Page images
PDF
EPUB

gotia gesserit, ultro citroque inter eos nascuntur actiones, quae appellantur negotiorum gestorum: sed domino quidem rei gestae adversus eum qui gessit directa competit actio, negotiorum autem gestori contraria. quasex nullo contractu proprie nasci manifestum est: quippe ita nascuntur istae actiones, si sine mandato quisque alienis negotiis gerendis se optulerit: ex qua causa ii quorum negotia gesta fuerint etiam ignorantes obligantur. idque utilitatis causa receptum est, ne absentium, qui subita festinatione coacti nulli demandata negotiorum suorum administratione peregre profecti essent. desererentur negotia: quae sane nemo curaturus esset, si de eo quod quis impendisset nullam habiturus esset actionem. sicut autem is qui utiliter gesserit negotia habet obligatum dominum negotiorum. ita et contra iste quoque tenetur. ut administrationis rationem reddat. quo casu ad exactissimam quisque diligentiam compellitur reddere rationem: nec sufficit talem diligentiam adhibere, qualem suis rebus adhibere soleret, si modo alius dili•2 gentior commodius administraturus esset negotia. Tutores quoque, qui tntelae iudicio tenentur. non proprie ex contractu obligati intelleguntur (nullum enim negotium inter tutorem et pupillum contrahitur): sed quia sane non ex maleficio tenentur, quasi ex contractu teneri videntur. et hoc autem casu mutuae sunt actiones: non tantum enim pupillus cum tutore habet tutelae actionem. sed et ex contrario tutor cum pupillo habet contrariam tutelae, si vei impenderit aliquid in rem pupilli vei pro eo fuerit obligatus aut

3 rem suam creditori eius obligaverit. Item si inter aliquos communis sit res sine societate, veluti quod pariter eis legata donatave esset, et alter eorum alteri ideo teneatur communi dividundo iudicio, quod solus fructus ex ea re perceperit, aut quod socius eius in eam rem necessarias impensas fecerit: non intellegitur proprie ex contractu obligatus esse. quippe nihil inter se contraxerunt: sed quia non ex maleficio tenetur, quasi ex contractu teneri vide

4 tur. Idem iuiis est de eo. qui coheredi suo familiae erciscundae

5 iudicio ex his causis obligatus est. Heres quoque legatorum nomine non proprie ex contractu obligatus intellegitur (neque enim cum herede neque cum defuncto ullum negotium legatarius ges

