Page images
PDF
EPUB

rum in testamento dispositio data erat, uni servo libertatem dare non permittebatur. quare nos similiter ei quemadmodum alias res ita et servos suos in ultima voluntate disponere quemadmodum voluerit permittimus, ut et libertatem eis possit praestare. sed cum libertas inaestimabilis est et propter hoc ante vicesimum aetatis annum antiquitas libertatem servo dari prohibebat: ideo nos, mediam quodammodo viam eligentes non aliter minori viginti annis libertatem in testamento dare servo suo concedimus, nisi septimum et decimum annum impleverit et octavum decimum tetigerit. cum enim antiquitas huiusmodi aetati et pro aliis postulare "concessit, cur non etiam sui iudicii stabilitas ita eos adiuvare credatur, ut et ad libertates dandas servis suis possint pervenire.

VII.

DE LEGE FUFIA CANINIA SUBLATA.

Lege Fufia Caninia certus modus contitutus erat in servis testamento manumittendis. quam quasi libertatibus impedientem et quodammodo invidam tollendam esse censuimus, cum satis fuerat inhumanum vivos quidem licentiam habere totam suam familiam libertate donare, nisi alia causa impediat libertati, morientibus autem huiusmodi licentiam adimere.

VIII.,

DE HIS QUI SUI VEL ALIENI IURIS SUNT.

Sequitur de iure personarum alia divisio. nam quaedam personae sui iuris sunt, quaedam alieno iuri subiectae sunt: rursus earum, quae alieno iure subiectae sunt, aliae in potestate parentum. aliae in potestate dominorum sunt. videamus itaque de his quae alieno iuri subiectae sunt: nam si cognoverimus, quae istae personae sint, simul intellegemus, quae sui iuris sunt. ac prius dispiciamus de his qui in potestate dominorum sunt.

In potestate itaque dominorum sunt servi (quae quidem potestas iuris gentium est: nam apud omnes peraeque gentes animadvertere possumus dominis in servos vitae necisque potestatem

esse) et quodcumque per servum adquiritur, id domino adquiritur. 2 Sed hoc tempore nullis hominibus, qui sub imperio nostro sunt, volt tűrhető, hogy az, a ki összes javairól intézkedhetett végrendeletében, egyetlen egy rabszolgájának se adhatta meg a szabadságot. Mi tehát megengedjük neki, hogy valamint más dolgairól, úgy rabszolgáiról is végintézkedésében úgy rendelkezzék, a mint neki tetszik, s hogy azoknak a szabadságot is megadhassa. De minthogy a szabadság megbecsülhetetlen, se miatt régi időben tiltva volt, hogy húsz évnél fiatalabb gazda rabszolgájának a szabadságot megadhassa; ugyanazért mi, mintegy a középutat választva, csak akkor engedjük meg húsz évnél fiatalabb gazdának, hogy rabszolgájának a végrendeletben a szabadságot megadhassa, ha tizenhetedik életévét már betöltötte, s a tizennyolczadikba lépett. Mert miután a régi jog az e korban levőknek megengedte, hogy mások helyett birósági előterjesztéseket tegyenek, miért ne tegyünk fel róluk oly megállapodott itélőképességet, hogy azt a jogosultsagot is elnyerhessék, hogy rabszolgáiknak a szabadságot megadhassák.

VII.

A LEX FUFIA CANINIA HATÁLYON KIVÜL HELYEZÉSE.

A lex Fufia-Caninia bizonyos módot szabott volt meg a rab.. szolgáknak végrendeletbeli szabadonbocsátására. Ezt, mint a szabadságnak korlátját és bizonyos tekintetben akadályát, eltörlendőnek tartottuk, mert az embertelenség volt, hogy, mig élők, hacsak más (különös) akadály nem állja útját, a szabadsággal akár összes háznépöket megajándékozhatják, a haldoklókat e képességtől megfoszszuk.

VIII.

ÖNJOGÚ ÉS HATALOM ALATT ÁLLÓ SZEMÉLYEK.

A személyek jogának (más felosztása következik. Némely személyek ugyanis önjogúak, mások idegen hatalomnak vannak alávetve: ismét a más hatalmának alávetettek közül egyesek szüleik, mások uruk hatalma alatt állanak. Nézzük a más hatalmának alávetetteket, mert ha meg fogjuk tudni, hogy kik ezek a személyek, egyszersmind azt is megtudjuk, kik az önjogúak. És mindenekelőtt nézzük azokat, kik uruk hatalma alatt állnak.

