Page images
PDF
EPUB

mondjuk pedig, hogy ezen módokon a kötelem puszta megegyezés által jön létre, mivel sem irásra, sem a felek jelenlétére épenséggel nincs szükség, és adni sem kell semmit se, hogy a kötelem létre őjjön, hanem elégséges, hogy megegyezzenek azok. akik az ügyletet kötik. Ezért ilyen ügyletek távollevők közt is létesülhetnek, pl. levél vagy 2 küldöncz útján. Továbbá e szerződésekből a felek egymásnak arra 3 köteleztetnek, a mit egyik a másiknak jog és méltányosság szerint tartozik szolgáltatni, holott a szóbeli, kötelmeknél az egyik stipulál (igértet), a másik ígér.

XXIII.

AZ ADÁS-VÉTEL.

Az adás-vétel meg van kötve, mihelyt az ár iránt megegyezés jött létre, noha még nem is fizették le az árat, és foglalót sem adtak. Mert a mit foglalóul adnak, az bizonysága a megkötött adásvételnek. Ezt kell tudnunk azon adásvételekről, melyek irás nélkül jönnek létre; mert az ilyen adásvételekre vonatkozólag'semmi ujítást sem hoztunk be. Azokra nézve pedig, melyeket irásban kötnek meg, azt rendeltük, hogy az adás-vétel csak akkor van befejezve, ha a szerződők az adásvételi okmányt vagy maguk sajátkezűleg készítették, vagy más írta, a szerződők pedig aláírták, vagy ha jegyző készíti, csak akkor, ha tökéletesen elkészült, és minden tekintetben be van fejezve. Mert a míg belőle valami hiányzik, a megbánásnak szabad tere van. és úgy a vevő, mint az eladó a vételtől büntetlenül visszaléphet. De csak akkor engedjük meg nekik a büntetlen visszalépést, ha foglalóúl még semmit sem adtak; mert, ha ez megtörtént, akár irásbelileg, akár irás nélkül kötöttek meg az eladást, az, a ki a szerződést teljesíteni nem akarja, ha a vevő az. elveszti azt. a mit adott, ha pedig az eladó, akkor kétszereset kell visszaadnia, még ha a foglaló iránt semmit sem határoztak is. Mindenek fölött az árt kell 1 megállapítani, mert ár nélkül vétel nem lehetséges. Sőt az árnak határozottnak kell lennie. Különben is a régiek igen erősen kétségbe vonták, vajjon megáll-e az eladás, vagy sem, ha a felek úgy egyeztek meg, hogy annyi legyen a vételár, a mennyire Titius a dolgot becsülni fogja. Hanem egy döntvényünk ezt úgy szabályozta, hogy valahányszor akként kötötték meg az eladást, ;,a mennyire valaki azt becsülni fogja", a contractus azon föltétel alatt álljon meg, hogy, ha az, a kit megneveztek volt. az árt megállapítja, minden tekintetben az ő becslése szerint kell az árat megfizetni, a dolgot is átadni, úgy hogy az eladás érvényes. és a vevő a vételi keresettel, az eladó pedig az eladásival (actio empti — actio

autem ex vendito agente. sin autem ille qui nominatus est vei noluerit vei non potuerit pretium definire, tunc pro nihilo esse venditionem quasi nullo pretio statuto. quod ius cum in venditionibus nobis piacuit, non est absurdum et in locationibus et conductionibus

2 trahere. Item pretium in numerata pecunia consistere debet. nana in ceteris rebus an pretium esse possit, veluti homo aut fundus aut toga alterius rei pretium esse possit, valde quaerebatur. Sabinus et Gassius etiam in alia re puütnt posse pretium consistere: unde illud est, quod vulgo dicebatur per pernmtationem rerum emptionem et venditionem contrahi eamque speciem emptionis venditionisque vetustissimam esse : argomentoque utebantur Graeco poeta Homero. qui aliqua parte exercitum Achivorum vinum sibi comparasse ait permutatis quibusdam robus, his verbis:

%v&ev ao' olríCorrO xani,xof-ióiovieg 'Ayaioi,
aXXoi /iee ynlv.öt, aíXoi 6' afötovi aiőtjni;>,
alXoi őe (nroíg, aXXoi ő' avtfai ftóeaai,
alloi ő' árónanóÓfaai.

