Page images
PDF
EPUB

mában vannak, ha ezektől valamit eltulajdonítanak, lopást követnek ugyan el, és a dolog lopottá minősül, (res furtiva-vá lesz), s azért senkitől sem birtokolható el, mielőtt a tulajdonos hatalmába vissza nem tér; de lopási kereset még sem támad, minthogy köztök álta lában semmi okból sem támadhat kereset; ha pedig ez a lopás (14) más valakinek segélyével és tanácsával történt, akkor ez ellen, mivel lopás csakugyan elkövettetett, a lopási keresetnek teljes joggal helye van, minthogy tényleg az ő segélyével és tanácsával történt a lopás.

A lopási kereset pedig azt illeti meg, a kinek a dolog épségben 13(15) maradása érdekében áll még, ha nem is ő a tulajdonosa. A tulajdonost is tehát csak akkor illeti meg, ha érdekében áll, hogy a dolog el ne veszszen. Ezért kétségtelen, hogy a hitelező a lopott zálog 14(16) miatt megindíthatja az actio furti-t, habár fizetőképes adósa van is, mivel előnyösebb reá nézve, ha záloggal biztosíthatja magát, mint ha személyes keresetet kell indítania, még pedig olyannyira, hogy még az esetben is megilleti a hitelezőt az actio furti, ha maga az adós lopta is el a dolgot. Ha a ruhatisztitó mosás és gondozás, vagy a 15(17) szabó megvarrás végett bizonyos meghatározott bérért ruhát vett át, s ezt tőle ellopták, akkor őt illeti meg a lopási kereset, nem a tulajdonost, mivel a tulajdonosnak nincs érdekében, hogy a dolog el ne vesszen, hiszen ő a maga dolgát a bérszerződés alapján indított keresettel a ruhamosón vagy szabón veheti meg. Sőt a jóhiszemű vevőt is, ha a dolgot, melyet megvett volt, tőle ellopták, ép úgy megilleti a lopási kereset, mint a hitelezőt, noha ő nem tulajdonos. De a ruhatisztítót és szabót csak akkor illeti meg a lopási kereset, ha fizetőképesek, azaz ha a tulajdonosnak a dolog értékét meg tudják fizetni; mert ha fizetni nem tudnak, akkor, minthogy a magáét rajtuk nem veheti meg, magát a tulajdonost illeti meg a lopási kereset, mivel ez esetben ő neki áll érdekében, hogy a dolog sértetlen maradjon. Ugyanez áll, ha a ruhatisztító vagy szabó csak részben fizetőképesek. A mit a ruhatisztítóról és a szabóról mond- 16(18) tunk, azt a régiek átviendőnek tartották arra is, a ki a dolgot haszonkölcsönbe kapta: mert valamint az a ruhamosó azért, mert bért kap, felelős az őrizetért, akként az is, a ki abban az előnyben részesül, hogy a dolgot használhatja, köteles az őrizetért helyt állani. De mi gondoskodásunkban döntvényeink közt ezt is megjavítottuk úgy, hogy most a tulajdonos akaratától függ, vajjon a haszonkölcsön-keresetet (actio commodati) kivánja-e támasztani az ellen, a kinek a dolgot haszonkölcsönbe adta, avagy a lopásit (actio furti) az ellen, a ki a dolgot ellopta; ha azonban a kettő közül egyiket már választotta, nem folyamodhatik többé a másik kereset

adversus eum qui rem utendam accepit. ipsi quidem nullo modo competere posse adversus furem furti actionem, eum autem, qui pro re commodata convenitur, posse adversus furem furti habere actionem, ita tamen, si dominus sciens rem esse subreptam adversus eum cui res commodata fuit pervenit: sin autem nescius et dubitans rem non esse apud eum commodati actionem instituit, postea autem re comperta voluit remittere quidem commodati actionem, ad furti autem pervenire, tunc licentia ei concedatur et adversus furem venire nullo obstaculo ei opponendo, quoniam incertus constitutus movit adversus eum qui rem utendam accepit commodati actionem (nisi domini ab eo satisfactum est: tunc etenim omnimodo furem a domino quidem furti actione liberari, suppositum autem esse ei, qui pro re sibi commodata domino satisfecit), cum manifestissimum est, etiam si ab initio dominus actionem instituit commodati ignarus rem esse subreptam, postea autem hoc ei cognito adversus furem transivit, omnimodo liberari eum qui rem commodatam accepit, quemcumque causae exitum dominus adversus furem habuerit: eadem definitione optinente, sive in partem sive in solidum solvendo sit is qui rem commodatam ac17(19) cepit. Sed is, apud quem res deposita est, custodiam non praestat, sed tantum in eo obnoxius est, si quid ipse dolo malo fecerit: qua de causa si res ei subrepta fuerit, quia restituendae eius nomine depositi non tenetur nec ob id eius interest rem salvam esse, furti 18(20) agere non potest, sed furti actio domino competit. In summa sciendum est quaesitum esse, an impubes rem alienam amovendo furtum faciat. et placet, quia furtum ex affectu consistit, ita demum obligari eo crimine impuberem, si proximus pubertati sit et ob id intel19 (21) legat se delinquere. Furti actio sive dupli sive quadrupli tantum ad poenae persecutionem pertinet: nam ipsius rei persecutionem extrinsecus habet dominus, quam aut vindicando aut condicendo potest auferre. sed vindicatio quidem adversus possessorem est, sive fur ipse possidet sive alius quilibet: condictio autem adversus ipsum furem heredemve eius, licet non possideat, competit.

