Page images
PDF
EPUB

szerez. Hogy közös rabszolga a tulajdoni részek arányához képest 3 urainak szerez, az bizonyos, kivéve, hogy a mit külön megnevezve csak az egyik részére stipulál, vagy átadás utján kap, azt egyedül annak az egynek szerzi meg, pl. ha igy stipulál: ..fogadod-e, hogy uramnak, Titiusnak adsz Y" És ha a rabszolga az egyik urnak parancsára stipulált, akkor, noha azelőtt kétséges vala, döntvényünk nyomán most az a szabály, hogy csak annak szerez, a ki neki megparancsolta, hogy ezt tegye, a mint ezt már fentebb is mondtuk,

XXIX.

MIK ÉPEN SZŰNIK MEG A KÖTELEM.

Megszűnik minden kötelem annak teljesítésével, a mivel tartozunk, vagy ha valaki a hitelező beleegyezésével a helyett más valamit teljesít, És nem is tesz különbséget, hogy ki teljesít, vajjon . maga az, a ki tartozik, vagy helyette más valaki; mert felszabadul akkor is, ha más valaki teljesít, akár az adós tudtával, akár tudta nélkül, vagy akarata ellenére történik is a teljesítés. Továbbá, ha a főadós teljesít, azok is felszabadulnak, a kik érte jótállottak, És ez örténik megfordítva is. ha a kezes fizet: mert nemcsak önmaga szabadul fel, hanem a főadós is. Megszűnik továbbá a kötelem az 1 acceptilatióval. Az acceptilatio ugyanis jelképes teljesítés. Mert ha Titius azt, a mi neki szóbeli kötelemnél fogva jár. el akarja engedni, az úgy történhetik meg, hogy nyugodtan tűri, hogy az adós a következő szavakat mondja: „A mit neked ígértem volt, megkaptad-e ?;i és Titius erre azt feleli: ,.megkaptam". De az elfogadás görögül is történhetik, ha csak úgy történik, mint latin szavakkal szokott: „l'y/ig Xafiv>v ői.vánta. táaa\ l'/u Xagúv" („ennyi dénárt megkapott nak elfogadsz-e? elfogadom".) Ilyen módon, miként mondtuk, csak azok a kötelmek szűnnek meg, a melyek szóbelileg jöttek létre, de a többiek nem; mert a következetesség azt hozza magával, hogy a szavak által létrejött kötelmeket más szavakkal fel lehessen oldani. De azt is, a mivel más czímen tartozik valaki, lehet stipulatio tárgyává tenni, s acceptilatióval megszűntetni. Valamint pedig a tartozást részenként is lehet érvényesen fizetni, akként acceptilatio is történhetik az adósság egy részére. Létrejött egy stipulatio, 2 melyet közönségesen Aquiliana-nak neveznek, a mely stipulatióval elérhető, hogy mindenféle kötelmet stipulatio tárgyává lehet tenni, és acceptilatioval feloldani. Az Aquiliana stipulatio ugyanis megújít minden kötelmet, s Gallus Aquilius következőleg szerke.sztetet azt meg: ,Bárminek adásával vagy megtételével tartozol is nekem. vagy

'oportebit praesens in diemve quarumque rerum mihi tecum 'actio quaeque abs te petkio vei adversus te persecutio est, ent 'quodque tu meum habes tenes possides possideresve dolove 'malo fecisti. quo minus possideas: quanti quaeque earum rerum 'res erit. tantam pecuniam dari stipulatus est Aulus Agerius, spo'pondit Numerius Negidius'. item e diverso Numerius Negidius inter^ vogavit Aulum Agerium: 'quidquid tibi hodierno die per Aquilianam 'stipulationem spopondi, id omne habesne acceptum?' respondit

3 Aulus Agerius: 'habeo aceeptumque tuli'. Praeterea novatione tollitur obligatio. veluti si id, quod tu Seio debeas, a Titio dan stipulatus sit. nam interventu novae personae nova nascitur obligatio et prima tollitur translata in posteriorem, adeo ut interdum. licet posterior stipulatio inutilis sit, tamen prima novationis iure tollatur. veluti si id, quod Titio tu debebas, a pupillo sine tutoris auctoritate stipulatus fuerit, quo casu res amittitur: nam et prior debitor liberatur et posterior obligatio nulla est. non idem iuris est, si a servo quis stipulatus fuerit: nam tunc prior proinde . obligatus manet, ac si postea a nullo stipulatus fuisset. sed si eadem persona sit, a qua postea stipuleris, ita demum novatio fit, si quid in posteriore stipulatione novi sit, forte si condicio aut dies aut fideiussor adiciatur aut detrahatur. quod autem diximus, si condicio adiciatur, novationem fieri, sic intellegi oportet, ut ita dicamus factam novationem, si condicio extiterit: alioquin si defecerit,

3a durat prior obligatio. Sed cum hoc quidem inter veteres constabat tunc fieri novationem, cum novandi animo in secundam obligationem itum fuerat: per hoc autem dubium erat, quando novandi animo videretur hoc fieri, et quasdam de hoc praesumptiones alii in aliis casibus introducebant: ideo nostra processit constitutio, quae apertissime definivit tunc solum fieri novationem, quotiens hoc ipsum inter contrahentes expressum fuerit, quod propter novationem prioris obligationis convenerunt, alioquin manere et pristinam obligationem et secundam ei accedere, ut maneat ex utraque causa obligatio secundum nostrae constitutionis deRnitiones.

