Page images
PDF
EPUB

A lex Aquilia második fejezete nincs használatban. 12 A harmadik fejezetben minden egyéb kártételről intézkedik. 13 Ha tehát valaki rabszolgát, vagy négylábú állatodat, a mely a barmok osztályába tartozik, megsebez, vagy oly négylábú állatot, a mely a barmok osztályába nem tartozik, pl. kutyát vagy vadállatot megsebez vagy megől. akkor ezen fejezet alapján indítható ellene a kereset. Ugyancsak e rész alapján perelhető be minden más állaton, valamint minden lelketlen dolgon jogtalanul okozott kár is. Mert ha valaki valamit felgyújtott, vagy elrontott, vagy eltört, akkor ezen fejezet alapján indítják meg ellene a keresetet, ámbár már maga az a kifejezés: „elront" egyedül is elégséges volna mindezekre az esetekre; mert elrontottnak tekinthető minden, a mi bármi módon megrongálódott. Ezért ez a megjelölés magában foglalja nemcsak a megégett vagy eltört, hanem az elszakított és össze-vissza ütött és kiöntött vagy bármely módon megsértett és rosszabbá tett dolgot is. Végül azt is kimondták, hogy ha valaki idegen borba vagy olajba olyasvalamit öntött, a mi a bor vagy olaj természetes jóságát megrontotta, akkor a törvény ezen részénél fogva legyen felelős. Az 14 nyilvánvaló, hogy valamint az első fejezetnél fogva csak akkor felelős valaki, ha szándékosan vagy gondatlansádból ölt meg rabszolgát vagy négylábú állatot, úgy ezen fejezet alapján egyéb kárért is mindenki csak szándékosság és gondatlanság miatt felelős. De ezen fejezet szerint a dolognak nem azon évben, hanem a legutolsó harmincz napban kimutatható értékére marasztalandó el az, a ki a kárt okozta. És még a „legmagasabb" szó sem áll az érték mellett. De Sabinus 15 Joggal azt tartotta, hogy a becslésnek úgy kell történnie, mintha a .legmagasabb" szó itt is állana; a római nép ugyanis, a mely ezt a törvényt Aquilius tribunusnak indítványára hozta, megelégedett azzal, hogy ezt, a szót az első részben használta.

Egyébiránt e törvény alapján keresetnek csak akkor adtak 16 helyet, ha valaki tényleg testi behatással okozta a kárt. Ezért az ellen, ki más módon tett kárt, utilis (kiterjesztett) actio-t szoktak adm; pl. ha valaki idegen rabszolgát vagy barmot úgy elzárt, hogy éhen pusztult, vagy vonómarhát oly erősen hajtott, hogy összeroskadt, vagy barmot annyira űzött, hogy összeesett, vagy ha valaki idegen rabszolgát rávett, hogy fára mászszon fel. vagy kútba szálljon le, és az fel- vagy lemászás közben vagy halálát lelte, vagy testének valamely részén megsérült, akkor utilis actio-nak van ellene helye. De ha valaki idegen rabszolgát a hídról vagy a partról a folyóba dobott, és ez ott a vízbe fúlt, könnyen érthető- hogy a kárt a testi behatással, a ledobással okozta, s azért magából a lex Aquilia-ból felelős. De ha nem testi behatással okozta a kárt, vagy nem testet sértett

modo damnum alicui contigit, cum non sufficit neque directa neque utilis Aquilia, piacuit eum qui obnoxius fuerit in factum . actione teneri: vehiti si quis misericordia ductus alienum servum compeditum solverit, ut fugeret,

IV.

DE INIURIS.

Generaliter iniuria dicitur omno quod non iure fit: specialiter alias contumelia, quae a contemnendo dicta est, quam Graeci vfeiv appellant, alias culpa, quam Graeci rt(í/x/,j*ot dicunt, sicut in lege Aquilia damnum iniuria accipitur, alias iniquitas et iniustitia, quam Graeci itőixirtr vocant, cum cnim praetor vei iudex non iure

1 contra quem pronuntiat, iniuriam accepisse dicitur. Iniuria autem committitur non solum, cum quis pugno puta aut fustibus caesus vei etiam verberatus erit, sed etiam si cui convicium factum fuerit, sive cuius bona quasi debitoris possessa fuerint ab eo, qui intellegebat nihil eum sibi debere, vei si quis ad infamiam alicuius libellum aut carmen scripserit composuerit ediderit dolove malo fecerit, quo quid eorum fieret, sive quis matrem familias aut praetextatum praetextatamve adsectatus fuerit, sive cuius pudicitia attemptata esse dicetur: et denique aliis pluribus modis admitti iniuriam