hez, ha a választást meg is bánta. Ha tehát egyszer a lopási keresetet választotta, akkor az, a ki a dolgot használat végett kapta, egészen felszabadul; ha pedig a haszonkölcsönbe adó az ellen fordúl, a ki a dolgot használatra kapta, akkor már semmikép sem illeti őt meg a tolvaj ellenében a lopási kereset; ellenben az, a kit a haszonkölcsönbe adott dologért beperelt, támaszthatja a tolvaj ellen a lopási keresetet, de csak akkor, ha a tulajdonos a dolog ellopatásáról tudott, és mégis őt perelte, a kinek a dolgot haszonkölcsönbe adta. De ha a tulajdonos ezt nem tudja, ha kétkedik, hogy a dolog nincs nála, és ezért támasztotta a haszonkölcsön alapján a keresetet, később pedig a tényállást megismeri, és az actio commodati-t abba akarja hagyni s a tolvaj ellen akar fordulni, akkor megadandó neki ez a szabadság, és semmi akadályt sem kell eléje gördíteni, hogy a tolvaj ellen is perre kelhessen, minthogy azért támasztotta ez ellen, a ki a dolgot használatra kapta volt, a haszonkölcsön alapján a keresetet, mert a tényállás iránt kétségben volt. Máskép áll a dolog, ha ez kielégítette a tulajdonost; mert ekkor a tolvaj a tulajdonos részéről megindítható actio furti alól egészen felszabadul, ellenben megtámadhatja őt az, a ki a haszonkölcsönbe kapott dologért a tulajdonost kielégítette. De nyilvánvaló, hogy, ha a tulajdonos kezdetben az actio commodati-t indította, nem tudván, hogy a dolgot ellopták, később pedig, míkor ez tudomására jutott, a tolvaj ellen fordult, az, a ki a dolgot haszonkölcsönbe kapta, teljesen felszabadul, bármily kimenetelű is a tulajdonosnak a tolvaj elleni pere; és ugyanaz a szabály akkor is, ha akár részben, akár teljesen fizetésképtelen az, a ki a dolgot haszonkölcsönbe kapta. Az, a kinél va- 17(19) lamely dolgot leteszünk, az őrizetért nem felelős, hanem csak azért a kárért felel, a mit szándékosan maga követ el. Ezért, ha a dolgot tőle ellopták, minthogy a letét alapján a dolognak visszaadására nem kötelezhető, s ennélfogva a dolog érintetlenül maradásán érdeke nincs, a tolvaj ellen nem léphet fel, hanem a lopási kereset a tulajdonost illeti meg. Végül tudni kell, hogy felmerült a kérdés, 18(20) vajjon a serdületlen idegen dolog elvételével elkövet-e lopást. Szabály az, hogy mivel a lopás szándékot tételez fel, a serdületlen az ilyen bűntett alapján csak akkor vonható felelősségre, ha a serdültséghez közel van, s ennélfogva tudja, hogy büntettet követ el. A 19 (21) lopási kereset, akár kétszeres, akár négyszeres, csak büntetést czéloz, mert magának a dolognak megszerzésére még azonkivül is joga van a tulajdonosnak, és vagy vindicatióval vagy condictióval szerezheti meg. De a vindicatiónak csak a birtokos ellen van helye, akár maga a tolvaj birtokolja, akár bárki más; a condictio pedig maga a tolvaj vagy örököse ellen indítható meg, még ha nem is birtokol.

II.

VI BONORUM RAPTORUM.

