Page images
PDF
EPUB

testamentum signaretur, omnium consensu hic testis liberorum loco 8 fuerit nec quisquam esset, qui ei status quaestionem moveat. Pater

nec non is, qui in potestate eius est, item duo fratres, qui in eiusdem patris potestate sunt, utrique testes in unum testamentum fieri possunt: quia nihil nocet ex una domo plures testes alieno negotio adhiberi. In testibus autem non debet esse qui in potestate testatoris est. sed si filiusfamilias de castrensi peculio post missionem faciat testamentum, nec pater eius recte testis adhibetur nec is qui in

potestate eiusdem patris est: reprobatum est enim in ea re domes10 ticum testimonium. Sed neque heres scriptus neque is qui in

potestate eius est neque pater eius qui habet eum in potestate neque fratres qui in eiusdem patris potestate sunt testes adhiberi possunt, quia totum hoc negotium, quod agitur testamenti ordinandi gratia, creditur hodie inter heredem et testatorem agi. licet enim totum ius tale conturbatum fuerat et veteres, qui familiae emptorem et eos, qui per potestatem ei coadunati fuerant, testamentariis testimoniis repellebant, heredi et his, qui coniuncti ei per potestatem fuerant, concedebant testimonia in testamentis praestare, licet hi, qui id permittebant, hoc iure minime abuti debere eos suadebant : tamen nos eandem observationem corrigentes et, quod ab illis suasum est, in legis necessitatem transferentes ad imitationem pristini familiae emptoris merito nec heredi, qui imaginem vetustissimi familiae emptoris optinet, nec aliis personis, quae ei ut dictum est coniunctae sunt, licentiam concedimus sibi

quodammodo testimonia praestare: ideoque nec eiusmodi veterem 11 constitutionem nostro codici inseri permisimus. Legatariis autem et

fideicommissariis, quia non iuris successores sunt, et aliis personis eis coniunctis testimonium non denegamus, immo in quadam nostra constitutione et hoc specialiter concessimus, et multo magis his, qui in eorum potestate sunt, vel qui eos habent in potestate, huiusmodi licentiam damus.

Nihil autem interest, testamentum in tabulis an in chartis 13 membranisve vel in alia materia fiat. Sed et unum testamentum

pluribus codicibus conficere quis potest, secundum optinentem tamen observationem omnibus factis. quod interdum et necessarium est, si quis navigaturus et secum ferre et domi relinquere iudiciorum

rnökkel a végrendelet érvényességének segítségére jönnek,úgy hogy olyannak kell tekinteni, mintha minden kelléknek megfelelően készült volna, minthogy azon időben, midőn a végrendeletet megpecsételték, azt a tanút mindannyian egyetértőleg szabadnak hitték, s nem volt senki, a ki jogszemélyiségének kérdését bolygatta volna, Atya és az 3 ő hatalmában levő személy, továbbá ugyanazon atya hatalmában lévő két fivér, mind kettő ugyanazon végrendeletnél lehet tanú, mert idegen ügyletnél minden veszély nélkül lehet egy családból több tanút alkalmazni. De nem szabad olyannak a tanúk közt lennie, a 9 ki a végrendelkező hatalmában van. De ha a családfiú hadban szerzett külön vagyonáról elbocsátása után végrendeletet alkot, sem atyja nem lehet érvényes tanú, sem az, a ki ugyanazon atyának hatalma alatt áll, mert az esetben családtag tanúskodása meg van tiltva, Továbbá sem a kinevezett örökös, sem az, a ki ennek hatal- 1o mában van, sem az őt hatalmában tartó atya, sem az ugyanazon atya hatalmában lévő fivérei nem alkalmazhatók tanúknak, mert ezt az egész ügyletet, a melyet a végrendelet alkotása czéljából visznek véghez, jelenleg a végrendelkező ós az örökös között tekintjük véghezvittnek, Minthogy tudniillik az erre vonatkozó jogszabványok nagyon zavarosak voltak, és a régiek, kik egyrészt a hagyaték vevőjét, és a hatalom által vele egybekabosoltakat a végrendeletnél való tanúskodásból kizárták, másrészt pedig az örökösnek és a hatalom által vele egybekapcsoltaknak a végrendeleti tanúskodást megengedték, noha ugyanakkor, mikor ezt nekik megengedték, egyszersmind óva intették őket, hogy e joggal vissza ne éljenek: ezért Mi e gyakorlatot megjavítottuk, azt, a mit amazok intés gyanánt fejeztek'!, ki, törvény kényszerével ruháztuk fel, és a régi hagyatéki vevő példájára, egész méltán sem az örökösnek, ki a régi hagyatéki vevő helyébe lépett, sem a vele fentemiitett módokon egybekapcsolt más személyeknek nem adjuk meg a jogot, hogy a maga ügyében bármi módon tanúképen segédkezzék; s azért egy erről szóló régi constitutiót sem engedtünk felvenni codexünkbe. A hagyományosoktól és hitbizományo- n soktól pedig, mivel nem jogutódok, valamint más velők egybekapcsolt személyektől nem tagadjuk meg a tanúskodási képességet, sőt egyik constitutiónkban ezt külön meg is engedjük és annál inkább megadjuk ezt a képességet azoknak, kik az ő hatalmukban vannak, vagy a kiknek ők vannak hatalmukban.

