Page images
PDF
EPUB

a mik

adós hibáján kivül, feloldódik a stipulatió. De mindjárt kezdettől fogva érvénytelen az ilyen stipulatió: „fogadod-e, hogy nekem adod Lucius Titiust, ha rabszolgává lesz?" és hasonlók, mert természetüknél fogva tulajdonunk alól ki vannak vonva, a kötelem tárgyai semmiképen sem lehetnek. Ha valaki azt fogadja, hogy 3a más valaki fog adni vagy tenni valamit, akkor ő nem köteleztetik, pl. ha azt fogadja, hogy Titius fog öt aranyat adni. Hogyha azt fogadta, hogy ki fogja eszközölni, hogy Titius adjon, akkor köteleztetik. Ha valaki másért, nem azért, a kinek hatalma alá van vetve, sti- 4 pulál, akkor az semmis. Már a teljesítést igenis át lehet vinni idegen személyre (pl. ha valaki így stipulál: „fogadod-e, hogy nekem vagy Seiusnak adsz?") úgy, hogy a kötelmet a stipulaló szerzi ugyan meg, mindazonáltal az ő akarata ellenére is lehet Seius kezéhez oly hatálylyal fizetni, hogy a felszabadulás magánál a jognál fogva közvetlenül áll be, de Seius ellen őt a megbízási kereset (actio mandati) illeti meg. Ha valaki a maga és más valaki részére, kinek hatalma alatt nem áll, tíz aranyat stipulált (igértetett), a stipulatió érvényes ugyan, de vajjon az adós az egészszel tartozik-e, a mit a stipulatióba vontak, vagy csak a felével, az iránt kétség volt; most már el van fogadva, hogy a hitelezőt nem illeti meg több, mint a fele. Ha annak részére, a ki hatalmad alatt áll, stipuláltál valamit, magadnak szerzed meg, mivel a te szavad mintegy a fiadé, valamint fiad szavát is mintegy a tiednek tekintik azon dolgok tekintetében, melyek részedre megszerezhetők. Azonkivül érvénytelen 5 a stipulatió, ha valaki azokra, a mik iránt megkérdezték, nem felel, pl. ha valaki azt stipulálja, hogy tíz aranyat adj, és te csak ötöt igérsz vagy megfordítva; vagy ha valaki föltétlenül stipulál, te föltételesen igérsz, vagy megfordítva, ha t. i. azt kifejezed, azaz ha a föltételesen vagy időhatározmánynyal stipulálónak azt feleled: „fogadom mai nap"; mert ha csak ezt feleled; fogadom", akkor az olybá vétetik, hogy rövidesen ugyanazzal az időhatározmánynyal vagy föltétel alatt igértél; mert nem kell a feleletben ugyanazt mind ismételni, a mit a stipuláló mondott. Továbbá érvénytelen a stipu- 6 latió, ha olyantól igértetsz magadnak, a ki hatalmad alatt áll, vagy ez tőled stipulál. De a rabszolga nemcsak urának nem lehet kötelezve, hanem egyáltalában senkinek sem; a családfiak ellenben másoknak kötelezhetők. Hogy néma sem nem stipulálhat, sem nem 7 igérhet, az teljesen világos. Ez a siketre nézve is áll, mivel annak, a ki stipulál, az igérő szavait, annak pedig, a ki igér, a stipuláló szavait hallania kell. Ebből kitűnik, hogy nem arról szólunk, a ki nagyot hall, hanem arról, a ki általában nem hall. Őrült 8 semminemű ügyletet sem vihet véghez, mivel nem fogja fel, hogy

[ocr errors]

Besnyo: Iustinianus institutiói.