4 quas licet ex ipsius lcctione apertius cognoscere. Hoc amplius eae obligationes. quae consensu contrahuntur, contraria voluntate dissolvuntur. nam si Titius et Seius inter se consenserunt, ut fundum Tusculanum emptum Seius haberet centum aureorum. deinde re nondum secuta, id est neque pretio soluto neque fundo tradito. fogsz tartozni nekem most vagy bizonyos napon, s a mi iránt nekem ellened keresetem van, és a mit tőled követelhetek kérhetek vagy fogok követelhetni vagy kérhetni, s a mi dolgom csak van nálad, birlalod. birtokolod, birtokolnád, vagy csalárd uton elérted, hogy már nem birtokolod: a mennyi és a milyen e dolgok összege, annyi pénznek adását stipulálta magának Aulus Agerius, fogadta Numerius Negidius.* Epúgy fordítva meg Numerius Negidius kérdezte Aulus Ageriustól: ,Mindazt, a mit neked a mai napon az Aquiliana stipulatióval fogadtam, megkaptad-e?" mire Aulus Agerius feleli: „megkaptam és felvettem.* Azonkivül megszűnik a kötelem ujítás által, pl. ha annak 3 megadását, a mivel te tartozol Seiusnak, Titiussal stipulálja magának, Mert uj személy közbelépésével új kötelem keletkezik, s az első, átvitetvén az utóbbiba, megszűnik olyannyira, hogy, bár néha az utóbbi stipulatio érvénytelen, az első az újításnál fogva mégis feloldatik, pl. ha azt, a mivel te Titiusnak tartozol, ő serdületlentől stipulálta magának a gyám hozzájárulása nélkül, esetben a tárgy elvész, mert egyrészt az előbbi adós felszabadul, másrészt meg az utóbbi kötelem semmis. Nem ugyanez a szabály, ha valaki rabszolgától stipulál; mert ilyenkor az előbbi ép kötelezve marad, mintha utóbb nem is történt volna semmiféle stipulatio. De ha ugyanaz a személy az, kitől utóbb stipulálsz, úgy csak akkor történik újítás, ha az utóbbi stipulatióban valami új foglaltatik, teszem, ha föltétel vagy időhatározmány vagy kezes kerül még hozzá, vagy esik el. A mit pedig arra nézve mondtunk, hogy. ha föltétel kerül hozzá, újítás történik, ezt úgy kell érteni, hogy újításról csak akkor lehet szó, ha a feltétel beáll; mert egyébként, ha elmarad, fenmarad az előbbi kötelem. De minthogy a régieknél 3a szabály volt, hogy újítás akkor történik, midőn újítási szándékkal más kötelemre térnek át, ekképen pedig kétséges vala, mikor lehet mondani, hogy valami újítási szándékkal történt, és némelyek ez iránt az esetek különféleségéhez képest különböző vélelmeket állítottak fel: ezért constitutiót bocsátottunk ki, a mely egész világosan elrendelte, hogy csak akkor történik újítás, a mikor a szerződő felek ezt határozottan kijelentik, hogy az előbbi kötelem megújítása czéljából szerződnek, különben fenmarad az előbbi kötelem, és hozzájárul még a második is úgy, hogy constitutiónk rendelkezése szerint mindkét czímen áll fenn kötelem, a mit a constitutio elolvasásából bővebben megtudhatunk, Annál inkább megszűn- 4 nek a puszta megegyezésből létrejött kötelmek ellenkező akarat által. Mert ha Titius és Seius egymás közt megegyeztek, hogy Seius a tusculanumi telket száz aranyért megveszi, azután pedig, még mielőtt ez megtörtént, azaz mielőtt az árt megfizette, vagy a telket

Besnyö: lustinianus institutiói. 17

placuerit inter eos, ut discederötur ab emptione et venditione, invicem liberantur. idem est et in conductione et locatione et omnibus contractibus. qui ex consensu descendunt, sicut iam dictum est,

LIBER QUARTUS:

I .

DE OBLIGATIONIBUS QUAE EX DELICTO NASCUNTUR.