Diversae scholae auctores contra sentiebant aliudque esse existimabant permutationem rerum, aliud emptionem et venditionem. alioquin non posse rem expediri permutatis rebus, quae videatur res venisse et quae pretii nomine data essenam utramque videri et venisse et pretii nomine datam esse rationem non pati. sed Procuü sententia dicentis permutationem propriam esse speciem contractus a venditione separatam merito praevaluit, cum et ipsa aliis Homericís versibus adiuvatur et validioribus rationibus argumentatur. quod et anteriores divi principes admiserunt et in nostris

3 digestis latius significatur. Cum autem emptio et venditio contracta sit (quod effici diximus. simulatciue de pretio comvenerit. cum sine scriptura res agitur). periculum rei venditae statim ad emptorem pertinet. tametsi adhuc ea res emptori tradita non sit. itaque si homo mortuus sit vei aliqua parte corporis laesus fuerit, aut aedes totae aut aliqua ex parte incendio consumptae fuerint, aut fundus vi fluminis totus vei aliqua ex parte ablatus sit (>ive etiam immdíitione aquae aut arboribus turbine deiectis longe minor aut deterior esse coeperit : emptoris damnum est, cui necesse est, licet rem non fuerit nactus, pretium solvere. quidquid enim sine dolo et culpa venditoris accidit, in eo venditor securus est, sed et si post emptionem fundo aliquid per alluvionem accessit, ad emptoris commodum pertinet : nam et commodum eius esse debet

venditi) perelhet. Ha pedig az. a kit megneveztek, vagy nem akarta,
vagy nem tudta az árt megszabni, akkor az eladás érvénytelen, mintha
semmi árt sem állapítottak volna meg. Ezt a szabályt, minthogy
az eladásokra nézve elfogadtuk, nem helytelen átvinni a bérszer-
ződésekre is. Továbbá az árt vert pénzben kell meghatározni. Mert, 2
hogy az ár állhat-e más dologból is, pl. hogy rabszolga, vagy
telek, vagy tóga lehetne-e más dolognak az ára, igen kétséges volt.
Sabinus és Cassius úgy vélekednek, hogy az ár más dologból is
állhat; innen ered az a közmondás, hogy az adásvétel dolgok ki-
cserélése által vitetik véghez, s hogy ez az adásvételnek a legrégibb
faja; és érvet merítettek Homeros görüg költőből, ki valahol azt
mondja, hogy az achajok hadserege bort szerzett magának cserében
más dolgokért, e szavakkal:

„Ott aztán bort vettek a göndörlürtű Achivok
Kik rézen, kik tündöklő vasat adva helyette,
Egyik bőrön, egyik pedig épen tulkain, ismét
Mások foglyaikon.u

A másik iskola alapítói az ellenkezőt tartották, s úgy vélekedtek,
hogy más a dolgok cseréje, más az adás-vétel. Máskülönben a dolgok
cserélésénél nem lehetne bizonyosságot szerezni arról, hogy melyik
dolog szerepel mint árú, és melyiket adták ár gyanánt; mert, hogy
mindegyiket árúnak is, árnak is tekintsék, esztelen. Méltán lett
uralkodóvá Proculus véleménye, a ki azt állítja, hogy a csere sajátos,
az eladástól különböző neme a szerződéseknek, minthogy Homeros
más versei is támogatják ezt, és nyomósabb érvek is bizonyítják.:
Ezt a dicsőült előbbi császárok is elfogadták, és a mi digestáinkban
is bővebben ki van fejtve. Mihelyt pedig az adás-vétel meg van 3
kötve, (a mi, miként mondottuk, ha írás nélkül szerződnek, meg-
történt, mihely az ár iránt megegyezés jött létre) — az eladott
dolog veszélye azonnal a vevőre száll át, noha a dolgot a vevőnek
még át sem adták. Ha tehát a rabszolga meghalt, vagy testének
valamely részén megsérült, vagy az épület egészben vagy részben-
leégett, vagy a telket a folyam árja egészen vagy részben elsodorta,
vagy az által, hogy a vízáradás vagy szélvész a fákat ledöntötte,
sokkal kisebb vagy kevesebb értékűvé lett: ez a vevő kára. kinek
az árt meg kell fizetnie, noha a dolgot nem is kapta meg. Mert
azért, a mi az eladó csalárdsága és gondatlansága nélkül esett meg.
az eladó nem felelős. De az a vevő nyeresége, a mit a vétel után az
ár a mezei jószághoz hozzámos, mert a haszon is azé kell, hogy legyen,
a kié a veszély. Ha az eladott rabszolga megszökött vagy elrabol- 3a

3a cuius periculum est. Quodsi fugerit homo qui veniit, aut subreptus fuerit. ita ut neque dolus neque culpa venditoris interveniat. animavertendum erit, an custodiam eius usque ad traditionem venditor susceperit. sane enim, si susceperit, ad ipsius periculum is casus pertinet: si non susceperit, securus erit. idem et in ceteris animalibus ceterisque rebus intellegimus. utique tamen vindicationem rei et condictionem exhibere debebit emptori, quia sane, qui rem nondum emptori tradidit, adhuc ipse dominus est. idem est etiam de

4 furti et de damni iniuriae actione. Emptio tam sub condicione quam pure contrahi potest. sub conditione veluti 'si Stichus intra

5 'certum diem tibi placuerit, erit tibi emptus aureis tof. Loca sacra vei religiosa. item publica, veluti forum basilicam, frustra quis sciens emit, quas tamen si pro privatis vei profanis deceptus a venditore emerit, habebit actionem ex empto, quod non habere ei liceat. ut consequatur, quod sua interest deceptum eum non esse. idem iuris est. si hominem liberum pro servo emerit.