Uraik hatalma alatt tehát állnak a rabszolgák (még pedig ez 1 a hatalom a ius gentium-ból származik: mert az összes népeknél egyaránt észlelhetjük, hogy a gazdáknak rabszolgáik fölött élethalál joguk van), és bármit szerez a rabszolga, azt gazdájának szerzi meg. De 2 ez idő szerint alattvalóink közül senkinek sem szabad törvény

licet sine causa legibus cognita et supra modum in servos suos saevire. nam ex constitutione divi Pii Antonini qui sine tausa servum sum occiderit, non minus puniri iubetur, quam qui servum alienum occiderit, sed et maior asperitas dominorum eiusdem principis constitutione coercetur. nam consultus a quibusdam praesidibus provinciarum de his servis, qui ad aedem sacram vel ad statuas principum confugiunt, praecepit ut, si intolerabilis videatur dominorum saevitia. cogantur servos bonis condicionibus vendere, ut pretium dominis daretur, et recte: expedit enim rei publicae, ne quis re sua male utatur. cuius rescripti ad Aelium Marcianum emissi verba haec sunt: „Dominorum quidem potestate in suos ,servos illibatam esse oportet nec cuiquam hominum ius suum de„trahi. sed dominorum interest, ne auxilium contra saevitiam vel ,,famem vel intolerabilem iniuriam denegetur bis qui iuste deprecantur. ,,ideoque cognosce de querellis eorum, qui ex familia Iulii Sabini ad „statuam confugerunt, et si vel durius habitos, quam aequum est, ,vel infami iniuria affectos cognoveris, veniri iube. ita ut in potesta„tem domini non revertantur. qui Sabinus, si meae constitutioni „fraudem fecerit, sciet me admissum severius exsecuturum.“

Сокиржо
IX.

estintivo DE PATRIA POTESTATE. In potestate nostra sunt liberi nostri, quos ex iustis nuptiis 1 procreaverimus. Nuptiae autem sive matrimonium est viri et mulieris 2 conjunctio, individuam consuetudinem vitae continens. Ius autem

potestatis, quod in liberos habemus, proprium est civium Romanorum: nulli enim alii sunt homines, qui talem in liberos habeant potestatem, qualem nos habemus. Qui igitur ex te et uxore tua nascitur, in tua potestate est: item qui ex filio tuo et uxore eius nascitur, id est nepos tuus et neptis, aeque in tua sunt potestate, et pronepos et proneptis et deinceps ceteri, qui tamen ex filia tua nascitur, in tua potestate non est, sed in patris eius.

S.

DE NUPTIIS. Iustas autem nuptias inter se cives Romani contrahunt, qui secundum praecepta legum coeunt, masculi quidem puberes, feminae elismerte ok nélkül és mód felett rabszolgáival kegyetlenkednie. Istenben boldogult Pius Antoninus constitutiója szerint ugyanis: a ki minden ok nélkül megöli a maga rabszolgáját, épúgy büntetendő meg, mint az, a ki idegen rabszolgát öl meg. De a gazdáknak túlságos kegyetlenkedése ellen is intézkedik ugyanennek a császárnak a constitutiója. Mert mikor több tartományfőnök kérdést intézett hozzá azon szolgák iránt, a kik szent épületbe, vagy a császár szobrához menekülnek, azt rendelte el, hogy, ha a gazdák kegyetlenkedése tűrhetetlennek bizonyul, kényszeritsék őket szolgáiknak eladására jó feltételek mellett úgy, hogy a vételárt a gazdák kapják. És ez igen helyes, mert az államnak érdekében áll, hogy senki se éljen vissza a maga dolgával. Ennek az Aelius Marcianushoz intézett leiratnak szövege ez: „A gazdák hatalmának szolgáik fölött csorbítatlannak kell lennie és senkit se szabad jogától megfosz. tani. De a gazdáknak érdekükben áll, hogy ne tagadtassék meg a segély kegyetlenkedés, éheztetés vagy tűrhetetlen bánásmód ellen azoktól, kik jogosan panaszkodnak. Azért vizsgáld meg azok panaszát, kik Julius Sabinus cselédségeből a szoborhoz menekültek, és ha azt tapasztalod, hogy kelleténél kegyetlenebbül bánt velük, vagy hallatlan jogtalanságot követett el rajtuk, akkor adasd el őket, hogy ne kerüljenek újból gazdájuk hatalmába. Ha ez a Sabinus constitutiómat kijátszaná, tudja meg, hogy ennek elkövetését még keményebben fogom megfenyíteni.“

IX.