2 manifestum est, Patitur autem quis iniuriam non solum per semet ipsum, sed etiam per liberos suos quos in potestate habet: item per uxorem suam, id enim magis praevaluit, itaque si filiae alicuius. quae Titio nupta est, iniuriam feceris, non solum filiae nomine tecum iniuriarum agi potest, sed etiam patris quoque et mariti nomine. contra autem, si viro iniuria facta sit, uxor iniuriarum agere non potest: defendi enim uxores a viris, non viros ab uxoribus aequum est, sed et socer nurus nomine, cuius vir in potestate

3 est, iniuriarum agere potest, Servis autem ipsis quidem nulla iniuria fieri intellegitur, sed domino per eos fieri videtur: non tamen isdem modis, quibus etiam per liberos et uxores. sed ita cum quid atrocius commissum fuerit et quod aperte ad contumeliam domini rescipit, veluti si quis alienum servum verbemeg. hanem máskép ejtett valakin kár, úgy hogy sem az eredeti, sem a kiterjesztett Aquiliai kereset nem felel meg, akkor az, a ki ebben vétkes, in factum actio alapján vonható felelősségre, pl. ha valaki a szánalomtól indíttatva összekötött idegen rabszolgát bilincseitől megszabadít, hogy megszökhessen.

IV.

A SÉRTÉSEK (JOGTALANSÁGOK).

Sértés (iniuria) általában mindaz, a mi nem történik jogosan, különösen pedig majd a becsületsértés (contumelia), a mi a megvetés szótól (a contemnemdo) nyerte nevét, és melyet a görögök pajkosságnak (v/inic:) hívnak, majd a gondatlanság (culpa), a mit a görögök jogtalanságnak (áóixrjia) mondanak, miként a lex Aquiliaban jogtalan kárról (damnum iniuriae) van szó, majd a méltánytalanság és igazságtalanság, melyet a görögök aSix'Vf r-nak (jogtalanság) hívnak; mert ha a praetor vagy bíró valaki ellen igazságtalan ítéletet hoz. akkor erről az mondható, hogy jogtalanságot szenvedett Sértést pedig nemcsak akkor követünk el, midőn valakit teszem 1 ököllel vagy furkóval leütünk, vagy akár csak megverünk, hanem akkor is. ha becstelenséget követünk el rajta; pl. ha valakinek vagyonát, mintha csak adósa volna, oly valaki foglalja le, a ki tudta hogy ez neki semmivel sem tartozik; vagy ha valaki más valakinek gyalázatára gúnyíratot vagy verset írt, szerkesztett, kiadott vagy rosszakaratúlag azon volt, hogy valami ilyesféle történjen, vagy ha valaki családanyát vagy szabad fiút vagy leányt vett üldözőbe vagy szemérmeik ellen merényletet követett el, és végre ismeretes hogy sértés sok egyéb módon is elkövethető, Sértést szenvedhet 2 valaki nemcsak a saját, hanem azon gyermekei személyében is, a kik hatalmában vannak; továbbá, a mi még fontosabb. neje személyében is. Ha tehát valakinek leányán, ki Titiusnak a neje, sértést követsz el. akkor nemcsak az asszony perelhet be téged sértés miatt, hanem atyja és férje is. De megfordítva, ha a férjen követsz el sértést, a nő nem indíthat a sértés miatt pert, mert az természetes, hogy a nó'ket férjeik megvédjék, de már az nem, hogy a férjeket nejük védje. Sőt az ipa is indíthat keresetet sértés miatt azon menyje nevében, kinek férje az ő hatalmában van. Magukon a :í rabszolgákon nem követhető ugyan el sértés, de úgy tekintjük, hogy az ő személyükben urukon követték el a sértést, csakhogy nem azokon a módokon, a melyeken a gyermekek és hitvesek személyében, hanem csak akkor, ha kelleténél kegyetlenebb bánásmódban részesülnek, és az nyilván az ura iránti megvetés nyilvá

raverit. et in hunc casum actio proponitur: at si quis servo convicium fccerit vei pugno eum percusserit. nulla in eum actio domino

4 competit. Si communi servo iniuria facta sit, aequum est non pro ea parte, qua dominus quisque est, aestimationem iniuriae fieri.

5 sed ex dominorum persona, quia ipsis fit iniuria. Quodsi usus fructus in servo Titii est. proprietas Maevii est, magis Maevio iniuria

6 fieri intellegitur. Sed si libero, qui tibi bona fide servit, iniuria facta sit, nulla tibi actio dabitur, sed suo nomine is experiri poterit: nisi in contumeliam tuam pulsatus sit, tunc enim competit et tibi iniuriarum actio. idem ergo est et in servo alieno bona fide tibi serviente. ut totiens admittatur iniuriarum actio. quotiens in tuam contumeliam iniuria ei facta sit.