15

verum est, qui iam aliquem intellectum habent: nam infans et qui infanti proximus est non multum a furioso distant, quia huius aetatis pupilli nullum intellectum habent: sed in proximis infanti propter utilitatem eorum benignior iuris interpretatio facta est, ut idem iuris habeant, quod pubertati proximi. sed qui in parentis 11 potestate est impubes, nec auctore quidem patre obligatur. Si impossibilis condicio obligationibus adiciatur, nihil valet stipulatio. impossibilis autem condicio habetur, cui natura impedimento est. quo minus existat, veluti si quis ita dixerit: 'si digito caelum atti'gero, dare spondes?' at si ita stipuletur, 'si digito caleum non atti'gero, dare spondes?' pure facta obligatio intellegitur ideoque statim 12 petere potest. Item verborum obligatio inter absentes concepta inutilis est. sed cum hoc materiam litium contentiosis hominibus praestabat, forte post tempus tales allegationes opponentibus et non praesentes esse vel se vel adversarios suos contendentibus: ideo nostra constitutio propter celeritatem dirimendarum litium introducta est, quam ad Caesareenses advocatos scripsimus, per quam disposuimus tales scripturas, quae praesto esse partes indicant, omnimodo esse credendas, nisi ipse, qui talibus utitur improbis allegationibus, manifestissimis probationibus vel per scripturam vel per testes idoneos approbaverit in ipso toto die quo conficiebatur 13 instrumentum sese vel adversarium suum in aliis locis esse. Post mortem suam dari sibi nemo stipulari poterat, non magis quam post eius mortem a quo stipulabatur. ac ne is, qui in alicuius potestate est, post mortem eius stipulari poterat, quia patris vel domini voce loqui videtur. sed et si quis ita stipuletur, 'pridie quam 'moriar' vel 'pridie quam morieris dari?' inutilis erat stipulatio. sed cum, ut iam dictum est, ex consensu contrahentium stipulationes valent, placuit nobis etiam in hunc iuris articulum necessariam inducere emendationem, ut, sive post mortem sive pridie quam morietur stipulator sive promissor stipulatio concepta est, valeat stipu14 latio. Item si quis ita stipulatus erat: 'si navis ex Asia venerit, 'hodie dare spondes ?' inutilis erat stipulatio, quia praepostere concepta est. sed cum Leo inclitae recordationis in dotibus eandem stipulationem quae praepostera nuncupatur non esse reiciendam existimavit, nobis placuit et huic perfectum robur accomodare, ut