Az pedig nem tesz különbséget, vajjon táblákon, papíron vagy 12 pergamenen vagy más anyagon van-e (írva) a végrendetet, Lehet 1.í továbbá ugyanazon végrendeletet több példányban is leírni, de mindannyit a fennálló szabványok szerint kell megszerkeszteni. Erre néha szükség is van, ha pl. valaki tengeri útra indúl, és vég

suorum contestationem velit, vel propter alias innumerabiles causas, 14 quae humanis necessitatibus imminent. Sed haec quidem de testamentis, quae in scriptis conficiuntur. si quis autem voluerit sine scriptis ordinare iure civili testamentum, septem testibus adhibitis et sua voluntate coram eis nuncupata sciat hoc perfectissimum testamentnm iure civili firmumque constitutum.

XI. DE MILITARI TESTAMENTO. Supra dicta diligens observatio in ordinandis testamentis militibus propter nimiam imperitiam constitutionibus principalibus remissa est. nam quamvis hi neque legitimum numerum testium adhibuerint neque aliam testamentorum sollemnitatem observaverint, recte nihilo minus testantur, videlicet cum in expeditionibus occupati sunt: quod merito nostra constitutio induxit. quoquo enim modo voluntas eius suprema sive scripta inveniatur sive sine scriptura, valet testamentum ex voluntate eius. illis autem temporibus, per quae citra expeditionum necessitatem in aliis locis vel in suis sedibus degunt, minime ad vindicandum tale privilegium adiuvantur : sed testari quidem, et si filii familias sunt propter militiam conceduntur, iure tamen comuni, ea observatione et in eorum testamentis

adhibenda, quam et in testamentis paganorum proxime exposuimus. 1 Plane de militum testamentis divus Traianus Statilio Severo ita

rescripsit : 'Id privilegium, quod militantibus datum est, ut quoquo 'modo facta ab his testamenta rata sint, sic intellegi debet, ut uti‘que prius constare debeat testamentum factum esse, quod et sine 'scriptura a non militantibus quoque fieri potest. is ergo miles de

cuius bonis apud te quaeritur, si convocatis ad hoc hominibus, ut 'voluntatem suam testaretur, ita locutus est, ut declararet, quern 'vellet sibi esse heredem et cui libertatem tribuere, postest videri

sine scripto hoc modo esse testatus et voluntas eius rata habenda ’est. ceterum si, ut plerumque sermonibus fieri solet, dixit alicui : 'ego te heredem facio' aut 'tibi bona mea relinquo', non opor'tet hoc pro testamento observari. nec ullorum magis interest 'quam ipsorum, quibus id privilegium datum est, eiusmodi exemplum 'non admitti: alioquin non difficulter post mortem alicuius militis "testes existerent, qui adfirmarent se audisse dicentem aliquem relin

quere se bona, cui visum sit, et per hoc iudicia vera subvertantur'. 2,3 Quin immo et mutus et surdus miles testamentum facere possunt. Sed

hactenus hoc illis a principalibus constitutionibus conceditur, quatenus millitant et in castris degunt : post missionem vero veterani vel extra castra si faciant adhuc militantes testamentum, communi

akaratát magával is el akarja vinni, meg otthon is akarja hagyni, 14 vagy más számtalan okból, mik az emberi életben előfordulnak, Mindez szólt azon végrendeletekről, melyeket irásba kell foglalni. Ha pedig valaki a civiljog szerint végrendeletet irás nélkül akar alkotni, az tudja meg. hogy, ha hét tanút alkalmaz, és akaratát azok előtt szóval jelenti ki. ez a végrendelet a civiljog szerint teljesen helyes és érvényes lesz.

XI.

