MÁSODIK SZAKASZ, A PRAETOROK ÁLTAL EDICTUMAIK ÚTJÁN BEHOZOTT ÚJ TÖRVÉNYKEZÉSI NEMEK. Első Fejezet. Tilalmak (interdicta). 93. §. A római nép jogéletében sok oly viszony is fordult elő, melyeknek szabályozása a polgárjog nyujtotta eszközök (keresetek) által nem volt elérhető. Arról kelle tehát gondoskodni, hogy e hiány bármikép pótoltassék. Ennek létesítésére a praetorok voltak hivatva s ők ebbeli feladatuknak valóban meg is feleltek az által, hogy edictumaikban mind azon eseteket kijelölték, melyekben valamit tenni vagy abban hagyni parancsoltak. Az e tárgybani praetori rendeletek tehát kétfélék voltak: decreta és interdicta, rendszerint azonban a tilalmaknak közös neve alatt összefoglaltattak. Lényegük tehát abban állott, hogy a praetor saját cognitio-ja folytán azaz a panaszló kérelmére s a másik fél rövid meghallgatása után mindkét félhez rögtön föltételes parancsot bocsájtott, mely szerint az utóbbit (a ki ellen t. i. a panasz emeltetett) arra szorította, hogy amannak (t. i. a panaszlónak) valamit vissza-, vagy előadjon, vagy hogy bizonyos amannak kárára válható cselekvényt abbanhagyjon. Ehez képest az interdictumok restitutoria-, exhibitoria és prohibitoriara osztattak. Ha a tilalom megtette a maga hatását, az ügy el vala végezve, ellenkező esetben az alább felhozott különös eljárásnak volt helye. 1. Walter 728. Keller 22. 74-76. Récsi 62. 2. A polgári per által nem érvényesíthető jogviszonyok valának : Quum proponas, radicibus arborum, in vicina Agathangeli area positis, crescentibus fundamentis domus tuae periculum afferri, praeses ad exemplum interdictorum, quae in albo proposita habet Praetor : Si arbor in alienas aedes impendebit, item: Si arbor in alienum agrum impendebit, quibus ostenditur, nec per arboris quidem occasionem vicino nocere oportere, rem ad suam aequitatem rediget. c. 1. C. de interdictis. (VIII. 1.) 4. Certis igitur ex causis Praetor aut Proconsul principaliter auctoritatem suam finiendis controversiis interponit; quod tum maxime facit, cum de possessione aut quasi possessione inter aliquos contenditur; et in summa aut iubet aliquid fieri, aut fieri prohibet; formulae autem verborum et conceptiones, quibus in ea re utitur, Interdicta Decretave vocantur. Gaius IV. §. 139. 5. Ulpianus libro LXVH. ad Edictum. Interdictorum autem tres species sunt: exhibitoria, prohibitoria, restitutoria; sunt tamen quaedam interdicta et mixta, quae et prohibitoria sunt, et exhibitoria. fr. 1. §. 1. de interdictis. (XLIII. 1.) 94. §. Az imént mondottaknál fogva az edictumban felállított tilalmak a legkülömbözőbb viszonyokra vonatkoztak : a szentelt, religiosus és közös dolgok védelmére, személyes viszonyok- s a vagyonra; végre majd a tulajdon- majd a birtokra. Ez utóbbi esetben háromfélék lehettek: vagy vonatkoztak valamely birtok megszerzésére, melyben valaki még nem volt; vagy valamely birtok védelmére, melyben épen volt; vagy végre oly birtok visszaszerzésére, melyben valaki már volt, de belőle kiesett. 1. Walter 729. 2. Ulpianus libro LXVII. ad Edictum. Videamus, de quibus rebus interdicta competunt. Et sciendum est, interdicta aut de divinis rebus, aut de humanis competere. De divinis, ut de locis sacris vel de locis religiosis. De rebus hominum interdicta redduntur aut de his, quae sunt alicuius, aut de his, quae nullius sunt. Quae sunt nullius, hae sunt liberae personae, de quibus exhibendis et ducendis edicta competunt. Quae sunt alicuius, haec sunt aut publicia aut singulorum. Publica sunt de locis publicis, de viis, deque fluminibus publicis. Quae autem singulorum sunt, aut ad universitatem pertinent, ut interdictum quorum bonorum, aut ad singulas res, ut est interdictum uti possidetis, de itinere actuque. fr. 1. pr. D. de interdictis. (XLIII. 1.) 3. Paulus libro LXIII. ad Edictum. Haec autem interdicta, quae ad rem familiarem spectant, aut adipiscendae sunt possessionis, aut recuperandae, aut retinendae. Sunt etiam interdicta, ut diximus, duplicia, tam recuperandae, quam adipiscendae possessionis. fr. 2, §. 