Page images
PDF
EPUB

ha serdültek, a nők, ha férfibirók, akár családfők, akár családfiúk, még pedig a családfiúk csak akkor, ha szüleiknek beleegyezését bírják, kiknek hatalma alatt állnak. Mert ezt úgy civiljogi, mint természetes szempontok javasolják olyképen, hogy mindenekelőtt az atya felhatalmazása szükséges. Ebből az a kérdés merül fel. vajjon őrültnek leánya férjhez mehet-e. vagy őrült fia megházasodhatik-e? Minthogy a fiúra nézve a vélemények szétágaztak, döntvényt hoztunk, mely szerint az őrültnek fia épenúgy, mint leánya atyja hozzájárulása nélkül köthet házasságot, de csak a mi constitutiónkban adott módon.

De nem szabad minden nőt elvennünk, egy némelyikkel a 1 házasság megkötése tilos. Mert oly személyek közt. kik egymáshoz a szülő és gyermek viszonyában állnak, házasság nem jöhet létre. pl. atya és leánya, nagyatya és unokaleánya, anya és fia. nagyanya és fiúunokája közt, és így tovább a végtelenig; ha ily személyek mégis összekelnének. házasságuk bűnös és vérfertőztető. És ez annyira megy, hogy habár csak gyermekkéfogadás által is keletkezett a szülő és gyermek közti viszony, ezek közt sem köthető házasság. És még akkor is áll, ha a gyermekkéfogadás fel is oldatik; így tehát azt a nőt, a ki gyermekkéfogadás által lett leányod vagy unokád, nem veheted nőül, még ha szabadon bocsátod is.

Hasonló szabály áll azon személyekre nézve, kik oldalági vér- 2 rokonai egymásnak. csakhogy nem terjed oly messzire. Mert fivérek és nővérek közt a házasság csakugyan tilos, akár születtek ugyanazon atyától és anyától, akár pedig csak egyikétől a kettő közül. De ha valamely nő gyermekkéfogadás alapján lett nővéreddé, közted és közte, a mig e viszony létezik, házasság nem köthető, de ha az adoptionalis viszony emancipatió által megszűnt, úgy nőül veheted; úgyszintén, ha te magad a hatalom alól felszabadúltál, a házasságnak semmi sem állja útját. És azért áll fenn a szabály, hogy ha valaki vejét gyermekévé akarja fogadni, előbb leányát kell emancipálnia, s ha menyjét akarja gyermekké fogadni, akkor előbb fiát kell emancipálnia. A fivér vagy nővér leányát nőül venni nem szabad. Sőt 3 fivérednek és nővérednek még az unokáját sem szabad nőül venned. habár csak negyedfokú rokonok. Mert a kinek leányát nem szabad nőűl venni, annak unokáját sem szabad. Ellenben leányát azon nőnek, kit atyád gyermékkéfogadott, akadály nélkül elveheted, mert ez sem a polgári, sem a természetes jog szerint nem rokonod. Két 4 fivérnek vagy (két) nővérnek gyermekei vagy fivérnek és nővérnék gyermekei egybekelhetnek. Atyai nagynénédet. habár csak gyermekké- 5 fogadás útján is az, nem szabad nöül venned, ép oly kevéssé anyai nagynénédet, mert szülői viszonyban állnak hozzád. Ugyanúgy nagy

7

nuptiis abstinere necesse est. ut ecce privignam aut nurum uxorem ducere non licet, quia utraeque filiae loco sunt. quod scilicet ita accipi debeat, si fuit nurus aut privigna: nam si adhuc nurus est, id est si adhuc nupta est filio tuo, alia ratione uxorem eam ducere non possis, quia eadem duobus nupta esse non potest: item si adhuc privigna tua est, id est si mater eius tibi nupta est, ideo eam uxorem ducere non poteris, quia duas uxores eodem tempore habere non licet. Socrum quoque et novercam prohibitum est uxorem ducere, quia matris loco sunt quod et ipsum dissoluta demum adfinitate procedit: alioquin si adhuc noverca est, id est si adhuc patri tuo nupta est, communi iure impeditur tibi nubere, quia eadem duobus nupta esse non potest: item si adhuc socrus est, id est si adhuc filia eius tibi nupta est, ideo impediuntur nuptiae, quia duas 8 uxores habere non possis. Mariti tamen filius ex alia uxore et uxoris filia ex alio marito vel contra matrimonium recte contrahunt, licet habeant fratrem sororemve ex matrimonio postea contracto natos. 9 Si uxor tua post divortium ex alio filiam procreaverit, haec non est quidem privigna tua: sed Iulianus huiusmodi nuptiis abstinere debere ait: nam nec sponsam filii nurum esse nec patris sponsam novercam esse, rectius tamen et iure facturos eos, qui huiusmodi nuptiis se 10 abstinuerint. Illud certum est serviles quoque cognationes impedimento esse nuptiis, si forte pater et filia aut frater et soror manu11 missi fuerint. Sunt et aliae personae, quae propter diversas rationes nuptias contrahere prohibentur, quas in libris digestorum seu pandectarum ex veteri iure collectarum enumerari permisimus.