XXIV.

DE LOCATIONE ET CONDUCTIONE.

Locatio et ctfnductio proxima est emptioni et venditioni isdemque iuris regulis consistunt, nam ut emptio et venditio ita contrahitur, si de pretio convenerit. sic etiam locatio et conductio ita contrahi intellegitur, si merces constituta sit. et competit locatori

1 quidem locati actio. conductori vero conducti. Et quae supra diximus, si alieno arbitrio pretium permissum fuerit, eadem et de locatione et conductione dicta esse intellegamus, si alieno arbitrio merces permissa fuerit. qua de causa si fulloni polienda curandave aut sarcinatori sarcienda vestimenta quis dederit nulla statim mercede constituta, sed postea tantum daturus. quantum inter eos convenerit, non proprie locatio et conductio contrahi intellegitur. sed eo

2 nomine praescriptis verbis actio datur. Praeterea sicut vulgo quaerebatur, an permutatis rebus emptio et venditio contrahitur: ita quaeri solebat de locatione et conductione, si forte rem aliquam tibi utendam sive fruendam quis dederit et invicem a te aliam utendam sive fruendam accéperit. et piacuit, non tatott, de úgy, hogy az eladó részéről sem csalárdság, sem gondatlanság nem forog fenn. akkor tekintetbe veendő, vajjon az eladó annak megőrzését az átadásig elvállalta-e. Mert természetesen, ha elvállalta, az ő veszélyére van ez a véletlen: ha nem vállalta el. nem felelős' Ugyanez áll a többi állatokra és a többi dolgokra nézve is. De a tulajdoni keresetet (rei vindicatiot) s a condictiót át kell ruháznia a vevőre, minthogy természetesen még mindig ő tulajdonos, a ki a vevőnek a dolgot még át nem adta. Ugyanez áll a lopás és a jogellenes kár miatti (actio furti, actio iniuriarum) keresetről is. Vételt 4 úgy föltételesen, mint föltétlenül lehet kötni. Föltételesen, pl. így. ,ha Stichus bizonyos időn belől meg fog neked tetszeni, eladom neked ennyi aranyért." Szent egyházi vagy temetői, valamint nyil- 5 vános dolgokat, pl. nyilvános teret, császári épületet, tudva hasztalanul veszi meg valaki; de, ha az eladó megcsalta, és világi vagy magánjogi dolgok gyanánt vette meg, akkor, mivel nem kaphatja meg. a vételi keresettel (actio empti) élhet, hogy megkapja azt, ami az ü érdeke volt, hogy meg ne csalják. Ugyanez a szabály áll, ha szabad embert rabszolga gyanánt vett meg.

XXIV

A BÉRSZERZŐDÉS.

A Vérszerződés az adásvételhez áll legközelebb, s ugyanazon jogszabályokon alapszik. Mert valamint az adásvétel meg van kötve, mihelyt az ár iránt megegyezés jön létre, úgy a bérszerződést is akkor tekintjük megkötöttnek, ha a felek a bért megállapították. A bérbeadót a bérbeadási kereset (acti locati), a bérlőt a bérlési (actio conducti) illeti meg. A mit pedig fentebb arra nézve mondottunk, ha 1 az árt másnak belátására bízták, ugyanaz áll a bérszerződésre is, ha a bért bízták másnak a meghatározására. Ezért, ha valaki tisztitónak mosás- és megőrzés végett, vagy szabónak megvarrás végett ruhát adott a nélkül, hogy mindjárt a bért is megállapították volna, de mégis azzal a szándékkal, hogy annyit fog adni, a mennyiben megfognak egyezni, akkor ez tulajdonkép a bérszerződés megkötésének nem tekinthető, hanem ez ügyben actio praescriptis verbist nyernek. Azonkivül, miként általában kérdezték, vajjon dolgok cseréléséből 2 szarmazik-e adásvétel, a bérszerződésre nézve is szintén szokták kérdezni, ha teszem valaki valamely dolgot neked használatul vagy élvezés czéljából adott, és viszont tőled használatul vagy élvezés czéljából mást kapott. Erre nézve azt határozták, hogy ez nem bérszerződés, hanem külön neme a szerződéseknek. Ha pl. valakinek volt egy ökre, és szomszédjának is volt egy, s a ketten megegyeztek

« PreviousContinue »