7 Poena autem iniuriarum ex lege duodecim tabnlarum propter membrum quidem ruptum talio erat: propter os vero fractum nummariae poenae erant constitutae quasi in magna veterum paupertate. sed postea praetores permittebant ipsis qui iniuriam passi sunt eam aestimare. ut iudex vei tanti condemnet. quanti iniurlam passus aestimaverit. vei minoris. prout ei visum fuerit. secl poena quidem iniuriae, quae ex lege duodecim tabularum introduota est, in desuetudinem abiit: quam autem praetores introduxerunt. quae etiam honoraria appellatur. in iudiciis frequentatur. nam secundum gradum dignitatis vitaeque honestatem ereseit aut minuitur aestimatio iniuriae: qui gradus condemnationis et in servili persona non immerito servatur, ut aliud in servo actore. aliud in medii actus

8 homine, aliud in vilissimo vei compedito constituatur. Sed et lex Cornelia de inuiris loquitur et iniuriarum actionem introduxit. quae competit ob eam rem, quod se pulsatum quis verberatumve domumve suam vi introitum esse dicat. domum autem accipimus, sive in propria domo quis habitat sive in conducta vei gratis

9 sive hospitio receptus sit. Atrox iniuria aestimatur vei ex facto. velut si quis ab aliquo vulneratus fuerit vei fustibus caesus: vei cx loco, veluti si cui in theatro vei in foro vei in conspectu praetoris iniuria facta sit: vei ex persona, veluti si magistratus iniuriam passus fuerit, vei si senatori ab humili iniuria facta sit, aut parenti patronoque fiat a liberis vei libertis: aliter enim nítása czéljából történt. Pl. ha valaki idegen rabszolgát megvert, akkor ez esetben helye van a keresetnek, de ha valaki rabszolgáról gyalázót mond, vagy Ököllel megüti, akkor a rabszolga gazdáját nem illeti meg ellene kereset. Ha közös rabszolgán követik 4 el a sértést, akkor méltányos, hogy a sértés becsüje ne azon rész arányában történjen, a mely az egyes tulajdonosakat megilleti, hanem a tulajdonosok személyéből, minthogy rajtuk magukon követték el a sértést. Hogyha valamely rabszolgának haszonélvezete Titiusé, 5 a tulajdonjog meg Maeviusé, a sértés inkább Maeviuson tekinthető elkövetettnek. Do ha oly szabadon követték el a sértést, a ki ü neked jóhiszemben rabszolgáskodik. akkor te semmi keresetet sem nyersz, hanem ö a saját nevében indíthat keresetet, ha csak nem a te megcsúfitásodra verték meg. mert ekkor az actio iniuriarum téged is megillet. Ugyanez áll a neked jóhiszemben szolgáló idegen rabszolgáról is, hogy t. i. mindannyiszor megillet az actio iniuriarum, valahányszor téged csúfitó sértést követnek el rajta.

A sértések büntetése pedig a tizenkéttáblás törvény szerint T megrongált tagért forbát (talio) vala; csonttörésért pedig pénzbüntetéseket állapítottak meg. mintegy a régieknek nagy szegénysége miatt. De később a praetorok megengedték azoknak, a kik sértést szenvedtek volt, hogy ezt maguk megbecsüljék, úgy hogy a biró vagy annyiba marasztalt, a mennyire a sértést szenvedett fél azt becsülte, vagy kevesebbe, a mint hát jónak látta. A sértésnek az a büntetése már most, melyet a tizenkéttáblás törvény hozott be, a használatból kiment; a melyet pedig a praetorok hoztak be. és a melyet tisztinek is neveznek, az a bíróságoknál még gyakran előfordul. Mert a méltóság és a személyi állás fokához képest nagyobb vagy kisebb a jogtalanság becsűje. Az elmarasztalásnak ezt a fokozatát nem méltánytalanul tartják meg a rabszolgák személyére nézve is. úgy, hogy más határozmányok vannak az ügyvivő rabszolgára nézve, mások a középszerű állásúra nézve, mások a legsilányabbra vagy megkötözöttre. A lex Cornelia is szól a sérté- 8 sekről, s azt az actio iniuriarumot hozta be, a melynek akkor van helye, midőn valaki azt állítja, hogy öt megütötték, vagy megverték, vagy erőszakosan házába törtek. Háza alatt pedig értjük azt, a hoi valaki lakik, akár saját házában lakik, akár bérért vagy ingyen lakik, vagy a hova vendégül befogadták. Súlyosnak minősül a '.) sértés vagy a tett alapján, pl. ha valaki valakit megsebesített vagy furkóval megvert, vagy a hely miatt pl. ha valakin a szinházban vagy nyilvános téren, vagy a praetor szemeláttára követték el a sértést, vagy a személy szerint, pl. ha magistratus szenvedett sértést, vagy ha senatort sértett meg alacsonyabb rendű, vagy szülőjét vagy

« PreviousContinue »