12

Si adversus ea quae diximus aliqui coierint, nec vir nec uxor nec nuptiae nec matrimonium nec dos intellegitur. itaque ii, qui ex eo coitu nascuntur, in potestate patris non sunt, sed tales sunt, quantum ad patriam potestatem pertinet, quales sunt ii, quos mater vulgo concepit. nam nec hi patrem habere intelleguntur, cum is etiam incertus est: unde solent filii spurii appellari, vel a Graeca voce quasi orooάdηy concepti vel quasi sine patre filii. sequitur ergo, ut et dissoluto tali coitu nec dotis exactioni locus sit. qui autem prohibitas nuptias coeunt, et alias poenas patiuntur, quae sacris constitutionibus continentur.

atyád és nagyanyád nővérét sem szabad nőül venned. A közeli rokonság 6 megkivánta tisztesség miatt is tilos némely személyek közt a házasság; így p. o. nem szabad a mostohaleányt vagy a menyet nőül venni, mert mindkettő leánygyermek viszonyában áll. Ezt úgy kell érteni, ha mostohatestvéred vagy menyed volt, mert a meddig még menyed, azaz: a míg fiadnak felesége, más okból nem veheted nőül, mert ugyanaz a nő nem lehet kettőnek felesége; úgyszintén mostohaleányodat, a meddig még az, azaz a meddig anyja veled házasságban él, ép oly kevéssé veheted nőül, mert tiltva van, hogy egy időben valakinek két neje legyen. A napát és mostohaanyát sem szabad nőül venni, 7 mert az anya viszonyában állnak; ez is csak a rokonság megszünte utáni időre értendő, mert a míg mostoha anyád, azaz atyádnak neje, már a közönséges jog szerint se veheted nőül, mert nem lehet egyszerre kettőnek neje; ép oly tilos a házasság a napaddal, a míg az, azaz míg a leánya a te nőd, mert nem lehet két feleséged. Valamely 8 férfiúnak más feleségtől való fia és valamely nőnek más férjtől való leánya vagy megfordítva, érvényes házasságot köthetnek, habár az utóbb kötött házasságból fivérük és nővérük van. Ha a tőled elvált nő más férfiútól leányt szül, úgy ez nem mostohaleányod ugyan, de Julianus mégis úgy nyilatkozik, hogy ezzel házasságot kötnöd nem szabad, mert a fiad menyasszonya sem menyed még, sem atyádnak arája még nem mostoha anyád, és mégis helyesebben és jogszerüen cselekszenek azok, kik az ilyen házasságtól 10 tartózkodnak. Bizonyos, hogy a rabszolgák rokonságai is házassági akadályok, ha történetesen atya és leánya, vagy fivér és nővér bocsáttatott szabadon. Vannak még más személyek is, a kik különböző 11 okokból nem léphetnek egymással házasságra, a kiket a régi jogból összegyüjtött Digesták vagy Pandekták könyveiben soroltattunk fel.

9

Ha fentebbi rendeleteink ellenére két személy mégis egybe- 12 kelne, sem férjről, sem feleségről, sem egybekelésről, sem házasságról, sem hozományról nem lehet szó. Azért az ily összeköttetésből származott gyermekek atyai hatalom alatt nem állanak, hanem azokhoz hasonlók, a mi az atyai hatalmat illeti, kiket az anya házasságon kivüli közösülésből szült. Mert ezek is atyátlanoknak tekintetnek, minthogy atyjok kétséges: ezeket fattyak-nak (spurii) szokták nevezni, vagy ezzel a görög szóval, mert mintegy coάdηy fogantattak meg, vagy mintegy atya nélkül való gyermekeknek. Ebből következik, hogy ily összekötettés megszüntével hozomány visszakövetelésének nincs helye. A kik pedig tiltott házasságokra lépnek, más büntetéseket is szenvednek, melyek a császári constitutiókban foglaltatnak.

13

Aliquando autem evenit, ut liberi. qui statim ut nati sunt in potestate parentum non fiant, postea tamen redigantur in potestatem. qualis est is, qui, dum naturalis fuerat, postea curiae datus potestati patris subicitur. nec non is, qui a muliere libera procreatus, cuius matrimonium minime legibus interdictum fuerat, sed ad quam pater consuetudinem habuerat, postea ex nostra constitutione dotalibus instrumentis compositis in potestate patris efficitur: quod et aliis, si ex eodem matrimonio fuerint procreati, similiter nostra constitutio praebuit.

XI.

DE ADOPTIONIBUS.