Cum expositum sit superiore libro de obligationibus ex contractu et quasi ex contractu, sequitur ut de obligationibus ex maleficio dispiciamus. sed illae quidem. ut suo loco tradidimus, in quattuor genera dividuntur: hae vero unius generis sunt, nam omnes ex re nascuntur, id est ex ipso maleficio. veluti ex furto aut rapina aut damno aut iniuria,

1 Furtum est contrectatio rei fraudulosa vei ipsius rei vei etiam usus eius possessionisve, quod lege naturali prohibitum est ad

2 mittere. Furtum autem vei a furvo id est nigro dictum est, quod clam et obscure fit et plerumque nocte: vei a fraude: vei a ferendo, id est auferendo: vei a Graeco sermone, qui <p«p«s appellant fures.

3 immo etiam Graeci «7id zov figeiv fúnac; dixerunt, Furtorum autem genera duo sunt, manisfetum et nec manifestum. nam conceptum et oblatum species potius actionis sunt furto cohaerentes quam genera furtorum, sicut inferius apparebit, manifestus fur est, quem Graeci én' avzorfwpro appellant: nec solum is qui in ipso furto deprebenditur, sed etiam is qui eo loco deprehenditur. quo fit, veluti qui in domo furtum fecit et nondum egressus ianuam deprebensus fuerit, et qui in oliveto olivarum aut in vineto uvarum furtum fecit, quamdiu in eo oliveto aut in vineto fur deprehensus sit:immo ulterius furtum manifestum extendendum est, quamdiu eam rem fur tenens visus vei deprehensus fuerit sive in publico sive in privato vei a domino vei ab alio, antequam eo pervenerit, quo perferre ac deponere rem destinasset, sed si pertulit quo destinavit, tametsi deprebendatur cum re furtiva, non est manifestus fur. nec manifestum furtum quid sit, ex his quae diximus intellegitur: nam quod manifestum non est, id scilicet nec manifestum est, neki átadták, megegyezés jött létre köztük, hogy az adásvételtől elállanak, akkor kölcsönösen felszabadulnak, Ugyanez áll a bérszerződésnél, és mindazon szerződéseknél, melyek, miként már mondottuk, puszta megegyezésből keletkeznek,

NEGYEDIK KÖNYV.

I.

VÉTSÉGBŐL EREDŐ KÖTELMEK.

Miután az előbbi könyvben a szerződésből és a szerződésszerű jogviszonyokból eredő kötelmeket fejtegettük, következik, hogy a vétségekből származó kötelmeket vizsgáljuk, Míg azokat, miként azt a maga helyén előadtuk, négy osztályba osztottuk fel. addig ezek csak egy osztályt alkotnak, mert valamennyi a „dologból' keletkezik, azaz magából a vétségből, pl. lopásból, vagy rablásból, vagy kártételből, vagy szándékos sértésből.

A lopás dolognak csalárd eltulajdonítása, és pedig vagy 1 magának a dolognak, vagy használatának is, vagy birtokának: ezt természeti törvény is tiltja, Lopásnak (furtum) pedig nevezték vagy a furvustól. az az feketétől, minthogy alattomban és setétben történik, még pedig többnyire éjjel; vagy a csalárdságtól (a fraude); vagy az elviteltől, azaz elvevéstől (a ferendo, id est auferendo, eltolástól); vagy a görög nyelvből, a kik Bf/-(.)pa'I-nak nevezik a tolvajt; sőt a görögök is mondják „anó zov <p'ouv (fi">ocega,[&z elviteltől nyerték a tolvajok nevüket, A lopásnak pedig két neme van. 3 rajta kapott, és rajta nem kapott; a lopott dolog megtalálása és átadása inkább a lopással összefüggő keresetnek a fajai, mint magának a lopásnak, miként az alább ki fog tűnni. Rajta kapott tolvaj az, kit a görögök ín> tororfr'íw/'-nak (tetten értnek^ neveznek: és nemcsak az. a kit magán a lopáson kapnak rajta, hanem az is. a kit azon a helyen érnek, a hol a lopás törtónt: pl. az, a ki a házban lopást követett el. s még mielőtt az ajtón kilépett volna, ott kapták, vagy a ki olajfaültetvényben olivákat, vagy a szőlőben szőlőt lopott, és még az olajfaültetvényben vagy a szőlőben fogják el. Sőt a tettenért lopás még tovább is kiterjesztendő, ha akár a tulajdonos, akár más valaki, akár nyilvános, akár magánhelyen a tolvajt azzal a dologgal látja, vagy őt így megfogja, mielőtt odaérkezett, a hová a dolgot el akarta vinni vagy rejteni. De ha odavittte, a hová szánta, akkor, noha a lopott dologgal együtt fogták el, nem tettenért tolvaj. Hogy mi a tetten nem ért lopás, az kitűnik azokból, a miket mondottunk: mert a melyik nem manifestum (tetten

« PreviousContinue »