az ellen indít valaki keresetet, a ki neki szerződésből vagy vétségből tartozik, az ilyenkor előálló keresetek személyesek, melyekben azt követeli, hogy az ellenfél neki valamit adjon, vagy szolgáltasson, vagy némely más módokon követel valamit, - , vagy azt pereli, a ki neki semmi jogalapnál fogva sem tartozik, de a kivel valamely dolog fölött vitába elegyedett. Az esetekben használt keresetek in rem szólnak, ha pl. valaki testi dolgot birtokol, melyet Titius sajátiának állít, de a birtokos is tulajdonosnak vallja magát ; mert ha Titius mint sajátját követeli, akkor ez in rem kereset. Hasonlóképen, ha valaki kere- 2 fundo forte vei aedibus utendi fruendi vei per fundum vicini eund agendi vei ex fundo vicini aquam ducendi, in rem actio est. euisdem generis est actio de iure praediorum urbanorum. veluti si agat ius sibi esse altius aedes suas tollendi prospiciendive vei proiciendi aliquid vei immittendi in vicini aedes. contra quoque de usu fructu et de servitutibus praediorum rusticorum, item praediorum urbanorum invicem quoque proditae sunt actiones, ut quis intendat ius non esse adversario utendi fruendi, eundi agendi aquamve ducendi. item altius tollendi prospiciendi proiciendi immittendi: istae quoque actiones in rem sunt. sed negativae. quod genus actionis in controvorsiis rerum corporalium proditum non est: nam in his is agit qui non possidet: ei vero qui possidet non est actio prodita. per quam neget rem actoris esse. sane uno casu qui possidet nihilo minus actoris partes optinet. sicut in latioribus

3 digestorum libris opportunius apparebit. Sed istae quidem actiones, quarum mentionem habuimus, et si quae sunt similes, ex legitimis et civilibus causis descendunt. aliae autem sunt, quas praetor ex sua iurisdictione comparatas habet tam in rem quam in personam, quas et ipsas necessarium est exemplis ostendere. ecce plerumque ita permittit in rem agere. ut vei actor diceret se quasi usu cepisse, quod usu non ceperit, vei ex diverso possessor diceret adversarium suum usu non cepisse

4 quod usu ce perit. Namque si cui ex iusta causa res aliqua tradita fuerit, veluti ex causa emptionis aut donationis aut dotis aut legatorum, necdum eius rei dominus effectus est, si eius rei casu possessionem amiserit, nullam habet directam in rem actionem ad eam rem persequendam : quippe ita proditae sunt iure civili actiones. ut quis dominium suum vindicet. sed quia sane durum erat eo casu deficere actionem. inventa est a praetore actio, in qua dicit is. qui possessionem amisit, eam rem se usu cepisse et ita vindicat suam esse. quae actio Publiciana appellatur. quoniam primum a

5 Publicio praetore in edicto proposita est. Rursus ex diverso si quis. cum rei publicae causa abesset vei in hostium potestate esset, rem eius qui in civitate esset usu ceperit, permittitur domino si possesor rei publicae causa abesse desierit, tunc intraannum rescissa usucapione eam petere, id est ita petere, ut dicat possessorem usu non cepisse et ob id suam esse rem. quod genus actionis et aliis

« PreviousContinue »