Non solum tamen naturales liberi secundum ea quae diximus 1 in potestate nostra sunt, verum etiam ii quos adoptamus. Adoptio autem duobus modis fit, aut principali rescripto aut imperio magistratus. imperatoris auctoritate adoptamus eos easve, qui quaeve sui iuris sunt. quae species adoptionis dicitur adrogatio. imperio magistratus adoptamus eos easve, qui quaeve in potestate parentium sunt, sive primum gradum liberorum optineant, qualis est filius filia. sive inferiorem, qualis est nepos neptis, pronepos proneptis. 2 Sed hodie ex nostra constitutione, cum filius familias a patre naturali extraneae personae in adoptionem datur, iura potestatis naturalis patris minime dissolvuntur nec quidquam ad patrem adoptivum transit nec in potestate eius est, licet ab intestato iura successionis ei a nobis tributa sunt. si vero pater naturalis non extraneo, sed avo filii sui materno, vel si ipse pater naturalis fuerit emancipatus. etiam paterno, vel proavo simili modo paterno vel materno filium suum dederit in adoptionem: in hoc casu quia in unam personam concurrunt et naturalia et adoptionis iura, manet stabile ius patris adoptivi et naturali vinculo copulatum et legitimo adoptionis modo constrictum. ut et in familia et in potestate huiusmodi patris adop3 tivi sit. Cum autem impubes per principale rescriptum adrogatur. causa cognita adrogatio permittitur et exquiritur causa adrogationis. an honesta sit expediatque pupillo, et cum quibusdam condicionibus adrogatio fit, id est ut caveat adrogator personae publicae, hoc est tabulario. si intra pubertatem pupillus decesserit, restituturum se bona illis, qui, si adoptio facta non esset, ad successionem eius venturi essent. item non alias emancipare eos potest adrogator, nisi causa

Néha megtörténik, hogy gyermekek, a kik mindjárt, mikor meg- 13 születnek, nem kerülnek szüleik hatalma alá, később mégis az alá jutnak. Ilyen pl az, a ki házasságon kivüli gyermek létére később a curia rendeleténél fogva az atyai hatalom alá kerül. Ugyancsak az, a ki oly szabad nőtől született, a kivel a házasságot a törvények legkevésbbé sem tiltották, de a kivel az atya csak közlekedett volt, később mihelyt a házasság megköttetett, constitutioink szerint az atya hatalma alá került. Ezt constitutiónk másoknak is megadja, ha ugyanabból a házasságból születtek.

XI.

A GYERMEKKÉ FOGADÁSOK.

Nemcsak vérszerinti gyermekeink állnak hatalmunk alatt, hanem azok is, kiket gyermekeinkké fogadunk. A gyermekkéfoga- 1 dás pedig kétfélekép történik, vagy császári rescriptum által, vagy a magistratus felhatalmazásával. Császári engedelemmel azokat a mindkétnembeli személyeket lehet gyermekké fogadni, a kik önjogúak. A gyermekké fogadásnak ezt a faját arrogatió-nak hivjuk. A magistratus felhatalmazásával gyermekké fogadhatjuk azon mindkét nembeli személyeket, kik szüleik hatalma alatt állanak, akár elsőfokú gyermekek, mint a fiú és a leány; akár távolabbiak, mint az unoka és a dédunoka. De ma constitutiónk 2 szerint, ha a családfiút vérszerinti atyja adja idegen személy adoptiójába, a vérszerinti atyának hatalmi jogai meg nem szünnek, mi sem száll át a fogadóatyára, és a fiu nem is áll ennek hatalma alatt, habár mi törvényes örökjogot adtunk neki. De ha a vérszerinti atya fiát nem idegennek, hanem anyai nagyatyjának, vagy ha ő maga a vérszerinti atya emancipálva van, az atyai nagyatyának, vagy hasonlóképen apai és anyai dédatyjának adta adoptiójába, ez esetben, mivel mind a természetes, mind a gyermekkéfogadási jogok egy személyben összpontosulnak, épségben marad a fogadóatyának úgy a természetes kötelékből származó, mint pedig a törvényes gyermekkéfogadással megerősitett joga, úgy, hogy (a gyermekkéfogadott) a fogadóatyának mind családjában, mind hatalmában van. Ha serdü- 3 letlen önjogú császári rescriptum által fogadtatik gyermekké, az arrogatió csak előző vizsgálat alapján engedhető meg, kinyomoztatik az arrogatiónak oka, vajjon tisztességes-e, és a serdületlenre nézve hasznos-e, és ez az arrogatio bizonyos föltételek alatt megy végbe. t.i. az arrogálónak közszemély, azaz jegyző előtt óvadékot kell adnia. hogy, ha a serdületlen serdületlensége alatt halna meg, vissza fogja szolgáltatni az ő javait azoknak, kik örököseivé lettek volna, ha a gyermekkéfogadás meg nem történt volna. Továbbá az arrogáló az arro

« PreviousContinue »