A KATONAI VÉGRENDELET. A fentemiitett formaságok szigorú megtartását a katonák végrendelkezéseinél, tekintettel azoknak a jogban való nagyobb járatlanságára, a császári constitutiók elengedték, Mert ha azok a törvényes számít tanúkat nem is alkalmazzák, vagy más valamely formaságot végrendelkezésöknél nem követnek is, végrendeletük mégis érvényes, feltéve, hogy akkor szolgálatban voltak elfoglalva; ezt a mi constitutiónk nagyon helyesen hozta be. Akármilyen formában maradt is hátra végakaratuk, írásban, vagy íratlanul, a végrendelet akaratukhoz képest érvényes. Azon idő alatt pedig, mikor nincsenek szolgálati elfoglaltságban, hanem máshol vagy otthon tartózkodnak, már nem részesülnek e kiváltságban: katonáskodásuk jutalmául végrendelkezhetnek ugyan, még ha családfiak is, de csak a közönséges jog szerint és ugyanazon formaságok betartásával, melyeket a nem katonák végrendelkezésére nézve fentebb előadtunk, Egyáltalában a katonák végrendeletei ügyében dicsőült Trajanus 1 császár következőleg írt le Statilius Severushoz: „azt a kiváltságot, melyet a katonák kaptak, hogy az általuk bármely módon készített végrendeletek érvényesek legyenek, úgy kell érteni, hogy mindenekelőtt meg kell állapítani, vajjon csakugyan alkottak-e végrendeletet, mitírásnélkül nemkatonáskodók is megtehetnek, Ha tehát azakatona, kinek hagyatéka iránt hozzád kérdést intéztek, oly czélból összehívott emberek előtt, hogy végakaratának tanúi legyenek, úgy nyilatkozott, hogy kijelentette, kit akar örökösének, kinek akar szabadságot adományozni, akkor fel lehet tenni, hogy ily módon íratlanul végrendelkezett, és akaratát helyben kell hagyni. Ha egyébiránt, miként beszéd közben történni szokott, valakihez azt mondotta: „Én téged örökösömmé teszlek" vagy: „vagyonomat neked hagyom", ezt nem szabad végrendeletnek tekinteni. Hogy ilyféle rendelkezés nincs megengedve, senkinek sincs inkább hasznára, mint maguknak azoknak, kiknek e kiváltságot megadtuk mert különben könynyen felléphetnének valamely katona halála után tanúk, kik azt állítanák, hogy ők hallották, mikor azt mondta, hogy vagyonát valakire, a kire ép tetszik, hagyja, s ez által a valódi végakarat mellőztetnék".

omnium civium Romanorum iure facere debent. et quod in castris fecerint testamentum non communi iure, sed quomodo voluerint, post missionem intra annum tantum valebit. quid igitur, si intra annum quidem decesserit, condicio autem heredi adscripta post annum

extiterit ? an quasi militis testamentum valeat ? et placet valere quasi 4 militis. Sed et si quis ante militiam non iure fecit testamentum et

miles factus et in expeditione degens resignavit illud et quaedam adiecit sive detraxit vel alias manifesta est militis voluntas hoc valere

volentis, dicendum est valere testamentum quasi ex nova militis 5 voluntate. Denique et si in adrogationem datus fuerit miles vel

filius familias emancipatus est, testamentum eius quasi militis ex nova voluntate valet nec videtur capitis deminutione irritum fieri.

Sciendum tamen est, quod ad exemplum castrensis peculii tam anteriores leges quam principales constitutiones quibusdam quasi castrensia dederunt peculia, quorum quibusdam permissum erat etiam in potestate degentibus testari. quod nostra constitutio latius extendens permisit omnibus in his tantummodo peculiis testari quidem, sed iure communi : cuius constitutionis tenore perspecto licentia est nihil eorum quae ad praefatum ius pertinent ignorare.

XII.

QUIBUS NON EST PERMISSUM TESTAMENTA FACERE.

Non tamen omnibus licet facere testamentum. statim enim hi, qui alieno iuri subiecti sunt, testamenti faciendi iùs non habent, adeo quidem ut, quamvis parentes eis permiserint, nihilo magis iure testari possint: exceptis his quos antea enumeravimus et praecipue militibus qui in potestate parentum sunt, quibus de eo quod in castris adquisierint permissum est ex constitutionibus principum testamentum facere. quod quidem initio tantum militantibus datum est tain ex auctoritate divi Augusti quam Nervae nec non optimi imperatoris Traiani, postea vero subscriptione divi Hadriani etiam

« PreviousContinue »