6 sisse proprie dici potest): et tamen, quia ex maleficio non est obligatus heres. quasi ex contractu debere intellegitur. Item is ^cui quis per a ki az ügyet vitte a fejkereset (actio directa) illeti meg. az ügyvivőt pedig az ellenkereset (actio contraria). Hogy ezek tulajdonképen nem szerződésből keletkeznek, az nyilvánvaló, mert e keresetek csak akkor keletkeznek, ha valaki megbízás nélkül vállalkozott idegen ügyek vitelére ; ez okból azok, a kiknek ügyeit vitte, bár nem is tudnak erről, köteleztetnek. És ezt czélszerüségi szempontból fogadták el, hogy a távollevőknek, kiknek nagy sietve el kellett utazniok, a nélkül hogy ügyeik ellátását valakire bízhatták volna, ügyei egészen elhagyatva ne legyenek, mert bizonyára senki sem törődne velük, ha az iránt, a mit rá költött, semmi keresetet sem támaszthatna. A mint pedig annak, ki hasznosan vitte az ügyeket, az ügyek ura le van kötelezve, úgy viszont ő is köteles számot adni az ügykezelésről. És ez esetben mindenki a legteljesebb gondosságról tartozik számot adni: és nem is elegendő oly gondosságot ráfordítani, a minőt saját ügyeire szokott fordítani, ha valaki gondosabban, helyesebben vihette volna az ügyeket. A gyámok is, kik 2 a gyámkeresettel (actio tutelae) vonhatók felelősségre, tulajdonképen nem szerződés alapján vannak kötelezve, (hiszen gyám és gyámolt között semmiféle ügylet sem jön létre): de mivel nyilván nem vétségből köteleztetnek, mintegy szerződésből vehetők kötelezetteknek. És ebben az esetben is kölcsönösek a keresetek, mert nemcsak a gyámoltat illeti a gyámkereset a gyám ellen, hanem viszont a gyámot is a gyámsági ellenkeresct (actio tutelae contraria) a gyámolt ellen, ha a gyámolt érdekében valami költsége volt. vagy érte magát kötelezte, vagy saját dolgát a gyámolt hitelezőjének lekötötte. Továbbá, ha valamely dolog a nélkül, hogy társasági szerződés ,*{ volna köztük, közösen többeké, pl. a mit nekik együtt hagyományoztak vagy ajándékoztak, akkor egyik a másiknak a közös dolognak felosztását czélzó keresetnél fogva (actio communi dividundoi felel, hogyha egymaga húzta annak a dolognak gyümölcseit, vagy hogyha társa egymaga tett a dologra szükséges kiadásokat. Tulajdonképen ez sem tekinthető szerződés alapján kötelezettnek, hiszen egymással semmiféle szerződést sem kötöttek, de mivel kötelezettsége nem vétségből ered. mintegy szerződésből vehető kötelezettnek. Ugyanez áll arról, a kinek kötelezettsége társörökösének örökségi 4 osztálykeresete alapján (actio familiae herciscundae) hason okokból származik. Az örökös is a hagyományok tekintetében tulajdon- 6 kép nem szerződésből van kötelezve, (mert nem lehet mondani, hogy a hagyományos az örökössel, vagy az örökhagyóval valami ügyletet kötött volna). és mégis, mivel az örökös nem vétségből van kötelezve, tartozása mintegy szerződésből származónak tekinthető. Továbbá az is, a kinek valaki tévedésből tartozatlant fizet, mintegy U errorem non debitnm solvit. quasi ex contractu debere videtur. adeo enim non intellegitur proprie ex contractu obligatus, ut. si oertiorem rationem sequamur, magis ut supra diximus ex distractu, quam ex contractu possit dici obligatus esse: nam qui solvendi animo pecuniam dat, in hoc dare videtur, ut distrahat potius negotium quam contrahat. sed tamen proinde is qui accepit obli7 gatur, ac si mutuum illi daretur, et ideo condictione tenetur. Ex quibusdam tamen causis repeti non potest, quod per errorem non debitum solutum sit.sic namque definiveruut veteres: ex quibus causis infitiando lis ereseit, ex his causis non debitum solutum repeti non posse, veluti ex lege Aquilia, item ex legato. quod veteres quidem in his legatis locum habere voluerunt, quae certa constituta per damnationem cuicumque fuerant legata: nostra autem constitutio oum unam naturam omnibus legatis et fideicommissis indulsit. huiusmodi augmentum in omnibus legatis et fideicommissis extendi voluit: sed non omnibus legatariis praebuit, sed tantummodo in his legatis et fideicommissis, quae sacrosanctis ecclesiis ceterisque venerabilibus locis. quae religionis vei pietatis intuitu honorificantur, derelicta sunt, quae si indebita solvantur, non repetuntur.

XXVIII

PER QUAS PERSONAS NOBIS OBLIGÁTUL ADQUIRITUR.

Expositis generibus obligationum, quae ex contractu vei quasi ex contractu nascuntur, admonendi sumus adquiri vobis non solum per vosmet ipsos. sed etiam per eas quoque personas. quae in vestra potestate sunt, veluti per servos vestros et filios: ut tamen, quod per servos quidem vobis adquiritur, totum vestium fiat. quod autem per liberos, quos in potestate habetis, ex obligatione fuerit adquisitum, hoc dividatur secundum imaginem rerum proprietatis et usus fructus. quam nostra diserevit constitutio: ut, quod ab actione commodum perveniat, huius usum fructum quidem habeat puter. proprietas autem filio servetur. scilicet patre actionem

1 movente secundum novellae nostrae constitutionis divisionem. Item per liberos homines et alienos servos. quos bona fide possideti.s. adquiritur vobis. sed tantum ex duabus causis. id est si quid ex

2 operis suis vei ex re vestra adquirant. Per eum quoque servum in quo usum fiuctum vei usum habetis, similiter ex duabus istis contractusból tartozik. Mert tulajdonkép szerződésből kötelezettnek annyira nem tekinthető, hogy. ha mélyebben vizsgáljuk az esetet, mint fentebb mondtuk, inkább kötelem feloldó tényből (ex distractui. mint kötelem keletkeztető tényből (ex concractu) mondható kötelezettnek. Mert a ki fizetési szándékkal ad pénzt, az inkább azért adja ezt, hogy az ügyletet föloldja,mint hogy megkösse. Hanem az elfogadó mégis köteleztetik, mintha csak kölcsönt kapott volna, s azért condictióval (condictio indebiti) perelhető. Némely okból azon- 7 ban még sem lehet visszakövetelni azt, a mit tévedésből tartozatlanul fizetünk. Mert a régiek azt tartották, hogy a mit azokban az esetekben fizettünk tartozatlanul, a melyekben a tagadás a perigényt nagyobbítja, azt visszakövetelni ne lehessen, pl. a lex Aquilia, vagy hagyomány alapján. Ennek a régiek pedig azon hagyományoknál adtak helyet, melyek meghatározott összegre (per damnationem) voltak bárkinek hagyományozva. De a mi constitutiónk, midőn minden hagyományt és hitbizományt ugyanazon egy jelleggel ruházott fel, ezt az emelést minden hagyományra és hitbizományra kiterjesztette, de nem minden hagyományosnak adta ezt az előnyt, hanem csak azon hagyományok és hitbizományok iránt, melyeket a szent egyházaknak és a többi tiszteletre méltó helyeknek, melyeket vallásosságból és kegyeletből meg szokás ajándékozni, hagytak. Ezeket, ha tartozatlanul fizették, is vissza nem lehet követelni.