mit cselekszik. Gyámolt minden ügyletet véghez vihet érvényesen, 9 de csak úgy, hogy, a hol a gyám hozzájárulása szükséges, szerepeljen is a gyám, pl. ha ő maga köteleztetik; mert mást a gyám hozzájárulása nélkül is kötelezhet magának. De a mit a serdületlenekről 10 mondtunk, természetesen csak azokra nézve áll, a kiknek már van némi belátásuk; mert a kis gyermek, s a ki ehhez még közel áll, nem sokban különbözik az őrülttől, mivel ily korú serdületleneknek még nincs értelmük; de a gyermekséghez még közel állók tekintetében az ő érdekükben kedvezőbb jogmagyarázat alakult, úgy, hogy ugyanolyan jogúak, mint a serdültséghez közelállók. De az atyai hatalomban álló serdületlen még atyjának közbenjárása mellett sem köteleztetik. Ha a kötelmet lehetetlen föltételhez kötik, a stipulatió 11 érvénytelen. Lehetetlen pedig az a föltétel, melynek beálltát a természet akadályozza, pl. ha valaki így szólna: „fogadod-e, hogy nekem adsz, ha az eget ujjammal megérintem ?" De ha így kötik a stipulatiot: fogadod-e, hogy nekem adsz, ha az eget ujjammal nem érintem meg", akkor a kötelmet föltétlenül létrejöttnek tekintik, s ugyanazért nyomban követelhetni. Továbbá nem érvényes a távol- 12 levők közt létrejött szóbeli kötelem. De minthogy ez veszekedő embereknek anyagot szolgáltathat, hogy idő multával talán ilyfajta ellenvetéseket hozzanak fel, és azt állítsák, hogy vagy ők vagy ellenfeleik nem voltak jelen, azért a perek eldöntetésének gyorsítása végett hoztuk azt a constitutiónkat, melyet a caesareai ügyvédekhez íntéztünk, és a melyben azt rendeltük, hogy oly okiratok, melyek a felek elenlétét tanúsítják, teljes bizonyitó erejűek legyenek, hacsak az, a ki oly rosszlelkű ellenvetésekkel él, teljes erejű bizonyítékokkal, vagy okmánynyal vagy alkalmas tanúkkal nem igazolja, hogy azon az egész napon át, melyen az okmány készült, ő maga, vagy ellenfele más helyütt volt. Azt, hogy halála után adjanak neki valamit, senki 13 sem stipulálhatta, épp úgy, mint azt sem, hogy az, a kitől igértetett magának, a maga halála után adjon. És az sem stipulálhatott ura halála utáni időre, a ki valakinek hatalmában van, mivel szava úgy tekintetik, mintha atyjáé vagy uráé volna. De még ha valaki így stipulál is: halálom előtti napon," vagy „halálod előtti napon adni fogsz ?" a stipulatió érvénytelen. De minthogy, miként már egyszer szó volt róla, a stipulatiók a felek megegyezése alapján érvényesek, elhatároztuk, hogy a jognak ezen részében is megteszszük a szükséges javítást úgy, hogy akár halál utánra, akár a stipuláló vagy igérő halála előtti napra szól is a stipulatió, azért érvényes. Továbbá, ha 14 valaki így stipulált: „Fogadod-e, hogy ma adsz nekem, ha a hajó Ázsiából meg fog érkezni?" érvénytelen volt a stipulatió, mert visszahatólag van intézve. De minthogy a dicső emlékű Leo a női

non solum in dotibus, sed etiam in omnibus valeat huiusmodi con15 ceptio stipulationis. Ita autem concepta stipulatio, veluti si Titius dicat 'cum moriar, dare spondes?' vel cum morieris', et apud veteres 16 utilis erat et nunc valet. Item post mortem alterius recte stipu17 lamur. Si scriptum fuerit in instrumento promissise aliquem, perinde habetur, atque si interrogatione praecedente responsum sit. 18 Quotiens plures res una stipulatione comprehenduntur, si quidem promissor simpliciter respondeat 'dare spondeo', propter omnes tenetur si vero unam ex his vel quasdam daturum se spoponderit, obligatio in his pro quibus spoponderit contrahitur. ex pluribus enim stipulationibus una vel quaedam videntur esse perfectae sin19 gulas enim res stipulari et ad singulas respondere debemus. Alteri stipulari, ut supra dictum est, nemo potest: inventae sunt enim huismodi obligationes ad hoc, ut unusquisque sibi adquirat quod sua interest ceterum si alii detur, nihil interest stipulatoris. plane si quis velit hoc facere, poenam stipulari conveniet, ut, nisi ita factum sit, ut comprehensum esset, committetur poenae stipulatio etiam ei cuius nihil interest: poenam enim cum stipulatur quis. non illud inspicitur, quid intersit eius, sed quae sit quantitas in condicione stipulationis. ergo si quis stipuletur Titio dari, nihil agit, sed si addiderit de poena 'nisi dederis, tot aureos dare spon20 des?' tunc committitur stipulatio. Sed et si quis stipuletur alii, eius interesset, placuit stipulationem valere. si is, qui pupilli tutelam administrare coeperat, cessit administratione contutori suo et stipulatus est rem pupilli salvam fore, quoniam interest stipulatoris fieri quod stipulatus est, cum obligatus futurus esset pupillo, si male res gesserit, tenet obligatio. ergo et si quis. procuratori suo dari stipulatus sit, stipulatio vires habebit. et si creditori suo quod sua interest, ne forte vel poena committatur vel praedia distrahantur quae pignori data erant, valet stipulatio. 21 Versa vice qui alium facturum promisit, videtur in ea esse causa, 22 ut non teneatur, nisi poenam ipse promiserit. Item nemo rem suam 23 futuram in eum casum quo sua fit utiliter stipulatur. Si de alia re stipulator senserit, de alia promissor, perinde nulla contrahitur obligatio, ac si ad interrogatum responsum non esset, veluti si hominem Stichum a te stipulatus quis fuerit, tu de Pamphilo sen