3. D. de interdictis u. o. 95. §. Az első nembeli tilalmak egyes oly esetekben adattak, melyek egymástól egészen függetlenek voltak. A birtok megszerzésére s illetőleg fentartására irányzott interdictumok valának: az interdictum uti possidetis és utrubi. Amaz ingatlanokra (telkek- és épületekre) vonatkozott, s a praetor annak javára bocsájtotta ki, a ki ama pillanatban a dolgot sem erőszakkal (vi), sem titkon (clam), sem pedig engedelemmel (precario) birta. Ha tehát a felek egyike hibásan birta a dolgot, akkor a praetor a másiknak hibátlan birtokára tért vissza, ez vétetvén azután jelenlegi birtoknak. Az interdictum utrubi ingókra vonatkozott s a két fél közül annak javára adatott, ki az utolsó évben a per kezdetétől visszafelé számítva, ellenfelénél hosszabb ideig birta a dolgot hibátlanul (azaz: nec vi, nec clam, nec precario). Újabb jog szerint azonban csak a litis contestatio pillanatában létezett állapot szolgált zsinórmértékül, és mindkét rendü tilalom névszerint akkor adatott, ha valamely tulajdoni kereset megindításakor maga a birtok kérdése volt bizonytalan a két fél között, egyébirát pedig minden más esetben, midőn fenálló birtok megháboríttatott, minthogy ezt annak vették, mintha a háborító a birtokot az illetőtől elvitatná s magának tulajdonítaná. 1. Ideo autem adipiscendae possessionis vocatur, quia 3. Lsd a 70. §. 2. számát. 4. Interdictum quoque quod appellatur Salvianum apiscendae possessionis causa comparatum est, eoque utitur dominus fundi de rebus coloni, quas is pro mercedibus fundi pignori futuras pepigisset. Gaius IV. §. 147. V. ö. a 89. §. 10. számával. 5. Ulpianus libro LXIX. ad Edictum. Ait Praetor: UTI EAS AEDES, QUIBUS DE AGITUR, NEC VI, NEC CLAM, NEC PRECARIO ALTER AB ALTERO POSSIDETIS, QUOMINUS ITA POSSIDEATIS, VIM FIERI VETO. DE CLOACIS HOC INTERDICTUM NON DABO, NEQUE PLURIS QUAM QUANTI EA RES ERIT, INTRA ANNUM, QUO PRIMUM EXPERIUNDI POTESTAS FUERIT, AGERE PERMITTAM. §. 1. Hoc interdictum de soli possessore scriptum est, quem potiorem Praetor in soli possessione habeat, et est prohibitorium ad retinendam possessionem. fr. 1. pr. §. 1. D. uti possidetis. (XLIII. 17.) 6. Ulpianus libro LXXII. ad Edictum. Praetor ait: UTRUBI HIC HOMO, QUO DE AGITUR, MAIORE PARTE HUIUSCE ANNÍ FUIT, QUO MINUS IS EUM DUCAT, VÍM FIERI VETO. §. 1. Hoc interdictum de possessione rerum mobilium locum habet; sed obtinuit, vim eius exaequatam fuisse uti possidetis interdicto, quod de rebus soli competit, ut is et in hoc interdicto vincat, qui nec vi, nec clam, nec precario, dum super hoc ab adversario inquietatur, possessionem habet. fr. un. D. de utrubi. (XLIII. 31.) 7. Idem libro LXIX. ad Edictum. Hoc interdictum sufficit ei, qui aedificare in suo prohibetur; etenim videris mihi possessionis controversiam facere, qui prohibes me uti mea possessione. fr. 3. §. 2. D. uti possidetis. (XLIII. 17.) 8. Idem libro LXIX. ad Edictum. Inter litigatores ergo quoties est proprietatis controversia, aut convenit inter litigatores, uter possessor sit uter petitor, aut non convenit. Si convenit, absolutum est, et ille possessoris commodo, quem convenit possidere, ille petitoris onere fungetur. Sed si inter ipsos contendatur, uter possideat, quia alteruter se magis possidere affirmat, tunc si res soli sit, de cuius pos sessione contenditur, ad hoc interdictum remittentur. fr. 1. §. 3. D. uti possidetis u 0. 96. §. Az elvesztett birtok visszaszerzésére irányzott tilalmak közül a legfontosbak azok, melyek a birtokbóli erőszakos kihajtás esetében adattak. Erre nézve a régibb jogban két tilalom volt felállítva: az egyik, midőn egyszerű, a másik, midőn fegyveres erővel történt a kihajtás. E két tilalom közt többféle külömbség volt, mely azonban az újabb jogban már elenyészett; így amazt a praetor nem adta valaki javára oly személyek ellen, kiknek ez tisztelettel tartozott, de igen is emezt; amannál az edictum azt kívánta, miszerint panaszló birtokban lett légyen, míg emennek puszta birlalásnál is helye volt; amannál panaszlott azon kifogással élhetett, miszerint panaszló maga is birt vi, clam vagy precario, emennél pedig nem. Később az erőszak miatti tilalom a pillanatnyi állapot helyreállítására irányzott keresetnek neveztetett. 1. Walter 730. 2. A két tilalom csak ingatlanok birtokának visszaszerzésére 5. Idem libro LXIX. ad Edictum. Annus in hoc interdicto 6. Idem libro LXIX. ad Edictum. Praetor ait: UNDE TU |