XXVIII.

KIK SZEREZNEK NEKÜNK KÖTELMET?

Miután előadtuk a kötelmeknek azon nemeit, melyek szerződésből vagy szerződésszerű jogviszonyból keletkeznek, meg kell jegyeznünk, hogy nemcsak önmagatok szerezhettek magatoknak, hanem azok a személyek is, kik hatalmatokban vannak, pl. rabszolgáitok és fiaitok; mégis úgy, hogy a mit rabszolgátok szereznek, az egészen a tiétek lesz, a mit pedig hatalmatokban levő gyermekeitek szereznek kötelemből, azt a dolgok tulajdonának és haszonélvezetének mintájára, melyet egy constitutiónk különválasztott, meg kell osztani, úgy hogy a mi haszon támad valamely keresetből, annak haszonélvezete az atyáé legyen, a tulajdon pedig a gyermeknek maradjon meg, ha t. i. az atya egy újabbi constitutiónk meghatározása szerint keresetet indít. Továbbá azok a szabad emberek és idegen rabszolgák is, a kiket jóhiszemben birtokoltok, nektek szereznek, de csak két esetben, t. i. ha saját munkájnk után, vagy a ti vagyonotokkal szerzik. Az a rabszolga is, melyen haszonélvezc- 2 tetek, vagy használatotok van, abban a két esetben szintén nektek

3 eausis vobis adquiritur. Communem servum pro dominica parte dominis adquirere certum est, excepto eo. quod uni nominatim stipulando aut per traditionem accipiendo illi soli adquirit. veluti cum ita stipuletur: 'Titio domino meo dare spondes?' sed si unius domiru ussu servus fuent stipulatus, licet antea dubitabatur, tamen post nostram decisionem res expedita est, ut illi tantum adquirat. qui hoc ei facere iussit, ut supra dictum est.

XXIX.

QUIBUS MODIS OBLIGATIO TOLUTUR.

Tollitur autem omnis obligatio solutione eius quod debetur. vei si quis consentiente creditore aliud pro alio solverit. nec tamen interest, quis solvat, utrum ipse qui debet an alius pro eo: liberatur enim et alio solvente, sive sciente debitore sive ignorante vei invito solutio fiat. item si reus solverit, etiam ii qui pro eo interveneruut liberantur. idem ex contrario eontingit, si fideiussor

1 solverit: non enim solus ipse liberatur. sed etiam reus. Item per acceptilationem tollitur obligatio. est autem acceptilatio imaginaria solutio. quod enim ex verborum obligatione Titio debetur. id si velit Titius remittere, poterit sic fieri, ut patiatur haec verba debitorem dicere:'quod ego tibi promisi, habesne acceptum?' et Titius respondeat habeo'; sed et Graece potest acceptum fieri, dummodo sic fiat. utLatinis verbis solet: „h'yfig/xio)v óijtáfiiixrÓaa; í'yoi Záfiúv* quo genere ut diximus tantum eae obligationes solvuntur. quae ex verbis consistunt. non etiam ceterae: consentaneum enim visum est verbis factam obligationem posse aliis verbis dissolvi: sed id. quod ex alia causa debetur, potest in stipulationem deduci et per acceptilationem dissolvi. sicut autem quod debetur pro parte

2 recte solvitur, ita in partem debiti acceptilatio fieri potest. Est prodita stipulatio, quae vulgo Aquiliana appellatur, per quam stipulationem contingit. ut omnium rerum obligatio in stipulatum deducatur et ea per acceptilationem tollatur. stipulatio enim Aquiliana novat omnes obligationes et a Gallo Aquilio ita composita est: 'quidquid te mini ex quacumque causa dare facere oportet

« PreviousContinue »