AZ ATYAI HATALOM. Hatalmunk alatt állanak gyermekeink, kiket jogszerü házasságban nemzettünk. Házasság (nuptiae vagy matrimonium) a férfiúnak 1 és nőnek osztatlan együttélést magában foglaló összeköttetése. A gyermekeink felett gyakorolt hatalomnak a joga csak a római polgároknak sajátja: mert nem léteznek más emberek, kiknek gyermekeik fölött 2 olyan hatalmuk volna, mint a milyen nekünk van. A ki tehát tőled és 3 feleségedtől származik. az a te hatalmad alatt van, ugyancsak az is, ki a te fiadtól és annak feleségétől származik: tehát mindkét nembeli unokád szintén hatalmad alatt áll, aztán mindkét nembeli dédunokáid és így tovább. A ki azonban leányodtól születik, az nincs a te hatalmadban, hanem atyjáéban.

X.

A HÁZASSÁG. Jogszerű házasságot azon római polgárok kötnek egymással, kik a törvények szabványai szerint kelnek egybe, és pedig a férfiak,

autem viripotentes, sive patres familias sint sive filii familias, dum tamen filii familias et consensum habeant parentum, quorum in potestate sunt. nam hoc fieri debere et civilis et naturalis ratio suadet in tantum, ut iussum parentis praecedere debeat. unde qnaesitum est, an furiosi filia nubere aut furiosi filius uxorem ducere possit? cumque super filio variabatur, nostra processit decisio, qua permissum est ad exemplum filiae furiosi filium quoque posse et sine patris interventu matrimonium sibi copulare secundum datum ex constitutione modum.

Ergo non omnes nobis uxores ducere licet: nam quarundam nuptiis abstinendum est. inter eas enim personas, quae parentum liberorumve locum inter se optinent, nuptiae contrahi non possunt. veluti inter patrem et filiam vel avum et neptem vel matrem et filium vel aviam et nepotem et usque ad infinitum: et si tales personae inter se coierint, nefarias atque incestas nuptias contraxisse dicuntur. et haec adeo ita sunt, ut, quamvis per adoptionem parentum liberorumve loco sibi esse coeperint, non possint inter se matrimonio iungi in tantum, ut etiam dissoluta adoptione idem iuris maneat: itaque eam, quae tibi per adoptionem filia aut neptis esse

coeperit, non poteris uxorem ducere, quamvis eam emancipaveris. 2 Inter eas quoque personas, quae ex transverso gradu Cogna

tionis iunguntur, est quaedam similis observatio. sed non tanta. sane enim inter fratrem sororemque nuptiae prohibitae sunt, sive ab eodem patre eademque matre nati fuerint, sive ex alterutro eorum. sed si qua per adoptionem soror tibi esse coeperit, quamdiu quidem constat adoptio, sane inter te et eam nuptiae consistere non possunt: cum vero per emancipationem adoptio dissoluta sit, poteris eam uxorem ducere: sed et si tu emancipatus fueris, nihil est impedimento nuptiis. et ideo constat, si quis generum adoptare velit,

debere eum ante filiam suam emancipare: et si quis velit nurum 3 adoptare, debere eum ante filium emancipare. Fratris vel sororis

filiam uxorem ducere non licet. sed nec neptem fratris vel sororis ducere quis potest, quamvis quarto gradu sint. cuius enim filiam uxorem ducere non licet, eius neque neptem permittitur. eius vero mulieris, quam pater tuus adoptavit, filiam non videris impediri uxorem ducere, quia neque naturali neque civili iure tibi coniun

gitur. Duorum autem fratrum vel sororum liberi vel fratris et sororis ŭ iungi possunt. Item amitam licet adoptivam uxorem ducere non

licet, item materteram, quia parentum loco habentur. qua ratione

verum est magnam quoque amitam et materteram magnam pro6 hiberi uxorem ducere. Adfinitatis quoque veneratione quarundam

« PreviousContinue »