Qui res alienas rapit, tenetur quidem etiam furti (quis enim magis alienam rem invito domino contrectat, quam qui vi rapit? ideoque recte dictum est, eum improbum furem esse): sed tamen propriam actionem eius delicti nomine praetor introduxit, quae appellatur vi bonorum raptorum et est intra annum quadrupli, post annum simpli. quae actio utilis est, etiamsi quis unam rem licet minimam rapuerit. quadruplum autem non totum poena est et extra poenam rei persecutio, sicut in actione furti manifesti diximus: sed in quadruplo inest et rei persecutio, ut poena tripli sit, sive comprehendatur raptor in ipso delicto sive non. ridiculum est enim levioris 1 esse condicionis eum qui vi rapit, quam qui clam amovet. Quia tamen ita competit haec actio, si dolo malo quisque rapuerit: qui aliquo errore inductus suam rem esse et imprudens iuris eo animo rapuit, quasi domino liceat rem suam etiam per vim auferre possessoribus, absolvi debet. cui scilicet conveniens est nec furti teneri eum. qui eodem hoc animo rapuit. sed ne, dum talia excogitentur, inveniatur via, per quam raptores impune suam exerceant avaritiam: melius divalibus constitutionibus pro hac parte prospectum est, ut nemini liceat vi rapere rem mobilem vel se moventem, licet suam eandem rem existimet: sed si quis contra statuta fecerit, rei quidem suae dominio cadere, sin autem aliena sit, post restitutionem etiam aestimationem eiusdem rei praestare. quod non solum in mobilibus rebus, quae rapi possunt, constitutiones optinere censuerunt, sed etiam in invasionibus, quae circa res soli fiunt, ut ex hac causa 2 omni rapina homines abstineant. In hac actione non utique spectatur rem in bonis actoris esse: nam sive in bonis sit sive non sit, si tamen ex bonis sit, locum haec actio habebit. quare sive commodata sive locata sive etiam pignerata sive deposita sit apud Titium sic, ut intersit eius eam non auferri, veluti si in re deposita culpam quoque promisit, sive bona fide possideat, sive usum fructum in ea quis habeat vel quod aliud ius, ut intersit eius non rapi: dicendum est, competere ei hanc actionem, ut non dominium accipiat, sed

II.

AZ ACTIO VI BONORUM RAPTORUM.

(A rablás.)

A ki idegen dolgokat rabol, szintén beperelhető a lopási kereresettel (mert ki tulajdonit el inkább idegen dolgot a tulajdonos akarata ellenére, mint az, aki erőszakkal elrabolja? s azért helyesen szokták mondani, hogy az ilyen szemtelen tolvaj); de a praetor mégis külön keresetet hozott be erre a vétségre. Ennek neve: actio vi bonorum raptorum, s egy éven belül négyszeresre, egy év után egyszeresre megy. Ez a kereset megindítható, ha valaki csak egyetlen egy dolgot, is, bármily csekély is az, rabolt. A négyszeres azonban nem csupán büntetés, a hol ezen a büntetésen kivül a dolog iránt is lehetne még perelni, mint a hogy azt a tettenért tolvaj elleni keresetről mondottuk, hanem a négyszeresben benne van már a dolog megszerzése is, úgy hogy a büntetés csak a háromszoros akár rajtakapták a rablót a büntényen, akár nem ; mert nevetséges volna, hogy jobban járjon az, aki rabol, mint az alattomos tolvaj. De mivel e kere- 1 setnek csak akkor van kelye, ha valaki gonosz szándékkal rabolt ; ezért fel kell menteni azt, a ki abban a tévedésben volt, hogy a dolog az övé, s a jogban járatlan levén, azon hiszemben rabolt, hogy mint tulajdonosnak erőszakkal is el szabad vennie a maga dolgát a birtokostól. Ennek megfelelően természetesen lopási keresetnek nincs helye az ellen, aki ugyanily hiszemben rabolt. De hogy ilyen megfontolások utat ne nyissanak, melyen a rablók bírvágyukat büntetlenül kielégithetnék, császári constitutiók e részben jobban gondoskodtak, hogy senkinek se legyen szabad ingó vagy önmagától mozgó dolgot erőszakkal elvenni, még ha azt hiszi is, hogy az a dolog az övé; hanem ellenkezőleg az, aki e rendelet ellenére cselekszik, elveszti a dolgon tulajdonát, ha pedig a dolog nem az övé, akkor a visszaadáson kivül még a dolog értékét is tartozik szolgáltatni. Ezt a constitutiók nemcsak ingókra, a melyek elrabolhatók, hanem a telkeknél előfordulni szokott erőszakos elfoglalásokra is alkalmazandónak tartották, hogy az emberek ez okból minden rablástól tartózkodjanak. E keresetnél természetesen nem vagyunk 2 tekintettel arra, vajjon a dolog felperes vagyonához tartozik-e ; mert akár tartozik a vagyonához, akár nem, helye van e keresetnek mihelyt vagyonából való. Ezért akár haszonkölcsön alapján, akár bérben, akár zálogban, akár letétben van is a dolog Titiusnál; úgy hogy érdekében áll, hogy a dolgot tőle el ne vegyék, pl. ha a letett dolog iránt gondatlanságért is felelősséget vállal, akár továbbá jó

« PreviousContinue »