hozományok ügyében kötött ugyanilyen stipulatiót, a mely visszahatónak nevezhető, nem tartotta elvetendőnek, azt határoztuk, hogy ezt is teljesen érvényesnek ismerjük el, úgy, hogy ily szerkezetű stipulatio nemcsak női hozományok ügyében, hanem minden más ügyben is érvényes legyen. Ilyen szerkezetű stipulatio pedig, pl. ha 15 Titius azt mondja: „fogadod-e, hogy nekem adsz, ha majd megfogok halni?" vagy: „mikor meg fogsz halni ?" a régieknél is érvényes volt, és most is érvényes. Ugyszintén egy harmadiknak halála 16 utáni időre is érvényesen stipulálunk. Ha az okmányban az van 17 írva, hogy valaki igért, az olyannak veendő, mintha ez előző kérdésre lett volna a felelet. Valahányszor több dolog van összefoglalva 18 egy stipulatióba, akkor az igérő, ha egyszerűen azt feleli: „fogadom, hogy adom“ valamennyire köteleztetik; ha pedig csak azt fogadja, hogy ezek közül egyet, vagy néhányat fog adni, a kötelem csak azok iránt jött létre, melyekre nézve fogadott. Több stipulatió közől ugyanis egy vagy néhány tekintetik megkötöttnek, mert egyenként kell a dolgokat magunknak stipulálnunk (igértetnünk) és egyenként azokra nézve választ adnunk. Más valakiért, mint már fen- 19 tebb mondottuk, senki sem stipulálhat; mert az efféle kötelmek azért jöttek létre, hogy kiki maga szerezze meg magának azt, a mire szüksége van; hogy pedig másnak adjanak valamit, abban a stipülálónak nincs érdeke. Ha valaki ezt mégis meg akarja tenni, jó lesz kötbért stipulálnia, hogy, ha valami nem úgy történik, mint a hogy megegyeztek, beálljon a kötbér stipulatió rá nézve, a kinek különben semmi érdeke sincs a dologban, mert midőn valaki kötbért stipulál, nem arra néz, hogy milyen érdeke van neki, hanem milyen összegre rúg a stipulatió föltétele (a kötbér). Ha tehát valaki azt stipulálná, hogy Titiusnak valamit adjanak, az semmit sem ér; de ha kötbért ad hozzá: „ha nem fogsz adni, fogadod-e, hogy ennyi és ennyi aranyat adsz?" akkor létrejön stipulatió. De még 20 ha valaki más valakiért stipulál is, ha neki érdeke van benne, akkor a stipulatio érvényes. Mert ha az, a ki serdületlen felett gyámságot kezdett vinni, gyámtársának a kezelést átengedte, és azt stipulálta, hogy a serdületlennek vagyona biztosíttassék, érvényes a kötelem, mivel a stipulálónak érdekében áll, hogy az megtörténjen, a mit stipulált, mert különben ő volna a serdületlennek kötelezve, ha amaz a vagyont rosszúl kezelné. Tehát ha valaki azt stipulálja (igérteti), hogy megbizottjának valamit adjanak, érvényes a stipulatio. És ha valaki hitelezője részére stipulál oly valamit, a mi ő neki is érdekében áll, hogy pl. a kötbér le ne járjon, vagy hogy az elzálogosított telkeket el ne adja, érvényes a stipulatio. Megfordítva, nem 21 köteleztetik az, a ki azt igérte, hogy más valaki fog valamit tenni,

« PreviousContinue »